hirdetés
2024. április. 27., szombat - Zita.
hirdetés

A téli náthát gyakorta a poratka okozza

Krónikus orrdugulást, úgynevezett „allergiás náthát”, ritkább esetben szemvörösséget, szemviszketést okozhat a télen gyakrabban jelentkező házipor-allergia. Rendszeres szellőztetéssel, ágyneműhúzással, alapos takarítással, légtisztító berendezések használatával azonban csökkenthetjük a lakásban található poratkák számát – javasolja Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Bár a betegség közismert neve házipor-allergia, de a tünetek kiváltója mégsem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke. A fűtési időszakban a szárazabb levegő miatt a textileken: padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről-időre a levegőbe jutva belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket. Az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg – mondja dr. Kraxner Helga. Hozzáteszi: teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, azonban a számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, nedves portörléssel. Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe. A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre – emeli ki a szakember.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis EgyetemMagyarországon az allergiások kisebb része szenved porallergiában, a betegség sok esetben azonban nem derül ki, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost. Pedig a kellemetlen tünetek miatt érdemes minél hamarabb először háziorvoshoz, majd fül-orr-gégészhez fordulni. Fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet fény arra, hogy fertőzéses-, allergiás-, vagy egyéb eredetű problémáról (pl. orrsövény ferdülés, orrkagyló megnagyobbodás, gyerekeknél nagy orrmandula), esetleg ezek kombinációjáról van-e szó – emeli ki a szakember. Allergia vizsgálatra pedig abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül. Az adjunktus hozzáteszi: a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, amely antihisztamin készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspay, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.

(forrás: Semmelweis Egyetem )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés