K. F. cikkei

Csehországban valamennyi országgyűlési képviselő elkerülhetetlennek tartja az egészségügy reformját. A kérdés csupán az, hogy a kétszáz tagú képviselőházban száz-száz mandátummal rendelkező jobb- és a baloldali párt miként szavaz majd a Tomás Julínek jobboldali egészségügyi miniszter által szorgalmazott intézkedésekről.

  A magyarországi egészségügyi reformfolyamatokat figyelemmel kísérők számára nem okozhat nagy meglepetést a cseh szaktárca vezetőjének néhány javaslata. A miniszter által előkészített törvénycsomag több részből áll, és ha sikerül elfogadtatnia, az indokolatlan kezelések számának csökkentése érdekében januártól a betegeknek 50 koronányi önrészt kell majd fizetniük vizitenként a rendelőkben, és naponta ugyanilyen összegű hozzájárulással kell kalkulálniuk a kórházi kezelések alkalmával. Ezen felül a mentőszállítás is 50 koronába kerül majd, sőt receptenként a térítési díjon felül további 20 koronányi kiadással kell számolniuk a cseh polgároknak a jövő évtől.    A népszerűtlenségi lista élén álló miniszter természetesen tisztában van a lakosság teherbíró képességével, ezért a gyógyszerek esetében évi 3, a vizit- és napidíjnál együttesen 2 ezer koronában határozná meg az éves díj felső határát. A hazai rendelkezésektől eltérően Csehországban a kiskorúaknak és a nyugdíjasoknak is fizetniük kellene az ellátásért, miközben csak egy nagyon szűk réteg mentesülne a fizetés kényszere alól.
    A januári változásokról a politikusok még csak vitáznak, ám a patikát sűrűn látogatók máris kénytelenek szembesülni azzal, hogy az árak emelkednek. Ugyanis április 1-jétől a forgalomban lévő gyógyszerek közül 3 ezer esetében csökkent a biztosító hozzájárulása, vagyis a betegekre háruló díj összege megnőtt. A statisztikák szerint a csehek eddig évente átlagosan 700 koronát (körülbelül 6300 forintot), ezen belül a nyugdíjasok 1200 koronát költöttek orvosságra; ez az összeg az áprilisi változásokat követően 150, illetve 300 koronával növekedett.
    A Tomás Julínek által szorgalmazott elképzelés szerint januártól valamennyi egészségbiztosítónak részvénytársasági formában kellene működnie, ám ezt a baloldali pártok képviselői határozottan ellenzik. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az egészségbiztosítók által kezelt évente 200 milliárd korona „hasznára” a részvényesek rátegyék a kezüket. A balodali pártok tiltakoznak az ellen is, hogy a miniszter megszüntesse az eddig kiemelten kezelt, mintegy száztagú, közhasznú, nonprofit kórházból álló szervezet kiváltságait, és a profitérdekelt kórházakkal azonos módon, szektorsemlegesen finanszírozza tevékenységüket. Amennyiben a jobb oldal hajlandó e két törvényjavaslat visszavonására, a baloldali pártokat képviselő szociáldemokrata volt miniszterelnök, Jirí Paroubek azt ígérte, hogy támogatja a szakminiszter más elképzeléseit.

Szűkíteni kell az ingyenes brit állami egészségügyi hálózat által nyújtott szolgáltatásokat, mert a jelenlegi csomag finanszírozhatatlanná vált – állítja a Brit Orvosi Kamara.

  A diagnosztika és a gyógyítás során használt új, költséges eljárások és a gyógyszeripar szüntelen fejlődése, valamint a várható életkor folyamatos hosszabbodása miatt már most is a kezelések „kiporciózása” folyik az állami egészségügyben – állítja a testület, ezért azt javasolja, nyilvános vita után a kormány döntsön arról, hogy a jövőben mely ellátásokat garantálja térítésmentesen lakosai számára.
  Néhány héten belül ez a második olyan brit szakmai beszámoló, amely szerint lehetetlen az állami egészségügy teljes körű ingyenességének fenntartása. „Az Orvosok a reformért” nevű kampányszervezet múlt hónapban kiadott jelentése azt írta: „ma már nem realitás, hanem politikai délibáb” a brit egészségügy ingyenessége, mivel a betegek mind több esetben kényszerülnek fizetős ellátások igénybevételére a magánszektorban a pénzhiánytól és adósságoktól gyötört NHS egyre „lyukasabb” szolgáltatásai miatt.
   Az ezer NHS-orvost számláló, a költségvetésből fedezett egészségügyi finanszírozást régóta ostorozó szakmai szervezet szerint szembe kell nézni azzal, hogy a fizetős szolgáltatások igénybevétele egyre gyakoribb. Az idei költségvetésébe a jelenlegi munkáspárti kormány csaknem 92 milliárd fontot különített el az állami egészségügy központi finanszírozására, ez pedig a háromszorosa a tíz évvel ezelőtti költségvetésnek. Ennek ellenére számos körzet mégis súlyos és krónikus finanszírozási gondokkal küszködik.
   A szigetországban mindennaposnak számítanak a következő pénzügyi évre halasztott kezelések és műtétek, sok állami kórházból pedig százával bocsátják el a szakszemélyzetet. Az Orvosok a reformért már tavaly nyílt levelet intézett Tony Blair kormányfőhöz és a három legnagyobb parlamenti párthoz, leszögezve: a kizárólag adókból finanszírozott állami egészségügy szükségszerűen kudarcra van ítélve, és a jelenlegi rendszer fenntartása elkerülhetetlenül még nagyobb deficitekhez vezet. A csoport szerint az alternatív pénzforrások közé tartozhat, hogy egyes szolgáltatásokat fizetőssé tennének, vagy a teljes rendszert átalakítanák biztosításalapúvá.
  A Brit Orvosi Kamara mindezek mellett fontosnak tartaná egy független testület létrehozását az NHS irányítására, hogy az megszabadulhasson a politikai befolyástól. Ezt szorgalmazza a munkáspárti támogatók egy része is, az ő elképzelésük szerint az NHS politikai kontroll alóli felmentése igazságosabb rendszert hozna létre. A minisztereket tisztes távolságban tartanák, feladatuk pusztán az éves költségvetés és a stratégiai célkitűzések meghatározása lenne.
   A lemondását a királynőnek június 27-én benyújtó brit miniszterelnök utódja, Gordon Brown azonban elképzelhetetlennek tartaná a független NHS létrehozását, mivel ezzel a lépéssel vélhetően lehetetlenné válna a főbb reformok véghezvitele és a szolgálat költségvetésének közvetlen ellenőrzése. Annak ellenére, hogy Brown támogatja a helyi trösztök nagyobb autonómiáját. Kormányzásra készülvén azt vizsgálja, hogyan lehetne decentralizálni a döntéshozást, miközben megmaradna a pénzügyi ellenőrzés állami szerepe.

A Tárki közvélemény-kutatásának mérlege

Az emberek többsége nem ítéli el, sőt bizonyos területeken kifejezetten kívánatosnak tartja az egészségügyben a privatizációt. Ez is kiderül a Tárki közvélemény-kutatásából.

Elsősorban az állami és a magánszektor szerepének megítélését szondázta, de az orvos-beteg kapcsolatra és a hálapénz gyakorlatára is rákérdezett a Tárki az egészségügyi minisztérium megbízásából készített közvélemény-kutatásában.

A vizsgálat nem erősítette meg azt az általános vélekedést, amely szerint az emberek félnek az egészségügy privatizációjától. A megkérdezettek a személyi szolgáltatások (például a fodrászat, az optika) területe után az egészségügyben tartanák a leginkább kívánatosnak, hogy a magánszektor szerephez jusson. Az egészségügyi ellátáson belül a háziorvoslásban csaknem háromnegyedük (72 százalék), a szakorvosi ellátásban valamivel több mint a válaszadók fele (52 százalék), a kórházak esetében pedig egyharmaduk (33 százalék) helyeselné a magántőke valamilyen arányú megjelenését. A válaszadók fele minden megkötés nélkül elfogadná a magántőke megjelenését a kórházi hotelszolgáltatásokban. Több mint 60 százalékuk egyetért azzal, hogy a kórházak többsége magánkézben legyen, de csak azzal a feltétellel, hogy a társadalombiztosítás kössön szerződést a privát működtetésre.

