Mindenki körberöhögött, amikor azt mondtam, hogy algagéneket fogok emberek szemébe nyomogatni – mesélte Roska Botond székfoglaló előadásán.

Az agyi atlasznak nevezett óriásprojekt az emberi agy idegsejtjeinek feltérképezését, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát tűzte ki.

Az amerikai Kent State University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban evolúciós okokra vezetik vissza azt a jelenséget, hogy az embereknél a főemlősökhöz képest nagyobb eséllyel alakul ki addikció, ami például elhízáshoz is vezethet.

Az ELTE etológusainak kutatása szerint a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.

A látásfunkciókat részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállításán dolgozik munkatársaival Roska Botond.

Kevés élő kutató van, akiről „számot” neveztek el. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúcióspszichológia-professzora ilyen.

Máig az egyik legnagyobb rejtély, hogy mikor és hogyan alakult ki a tagolt emberi beszéd. Az Index szerint egy friss kutatás meglepő felfedezésre jutott.

A PharmaOnline szerint állati modellszervezetekben két új vizsgálati vakcina is antitestválaszt váltott ki az Epstein-Barr vírus ellen.

Egy kutatócsoport felfedezése megerősíti azt a feltevést, hogy a gyors ritmus a szükséges előfeltétele a magasabb rendű agyi funkciónak.

A tudósok az utóbbi években olyan sertéseket tenyésztenek ki, amelyek szerveit az emberi szervezet nem utasítja el. Az Index összefoglalója.