Ismert tény, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegségeket megelőzve a cardiovascularis halálok a leggyakoribb. Közös patológiás hátterét legnagyobb előfordulással a magas vérnyomás adja, amely hazánkban is a felnőtt populáció több mint egyharmadát érinti.

A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást.

A magas vérnyomás betegség ellátása a szűréstől kezdve a diagnosztikán és a kezelésen át multidiszciplináris feladat. A háziorvosi praxisközösségek a jövőben ideális teret nyújthatnak ebben a munkában a bővülő akkreditált hipertónia-ellátóhelyek hálózatával közösen.

A Qubit szerint egy friss kutatás rávilágít, hogy a só a viselkedésre vagy a stressz szintjére is hatással lehet.

A legfrissebb eredményeket tekintik át a Magyar Gyermeknephrológiai Egyesület csütörtökön kezdődött kétnapos kongresszusán.

A Covid-19-pandémia az egészségügy számos aktuális kérdését háttérbe szorította. Ezek egyike az alapellátás kardiometabolikus prevenciós gyakorlata.

Évekkel rövidítheti az ember életét, ha rendszeresen megsózza az étkezésnél az elkészült ételt.

Az OTSZ Online szerint poszturális tachycardia szindrómában kellő biztonsággal emelhetjük az étrendi sóvebitelt.

A krónikus szívelégtelenség miatt kórházi felvételre szoruló betegek számára egyénre szabott táplálkozási támogatás szükséges, írja az OTSZ Online.