Al Pacino és tanítványa

Mozi: Beavatás

Azt mondják, az igazi mozisiker (vagy talán általában az igazi művészi siker) a megszokott és az újdonság megfelelő arányán múlik. A Beavatás alkotóit talán az arányérzékükért dicsérhetjük a leginkább: régi és új tökéletes, harmonikus elegyet ad filmjükben. Már a szereposztás is ezt tükrözi. A nagy, egyetlen és utánozhatatlan Al Pacino társa és egyenrangú partnere a filmben az a fiatal ír színész, akiről két évvel ezelőtt még a bennfentesek is alig hallottak. Azóta viszont Colin Farrell a legkeresettebb árucikké vált a hollywoodi színészpiacon. Idén vagy négy nagy presztízsű filmben játszott, rendezte őt Steven Spielberg és Joel Schumacher is. A két sztár, a klasszikus és a frissen érkezett szinte a saját történetét kelti életre a Beavatásban: szerepük szerint tanár és tanítvány történetét játsszák. Csak persze nem színészekét, hanem a CIA ügynökeiét. Ez is jól bevált történetforma, a mozik tele vannak olyan titkos ügynökökkel, akik saját tanítványaikkal és saját tanítványaik ellen konspirálnak. Ám a forgatókönyvíróban volt elég fantázia ahhoz, hogy néhány olyan fordulattal frissítse fel a régi receptet, amely még a tapasztalt kriminézőket is meglepi. És, persze, a befejezés is a régi nótát követi: semmi sem úgy volt, ahogy eddig hittük, minden egészen más, mint aminek az elején látszott. De mégis: ez is olyasmi, aminek mindig újra tud örülni az ember.