hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

Állati szervek emberi életeket menthetnek meg

A tudósok az utóbbi években olyan sertéseket tenyésztenek ki, amelyek szerveit az emberi szervezet nem utasítja el. Az Index összefoglalója.

A kutatást az elmúlt évtizedben az új génszerkesztési és klónozási technológiák gyorsították fel. A kutatók remélik, hogy az új eljárások új távlatokat nyitnak az orvostudományban, és a pótlószervek már nem számítanak majd hiánycikknek egy olyan országban, ahol több mint félmillió amerikai vár vesére és más szervekre.

A génmódosított sertésszív emberbe való beültetése „vízválasztó esemény” – mondta az Egyesült Szervmegosztó Hálózat főorvosa, egyben transzplantációs orvos. „Olyan lehetőségek előtt állunk, amelyek jelentős változásokhoz vezetnek a szervhiány kezelésében” – hangoztatta dr. David Klassen, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy időigényes egy ilyen kezelés kiérlelődése.

A xenotranszplantáció, vagyis a sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe hosszú múltra tekint vissza. Az állati vér és bőr emberi felhasználása több száz éves.

A hatvanas években csimpánzok veséit ültették át néhány betegbe. A legtovább élő recipiens kilenc hónapig húzta. Az első páviánszívet 1983-ban ültették át egy Baby Fae fedőnevű csecsemőbe, aki azonban 20 nappal később meghalt.

A sertések előnye a főemlősökkel szemben a könnyebb és gyorsabb felnevelés, ráadásul hat hónap alatt elérik a felnőtt emberi szerv méretet.

A sertés szívbillentyűket már rutinszerűen ültetik át emberbe, egyes cukorbetegek pedig sertés hasnyálmirigy-sejteket kaptak. Sertésbőrt használtak például ideiglenes transzplantátumként égési sérülteknél.

Két technológia: a génszerkesztés és a klónozás segítségével genetikailag módosított sertésszervek hozhatók létre, amelyeket az emberi szervezet kisebb valószínűséggel fog kilökni – írja összefoglalójában az Index.

(forrás: Index)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés