Folyékony gyógyítókat terveznek
Egy az orvostudományban, közelebbről a teranosztikában is hasznosítható kutatásról számol be az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének közleménye.
A nano mérettartományban (10-9m nagyságrendben) egy anyag szemcséi, szálai igencsak eltérő tulajdonságokat mutathatnak, mint a köznapi méretekben. Változhat a mechanikus, optikai vagy elektromos viselkedése, illetve a környezetével való reakcióképessége.
Ezeket a tulajdonságokat kihasználva az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói a nanorészecskék önszerveződésére új módszereket, valamint ezt monitorozó eljárásokat fejlesztenek ki egy Európai Unió által támogatott projekt keretében. Az EU FP7 UNION (Ultra-versatile Nanoparticle Integration into Organized Nanoclusters) projekt célja, hogy a nanorészecske szintézis, valamint az önszerveződés jobb kézbentartásával megfelelően tervezett, összetett tulajdonságú nanoklasztereket hozzanak létre.
A rendezettebb nanorészecskék felhasználásával technológiai áttörés érhető el egyes termékek előállításában. Például a folyadékban szuszpendált egyedi nanoklaszterek elsősorban teranosztikai (Theranostics = therapy+ diagnostics) alkalmazásokra hasznosíthatók. Ez azt jelenti, hogy a nanorészecskék, illetve a hozzájuk kötött funkciós csoportok a betegségek diagnosztizálásának, nyomon követésének és célzott gyógyításának együttes folyamatában hatékonyabban alkalmazhatók, mint egyes ma elfogadott diagnosztikai és terápiás eszközök.
Már meglévő jó példa a teranosztikára az arany nanorészecskék használata, melyek egyidejűleg a rákos sejtek képi megjelenítésére (dekorálására) és kezelésére is alkalmasak.
