hirdetés
2019. július. 16., kedd - Valter.
hirdetés

Alvási apnoé: vezetni attól még lehet...

A hivatásos sofőrök alvási apnoéval is nyugodtan szállíthatnak akár embereket, akár veszélyes rakományt, ha kezelés alatt állnak, írja a Qubit.

Az alvási apnoé különféle krónikus betegségeket, például magas vérnyomást, vagy akár cukorbetegséget is okozhat, sőt, szívinfarktust vagy sztrókot is kiválhat, méghozzá alvás közben.  Akit egy órányi alvás során legalább 20-szor riaszt az agya, hogy levegőt vegyen, a szakemberek szerint reggel úgy ébred, mint ha egyáltalán nem aludt volna. Ez pedig egy sor betegség mellett figyelemzavart, az összpontosítás nehézségeit, vagy akár hallucinációkat, és persze nappali aluszékonyságot is okozhat. Utóbbiak pedig közúti baleseteket és egyéb tömegkatasztrófákat.

A háziorvosok és üzemorvosok egy egyszerű kérdőív segítségével könnyedén ki tudnák szűrni, kit érdemes alvásszakértőhöz irányítani. Ezt saját érdekükben is meg kellene tenniük, mert ha gépjárművezetésre alkalmatlan sofőrt engednek az utakra, mindaddig az ő felelősségük, amíg szakorvoshoz nem küldik az érintettet. Más kérdés, hogy még ma is rendkívül sok olyan háziorvos akad, aki annyira keveset tud az alvási apnoéról és annak következményeiről, hogy fel sem merül benne a tesztelés lehetősége – mondja a Qubit kérdésére Terray-Horváth Attila neurológus, a Somnocenter alvásdiagnosztikai központ szomnológusa.

A háziorvosok által használandó kérdőívet a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság állította össze, nemzetközi irányelvek alapján. A háziorvosnak akkor érdemes gyanút fognia, ha egy páciens arról számol be, hogy alvás közben rendszeresen levegő után kapkod, amiről persze többnyire másoktól értesül. Alvási apnoéra utal az is, ha valaki száraz szájjal, reggeli fejfájással, kialvatlanul ébred, majd nap közben folyton ingerült, és nehezére esik, hogy koncentráljon. A biztos diagnózishoz a kérdőív nem elég, az alapos vizsgálathoz legalább egy éjszakát alváslaborban kell tölteni.

Noha Magyarországon nem kötelező, Terray-Horváth szerint a hivatásos sofőröket, valamint a repülőgépirányítókat panasz híján is érdemes lenne minden esetben poliszomnográfos vizsgálatra utalni. Miközben a teljes lakosság körében nagyjából 2-4 százalék az alvási apnoéban szenvedők aránya, a hivatásos sofőrök között jóval nagyobb aránnyal kell számolni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a teljes lakosságba csecsemőtől az aggastyánig mindenki beleszámít, a buszsofőrök viszont tipikusan a veszélyeztetett korban lévő férfiak közül kerülnek ki.

Ha nem iskolabuszt vezetnek egy külföldi kiruccanás alkalmával, a hivatásos sofőrök alvási apnoéval is nyugodtan szállíthatnak akár embereket, akár veszélyes rakományt. Ehhez nem kell más, csak egy szakorvosi dokumentum arról, hogy kezelés alatt állnak, és a terápia hatékony. A légsínterápia azonnali megoldást jelent, de mivel a kezelés tüneti, csak addig, amíg egyetlen éjszaka sem marad ki. Amint a beteg akár csak egyetlen éjszakát is maszk nélkül tölt az ágyában, vagy a busz erre a célra, tehát a váltósofőrnek fenntartott ülésén, olyan, mintha nem is aludt volna. Ennek a mérlegelése pedig – legalábbis két vizsgálat között – a páciensre van bízva. A készüléket hivatalosan minimum napi négy órán át kell viselni, alvás közben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez valójában édeskevés, mondta Terray-Horváth.

(forrás: Qubit)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés