A pszichiátria magyarországi történetének 1963-tól napjainkig sajátos szakaszai voltak. Jelenleg a pszichiátriát az a veszély fenyegeti, hogy a többi orvosi szakág mintájára specialitássá alakul.

A Tourette-szindrómás gyerekek asszociációs tanulási képességeinek romlásáról publikált tanulmányt az SZTE ÁOK Élettani Intézetének kutatócsoportja.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A RAS-rendszert gátló ACE-gátlók vagy ARB-k a vérnyomáscsökkentő kezelés alappillérei.A fix kombinációk alkalmazása előnyben részesítendő.

A konverziós zavarok kezelése elsősorban pszichoterápiával történik, de jó lehetőség a fizioterápia, a rehabilitáció és a relaxáció is.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.

A szisztémás lupus erythematosus egy olyan autoimmun kórkép, melynek manifesztációja bármely szervrendszeren előfordulhat, az ebből adódó heterogén tünetek miatt pedig differenciáldiagnosztikai és terápiás kihívást jelenthet. A leggyakrabban érintett fiatal betegpopuláció számára az időben felállított diagnózis életmentő lehet. A legújabb diagnosztikus kritériumrendszer 2019-ben került bevezetésre. Az SLE-s betegek gondozása komplex feladat, folyamatos követést, sok esetben multidiszciplináris együttműködést igényel.

A szorongás számos pszichiátriai betegségben megjelenik, és számos formában okoz rendkívül nehéz érzéseket, állapotokat az azt átélő személy számára.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.

A hosszú idő alatt kialakuló demenciát megelőzi a szubjektív kognitív károsodás (SCI), majd az enyhe kognitív zavar (MCI, prodromális Alzheimer-kór, minor neurokognitív zavar) szakasza. Az MCI szakaszban a szűrés meglehetősen bonyolult; egyszerre több kognitív domént is vizsgáló, rövid és mégis szenzitív, illetve specifikus ideális teszt nem létezik. A progresszió lassításának kutatása kiemelt jelentőségű. Sajnos a legelterjedtebb mechanizmus, az agyi béta-amiloid lerakódás gátlását célzó klinikai vizsgálatok ez idáig többnyire sikertelennek bizonyultak.