Petefészekrák és hormonpótlás

Az átlagosan nyolcéves követés folyamán 2681 esetben állították fel az epiteliális ováriumkarcinóma diagnózisát. A számos demográfiai jellemző és a hormonháztartást befolyásoló tényezők (például a korábbi terhességek) szerint korrigált elemzés eredménye szerint az aktuálisan hormonkezelésben részesülő nők körében az epiteliális karcinóma kockázata 44%-kal (erősen szignifikánsan), a korábban hormonpótlást kapott nők esetében pedig 15%-kal (éppen szignifikánsan) volt magasabb, mint a hormonkezelést nem kapott nők csoportjában.

A hormonpótlás befejezése után a petefészekrák kockázata csökkent, és körülbelül két év alatt érte el a nem kezelt nőkre jellemző értéket. Nem különbözött a csak ösztrogént és az ösztogén mellett progesztagént is tartalmazó kezelés hatása, és egyformának bizonyult a folyamatos és a ciklusos kezelés, illetve a különböző ösztrogénvegyületek hatása is.

A transzdermális és a vaginális ösztrogénbevitel esetén tapasztalt kockázat (13%, illetve 23%) nem különbözött szignifikánsan a szájon át adott hormonpótlásétól.

A számítások szerint a petefészekrák abszolút kockázata 8300 személyenként és évenként egy esettel nőtt a hormonkezelés hatására.

A megfigyeléses vizsgálatok összes lehetséges torzítása és zavaró tényezője ellenére az eredmények valószínűleg a valóságot tükrözik, többek között azért, mert több, más körülmények között végzett, nagy esetszámú vizsgálat is hasonló eredményeket hozott.

Az ijesztő, 44%-os relatív kockázatnövekedés ellenére a petefészekrák abszolút kockázata csekély. Mégis említésre érdemes, amikor a betegeket tájékoztatják a hormonpótlás lehetséges hatásairól.

Dr. Kern Dávid, eLitMed