Az Alzheimer-kór súlyosságát is képes kimutatni egy új vérteszt
A könnyen levehető vérminta az új módszerrel a betegség stádiumának megállapítása mellett az Alzheimer-kór kizárására is alkalmas.
A Nature Medicine folyóiratban március 31-én jelent meg a Washington University School of Medicine in St. Louis (WashU) és a svéd Lund University kutatóinak cikke, amelyben az Alzheimer-kór kimutatására alkalmas új vérvizsgálati módszerről számoltak be. Ez a teszt a kutatók szerint nemcsak a neurodegeneratív betegség diagnosztizálásában segít, hanem azt is jelzi, hogy a betegség milyen előrehaladott állapotban van.
Az Alzheimer-kór kimutatására már több vérteszt is rendelkezésre áll, köztük két, a WashU-tól licencelt technológián alapuló módszer. Ezek a tesztek is segítenek az orvosoknak diagnosztizálni a betegséget a kognitív tünetekkel rendelkező embereknél, de nem jelzik a betegség klinikai stádiumát, vagyis az Alzheimer-kór okozta demencia kognitív funkciókra vagy memóriára gyakorolt káros hatásának mértékét.
A jelenlegi Alzheimer-terápiák a betegség korai szakaszában a leghatékonyabbak, így ha viszonylag könnyen és megbízhatóan meg lehetne mérni, hogy a betegség mennyire előrehaladott állapotban van, az orvosok könnyebben meg tudnák határozni, hogy mely betegeknél és milyen mértékben lenne előnyös a gyógyszeres kezelés. Az új teszt arra is rálátást nyújthat, hogy egy személy tünetei legnagyobb valószínűséggel valóban az Alzheimer-kórnak tulajdoníthatók-e, nem pedig valamilyen más betegségnek.
A mostani tanulmányban a kutatók azt állapították meg, hogy a vérben lévő MTBR-tau243 nevű fehérje szintje pontosan tükrözi a tau aggregátumok toxikus felhalmozódásának mértékét az agyban, és korrelál az Alzheimer-kór súlyosságával. A kognitív hanyatlásban szenvedő emberek egy csoportjának vérében található MTBR-tau243 szintjét elemezve a kutatók különbséget tudtak tenni a korai vagy későbbi stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők között, és el tudták különíteni az Alzheimer-kóros betegek mindkét csoportját azoktól, akiknek tüneteit valamilyen más betegség vagy állapot okozta.
Az Alzheimer-kór az agyban az amiloid nevű fehérje plakkokba történő felhalmozódásával jár, amelyet később a tau fehérjéből álló csomók (fibrillumok) kialakulása követ. A kognitív tünetek körülbelül akkor jelennek meg, amikor a tau-csomók már kimutathatóvá válnak, és a tünetek a csomók terjedésével egyre súlyosbodnak. Az Alzheimer-kór stádiummeghatározásának arany standardja a pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálat az amiloid plakkok és a tau-fibrillumok kimutatására. Az amiloid vizsgálatok a tüneteket megelőző és a korai tüneti stádiumról adnak információt, míg a tau-vizsgálatok a betegség későbbi stádiumainak nyomon követésére alkalmasak. A PET-agyvizsgálatok rendkívül pontosak, de drágák, időigényesek és a nagyobb kutatóközpontokon kívül gyakran nem állnak rendelkezésre, ezért használatuk nem terjedt el széles körben.
Randall J. Bateman, a mostani tanulmány első szerzője vezeti azt a kutatócsoportot, amely a vértesztet az agyi képalkotó vizsgálatok elérhetőbb alternatívájának szánja. Korábban két olyan tesztet fejlesztettek ki, amelyek szorosan korrelálnak az agyban lévő amiloid plakkok mennyiségével, és az orvosok mindkettőt használják is a diagnózis felállításához. Mostanáig azonban nem létezett olyan vérvizsgálat, amely az agyban lévő tau szintjéről számolna be.
Egy korábbi tanulmányban Bateman és munkatársai kimutatták, hogy az MTBR-tau243 liquorban mérhető szintje szorosan korrelál az agyban lévő tau-fibrillumok mennyiségével. A mostani tanulmányban a csoport kiterjesztette ezt az elemzést a vérre is, mivel vérmintákat sokkal könnyebb levenni. A kutatók kifejlesztettek egy új analitikai technikát az MTBR-tau243 vérben található szintjének mérésére, majd összehasonlították azt az agyukban lévő tau-fibrillumok mennyiségével, amelyet agyi képalkotó vizsgálattal mértek. Ezt a megközelítést két betegcsoport adatain próbálták ki: a WashU Medicine Charles F. és Joanne Knight Alzheimer-kór Kutatóközpontjának önkéntesein (108 beteg), valamint a svéd BioFINDER-2 kohorsz 55 fős alcsoportján. Annak felmérésére, hogy a megközelítés valóban általánosítható-e, a BioFINDER-2 kohorsz fennmaradó 739 betegéből álló független adathalmazon validálták az eredményeket.
A két kohorszban szereplő személyek az Alzheimer-kór spektrumának eltérő (de nem a legsúlyosabb) szintjeit, stádiumait képviselték, azaz a tüneteket megelőző stádiumtól, amikor az agyi amiloid szintje már emelkedett, de az emberek kognitív szempontból még egészségesnek tekinthetők, a korai stádiumban lévő, enyhe kognitív károsodással járó betegségen át a késői tüneteket mutató betegségig, amikor a betegeknél teljes demencia alakul ki. Összehasonlításképpen a vizsgálatba bevontak olyan kognitív funkció szempontjából egészséges embereket is, akiknek az amiloidszintje normális, valamint olyanokat, akiknek a kognitív tünetei nem Alzheimer-kór miatt jelentkeztek.
Az elemzések során kiderült, hogy a vér MTBR-tau243 szintje 92%-os pontossággal tükrözte az agyban lévő tau-fibrillumok mennyiségét. A vér MTBR-tau243-szintje az amiloid-státusztól függetlenül normális volt a tünetmentes személyeknél, ami azt jelenti, hogy a vér MTBR-tau243-szintje nem változik az egészséges emberek és az Alzheimer-kór tüneteket megelőző, amiloid plakkokkal járó stádiumában lévő betegeknél. Az Alzheimer-kór miatt kognitív tüneteket mutató emberek körében az MTBR-tau243 szintje jelentősen emelkedett az Alzheimer-kór enyhe kognitív károsodást okozó fázisában, és sokkal magasabb volt - akár ennek 200-szorosa - a demencia fázisában lévőknél. Ezen mennyiségi különbségek alapján az Alzheimer-kór korai és késői stádiumában szenvedők egyértelműen elkülöníthetők. Ugyanakkor az MTBR-tau243 szintje normális volt az Alzheimer-kórtól különböző betegségek miatt kialakuló kognitív tünetekkel küzdő betegeknél, ami azt jelenti, hogy a teszt hatékonyan megkülönböztette az Alzheimer-kór következtében kialakuló demenciát a kognitív funkcióromlás más típusaitól.
A tau aggregátumok vérvizsgálatának alapjául szolgáló technológiát a WashU a C2N Diagnostics vállalatnak, egy WashU startupnak adta licencbe, amely korábban az amiloid vérteszteket fejlesztette ki (ezek az amiloidtesztek már a tau egy másik formájának, a p-tau217-nek a mérését is tartalmazzák).
“Úgy vélem, hogy a vérből származó p-tau217-et fogjuk használni annak megállapítására, hogy az egyén Alzheimer-kórban szenved-e, de az MTBR-tau243 rendkívül értékes kiegészítője lesz ennek az eredménynek mind a klinikai környezetben, mind a kutatási célú vizsgálatokban”, nyilatkozta Oskar Hansson, a tanulmány egyik társszerzője.
“Ha mindkét biomarker pozitív, akkor jelentősen megnő annak valószínűsége, hogy Alzheimer-kór áll az adott beteg kognitív tüneteinek hátterében, szemben azzal, ha csak a p-tau217 szint mutat elváltozást. Ez a különbségtétel döntő fontosságú az egyes betegek számára legmegfelelőbb kezelés kiválasztása szempontjából. Az alacsony tau-fibrillum szinttel járó korai stádiumokban az anti-amiloid terápiák hatékonyabbak lehetnek, mint a késői stádiumokban. A magas tau-szintet mutató demencia kialakulása után azonban a tau-ellenes terápia vagy a sok más kísérleti megközelítés közül valamelyik hatékonyabb lehet”, összegzett Kanta Horie, a cikk társszerzője.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Highly accurate blood test diagnoses Alzheimer's disease, measures extent of dementia
Plasma MTBR-tau243 biomarker identifies tau tangle pathology in Alzheimer’s disease
Irodalmi hivatkozás:
Kanta Horie et al, Plasma MTBR-tau243 biomarker identifies tau tangle pathology in Alzheimer's disease, Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-025-03617-7
