Az ELTE új kutatása érdekes párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között. A kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek.

A kínai Szun Jat-Szen Egyetem kutatói a JAMA Network Open folyóiratban közölték vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint az egyedül élő idős embereknél az állattartás kimutatható mértékbe lassítja a kognitív funkciók romlását.

A rövid fejű kutyák egészsége több ponton is károsul, ami az agyműködésükben is tetten érhető, közölte az ELTE.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

Az idősödéssel jelentkező memóriapanaszok megítélése összetett differenciáldiagnosztikai feladatot jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára is. Mikor kóros, és mikor természetes a kognitív teljesítmény romlása? Szükségszerű, hogy memóriaproblémák jelentkezzenek?

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva.

A hazai neurológusok feladata a sclerosis multiplexes (SM) betegek ellátása, emellett az SM okozta kognitív funkcióromlás, valamint a kór pszichológiai vonatkozásai sokszor háttérbe szorulnak.

A szorongás számos pszichiátriai betegségben megjelenik, és számos formában okoz rendkívül nehéz érzéseket, állapotokat az azt átélő személy számára.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.

Az MTA honlapja háromrészes cikksorozatban mutatja be 2020-as tisztújításának elnökjelöltjeit, ezúttal Pléh Csabát.