Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg, illetve hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre egy új, hibrid vírusváltozat.

A University of Oslo kutatói egy olyan “csali” készítményről számoltak be, amely a jelenlegi eszközöknél hatásosabb lehet a Covid-19 elleni küzdelemben, írja a PharmaOnline.

Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.

A Kínában robbanásszerűen terjedő koronavírus az európaiakra kevésbé veszélyes – mondta az InfoRádióban Kemenesi Gábor.

A Portfolio összeszedte, mit tudunk eddig az XBB „rémálom” változatról és az Egyesült Államokban terjedő B.Q1.1 és BQ.1 változatokról.

Kezelhetetlensége miatt a veleszületett gerincvelői izomsorvadás több évtizeden át „árva” betegségnek számított, azonban a betegségmódosító gyógyszerek forgalomba kerülésével a 21. század új perspektívát hozott.

Az omikron-variánshoz képest sokkal agresszívabb és halálosabb változatról van szó, mivel két variáns mutálódásával jöhetett létre, írja a Napi.hu.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.