Fuldoklik a Balti-tenger
A Balti-tenger egyike a világ legszennyezettebb vizeinek. Ezt belátták a tenger észak-európai partján fekvő országok kormányai is, és a közelmúltban létrehoztak egy akciótervet a további pusztulás megállítására. A WWF kapcsolatba lépett a Balti-tengeren kompokat és személyszállító hajókat üzemeltető társaságokkal, és arra kérte őket, találjanak más megoldást a szennyvíz elhelyezésére. A komphajókat működtető cégek többsége pozitívan reagált a kérésre, de a nagy nemzetközi személyszállító hajótársaságok közül kevesen csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Az utasszállítók által termelt szennyvíz, illetve a benne lévő nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek nagymértékben hozzájárulnak a tenger eutrofizálódásához. Az eutrofizáció sokak szerint a Balti-tenger legfőbb környezeti problémája, amely egyaránt okoz biológiai és gazdasági károkat a tengeri környezetnek és a parti területeknek. A jelenség okozza a többi közt a kékeszöld algák (más néven cianobaktériumok) mérhetetlen elszaporodását, ami a jelentős mértékű és gyakori "vízvirágzásban" mutatkozik meg. Az algák némely faja az emberre és az állatokra egyaránt káros anyagokat termel, ezért a Balti-tenger bizonyos partjain nem ajánlják a fürdést. Amikor az algák elpusztulnak, lesüllyednek az aljzatra, és bomlásukkal sok oxigént vonnak ki a vízből. Emiatt úgynevezett halálzónák alakulnak ki. A világ legnagyobb halálzónái közül hét a Balti-tengerben található. (A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül nagyobb kiterjedésű halálzónák húzódnak a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a Fekete-tengeren és az Adrián is.) Az oxigén és a napfény hiánya - ez utóbbinak vízbe hatolását az algák akadályozzák- káros hatással van a növényi életre és a halak szaporodására is.
Forrás: [origo]
