A terápiahűség hatása a koronáriabetegség kimenetelére, és kezelésének költségeire
Tekintetbe véve a koronáriabetegség magas arányú előfordulását a populációban, valamint a megfelelő gyógyszeres kezelés hatékonyságát, alapvető jelentőségű a nem megfelelő terápiahűség hatásának a felmérése mind a primer, mind a szekunder prevencióban. Ez képezte a célkitűzését a közlemény szerzőinek, akik azt találták, hogy a magas terápiás adherencia szignifikánsan javítja a kimenetelt, valamint csökkenti a szekunder prevenció költségét koronáriabetegségben.
A kardiovaszkuláris megbetegedések, köztük elsősorban a koronáriabetegség a leggyakoribb halálokot képezik a fejlett országokban, és a kezelésének a költségei, például az Egyesült Államokban elérik az évi 475 milliárd dollárt. Egyes, korábban végzett vizsgálatok eredményei szerint a jó terápiás adherencia mind primer, mind szekunder prevencióban javítja a koronáriabetegség kimenetelét. További vizsgálatok azt sugallták, hogy a megfelelő terápiás adherencia csökkentheti az egészségügyi kiadásokat. A szerzők szisztematikusan áttekintették a témába vágó szakirodalmat, különös tekintettel azokra a közleményekre, amelyekben számszerűsítik a terápiahűséghez köthetően az egészségügyi kiadásokat, valamint a kimeneteli mutatókat. Az 1996 és 2011 novembere közötti időintervallumban összesen 2636 közleményt találtak, amely ezekre a témákra fókuszált, és amelyek közül 25 felelt meg a beválasztási kritériumoknak (csak azokat a vizsgálatokat választották be, amelyek közvetlen kezelési költségekről, valamint minőségi kimeneteli eredményekről számoltak be). Három különböző bíráló függetlenül értékelte a közlemények minőségét a Newcastle Ottawa Scoring Scale alapján. A beválasztott 25 vizsgálat közül 5 a terápiahűség hatását a koronáriabetegség primer prevenciójában mérte fel (közülük 4 vizsgálat statinokkal történt), míg 20 vizsgálat a koronáriabetegség szekunder prevenciójában vizsgálta a terápiahűség és a klinikai kimenetel, valamint a kezelés költségei közötti összefüggéseket. Ez utóbbiak közül a legtöbb vizsgálat az aszpirin, valamint a vérnyomáscsökkentő kezelések hatására fókuszált. Valamennyi vizsgálatban azt találták, hogy a magas terápiahűség szignifikánsan javítja a betegek kimenetelét, és csökkenti a koronáriabetegség szekunder prevenciós kezelésének éves költségét (betegenként 294-868 dollárral, ami 10,1-17,8%-os különbséget jelent a legjobb, valamint legrosszabb terápiahűséget mutató betegek csoportja között). Valamennyi vizsgálat jó minőségűnek bizonyult a Newcastle Ottawa Scoring Scale szerint (medián score 8, a 9 lehetségesből). Egy vizsgálatban felmérték a trombocita aggregációs szerekkel szembeni terápiahűség hatását, és azt találták, hogy azoknál a betegeknél, akik a myocardialis infarctus miatti stent implantáció utáni 30 napban abbahagyták a trombocita aggregációs kezelést, a következő 11 hónapban szignifikánsan magasabb, abszolút értékben 6,8%-os volt a halálozás kockázata.
Valamennyi vizsgálat korrigált volt a potenciális torzítást jelentő társbetegségekre, valamint szocio-demográfiai jellemzőkre nézve, de csak néhány vizsgálatban vették figyelembe a terápiához hű betegek esetén az egészségesebb életvitel valószínűségét, mint torzító tényezőt.
Mindent összevetve a témakörben publikált vizsgálatok elemzése konzisztens trendet talált, amely szerint a változatos módszerekkel mért jobb terápiahűség esetén csökken a koronáriabetegséghez köthető nemkívánatos események, a mortalitás, az ismételt kórházi felvétel, valamint egy sor vizsgált terápia költsége.
Ezeknek az eredményeknek számos vonzata lehet a mindennapi terápiás gyakorlatban. Az egészségügyi finanszírozó rendszerek nagy valószínűséggel egyre nagyobb figyelmet fognak fordítani a terápiahűség javítására (financiális ösztönző módszerekkel, valamint a betegek jobb otthoni technikai támogatásával) annak érdekében, hogy javítsák a betegségek kimenetelét, ugyanakkor csökkentsék az egészségügyi kiadásokat. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy miközben a terápiahűség javítása lényeges javulást ígér az olyan krónikus betegségek kimenetelének a javításában, mint a koronáriabetegség, még sok metodológiai, és gyakorlati erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk ezeket az előnyöket.
Összefoglalva elmondható, hogy a jobb terápiahűség jobb kimenetellel, valamint csökkenő terápiás költségekkel társul, de a legtöbb, eddig közölt vizsgálat nem veszi figyelembe az „egészséges követő” hatást, ezért a jövőben végzett hasonló vizsgálatokat erre a tényezőre is korrigálni kell.
(Forrás: Bitton A, Choudhry NK, Matlin OS, Swanton K, Shrank WH The Impact of Medication Adherence on Coronary Artery Disease Costs and Outcomes: A Systematic Review The American Journal of Medicine (2013) 126, 357.e7-357.e27)