Revizorok a gyógyszercégeknél

Soron kívüli APEH-ellenőrzést kezdeményez az OEP azoknál a gyógyszercégeknél, amelyek termékeihez a legtöbb társadalombiztosítási támogatást fizették ki. Szakmai körökben úgy vélik, hogy egyes gyógyszergyártó cégek úgynevezett „receptdíjat” fizetnek a termékeiket felíró orvosoknak azért, hogy ösztönözzék azok eladását, s ezzel növeljék piaci részesedésüket. A saját orvosságuk felírását törvénytelenül jutalmazó cégek azonban jogszerűen nem számolhatják el az ilyen jellegű „kiadásaikat”, ezért az ellenőrzést szorgalmazók abban bíznak, hogy egy erre irányuló APEH-vizsgálat fényt deríthet az úgynevezett „cimboraság alkukra” – mondta Matejka Zsuzsa, az OEP főigazgatója. A külföldi gyógyszergyártók egyesülete felháborodással fogadta az egészségbiztosító által ígért APEH-vizsgálat hírét. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, Székely Krisztina a Weborvos internetes egészségügyi hírújságnak azt nyilatkozta: úgy véli, az OEP kezdeményezése része annak a hecckampánynak, amely az úgynevezett megfigyelési üggyel kezdődött és az egészségbiztosítótól állítólag kilopott adatokkal, illetve annak feltételezésével folytatódott, hogy a gyártók egyes gyógyszerek rendelését receptdíjjal honorálják az orvosoknak. Eddig minden felvetés kipukkadt léggömbnek bizonyult. Ez a legújabb ügy arra szolgál – állítja az elnök –, hogy elterelje a figyelmet a gyógyszerár-támogatási rendszer körüli káoszról, az egészségbiztosító által be nem tartott kormányrendeletről, határidőkről és intézkedésekről. Székely Krisztina szerint ez a legújabb lépés nem éppen befektetésbarát lépés; azt az üzenetet hordozza, hogy aki sikeres vállalkozást visz Magyarországon, adóhatósági ellenőrzésre számíthat.

Átalakul a gyógyszer-támogatási rendszer

Az év közepétől a háziorvosoknak még jobban oda kell figyelniük, mit írnak a receptre. A kormány ugyanis ismét megszorító intézkedésekre kényszerül, hogy a gyógyszerkiadásokat valamelyest korlátozza, és hogy az ígéreteit be tudja tartani.

Az év végére akár 15-20 milliárd forinttal is meghaladhatja a tervezett 217 milliárd forintot az egészségbiztosító idei gyógyszerkiadása. Ez önmagában sem kevés. Csakhogy a kormány ígéretet tett arra, hogy egy úgynevezett gyógyszercsekkel ingyenessé teszi a szív- és érrendszeri betegségek kezelését szolgáló medicinákat, térítésmentesek lesznek a csontritkulás gyógyszerei, azonkívül bővülni fog a közgyógyellátási lista. Mindennek tetejébe a gyógyszergyártók ragaszkodnak ahhoz a megállapodáshoz, amit még az előző kormánnyal kötöttek meg, miszerint az év közepétől mintegy 3,4 százalékkal megemelik támogatott orvosságaik árát.

A kormánynak tehát egyáltalán nincs könnyű dolga, ha uralni akarja a helyzetet. Ha nem lép, nem tudják betartani a kormányzati ígéreteket, nem lesz meg a fedezete sem a tb-támogatás növekvő kiáramlásának, sem a további új gyógyszerek befogadásának, nem is beszélve az áremeléshez szükséges finanszírozási többletről.

Mozi: Beavatás

Azt mondják, az igazi mozisiker (vagy talán általában az igazi művészi siker) a megszokott és az újdonság megfelelő arányán múlik. A Beavatás alkotóit talán az arányérzékükért dicsérhetjük a leginkább: régi és új tökéletes, harmonikus elegyet ad filmjükben. Már a szereposztás is ezt tükrözi. A nagy, egyetlen és utánozhatatlan Al Pacino társa és egyenrangú partnere a filmben az a fiatal ír színész, akiről két évvel ezelőtt még a bennfentesek is alig hallottak. Azóta viszont Colin Farrell a legkeresettebb árucikké vált a hollywoodi színészpiacon. Idén vagy négy nagy presztízsű filmben játszott, rendezte őt Steven Spielberg és Joel Schumacher is. A két sztár, a klasszikus és a frissen érkezett szinte a saját történetét kelti életre a Beavatásban: szerepük szerint tanár és tanítvány történetét játsszák. Csak persze nem színészekét, hanem a CIA ügynökeiét. Ez is jól bevált történetforma, a mozik tele vannak olyan titkos ügynökökkel, akik saját tanítványaikkal és saját tanítványaik ellen konspirálnak. Ám a forgatókönyvíróban volt elég fantázia ahhoz, hogy néhány olyan fordulattal frissítse fel a régi receptet, amely még a tapasztalt kriminézőket is meglepi. És, persze, a befejezés is a régi nótát követi: semmi sem úgy volt, ahogy eddig hittük, minden egészen más, mint aminek az elején látszott. De mégis: ez is olyasmi, aminek mindig újra tud örülni az ember.

Minősített orvostechnikai eszközök

Az európai uniós csatlakozásra váró tagállamok közül egyedül Magyarország a tagja annak az egyezménynek (PECA, Protocol to the Europe Agreement on Conformity Assessment and Acceptance), amely az Unión belül szabályozza az orvostechnikai eszközök piacra kerülését megelőző, úgynevezett tanúsítási rendszert.

Nagy Csaba, az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet főigazgatója elmondta, hogy az egyezmény szigorú retorziókat tartalmaz arra az esetre, ha nem megfelelő orvostechnikai eszköz kerül a piacra. Ha ez az eszköz oly mértékben „nem megfelelő”, hogy egyenesen veszélybe sodorja a beteget vagy az egészségügyi dolgozót, a piacfelügyeleti szervek nyomban felfüggesztik vagy kivonják a forgalomból.

Nálunk ezt a hatósági feladatot az Orvostechnikai Hivatal látja el, amely – mint korábbi számunkban már jeleztük – az év második felében beolvad az újonnan létrehozandó Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalba. Az ORKI továbbra is folytatja eddigi tevékenységét. A főigazgató szerint az egészségügyi szolgáltatók jól teszik, ha vásárlás előtt meggyőződnek arról, van-e „CE” vagy „H” jelölés a kiválasztott terméken. Célszerű a forgalmazótól a termék származási bizonylatát is bekérni, amelyből könnyen kideríthető a gyártás helyszíne. CE jelölés és négyjegyű kódszám esetén csak az EU tagállamaiból származó dokumentum fogadható el. Csatlakozásunkkal a PECA-egyezményhez egyszerűsödött az eszközök forgalomba hozatalának engedélyezési eljárása. A betegellátásban használt eszközök előállítóinak berendezéseik kereskedelmi forgalomba hozatala előtt már nem kell egyenként felülvizsgálati kérelmet benyújtaniuk az EU tagállamaiban, elég, ha beszerzik az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet által kibocsátott tanúsítványt – az ORKI ugyanis 2001 júniusa, vagyis a PECA-egyezmény hatályba lépése óta csak az EU-ban elfogadott tanúsítványokat bocsáthat ki. A megállapodás értelmében minden tagállam maga jelöli ki tanúsító szervezeteit. Ezek az adott terméket vagy a gyártás folyamatának minőségét tanúsítják – vagyis hogy az eszköz megfelel-e az alapvető követelményeknek. Ha igen, akkor gyártója jogosult termékét „CE” vagy – PECA-n kívüli termék esetén – „H” jelöléssel ellátni. A tanúsítvány megszerzését követően a gyártók a tagállamokban minden további engedély megszerzése nélkül egy időpontban vezethetik be termékeiket a piacra.

Az Orvostechnikai Intézetet váltja fel

Várhatóan az év első felében megalakul az Európai Unió tagállamaival kapcsolatot tartó Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. Létrejöttével egyidejűleg megszűnik az Orvostechnikai Intézet.

Az egészségügyi szaktárca által létrehozott új intézmény fő feladatai közé tartozik az orvostechnikai eszközök forgalmazásával kapcsolatos engedélyek kiadása, az egészségügyi szakképesítések nyilvántartása, az igazságügyi szakértői engedélyek kezelése, valamint a legális kábítószerekkel összefüggő eljárások ellenőrzése és koordinálása.

A hivatal egyfajta információs központként is működik majd, amely felvilágosítást ad az EU-tagállamokban hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási és szociális biztonsági előírásokról. Az új szervezet látja el az orvostechnikai eszközöket érintő hatósági feladatokat is, vagyis nyilvántartásba veszi a gyógyítás során használt készülékek gyártóit. Felfüggesztheti és kivonhatja a forgalomból azokat az eszközöket, amelyek használatát nem tartja biztonságosnak.