Mindenki másképp csinálnáimages/

Csehországban valamennyi országgyűlési képviselő elkerülhetetlennek tartja az egészségügy reformját. A kérdés csupán az, hogy a kétszáz tagú képviselőházban száz-száz mandátummal rendelkező jobb- és a baloldali párt miként szavaz majd a Tomás Julínek jobboldali egészségügyi miniszter által szorgalmazott intézkedésekről.

  A magyarországi egészségügyi reformfolyamatokat figyelemmel kísérők számára nem okozhat nagy meglepetést a cseh szaktárca vezetőjének néhány javaslata. A miniszter által előkészített törvénycsomag több részből áll, és ha sikerül elfogadtatnia, az indokolatlan kezelések számának csökkentése érdekében januártól a betegeknek 50 koronányi önrészt kell majd fizetniük vizitenként a rendelőkben, és naponta ugyanilyen összegű hozzájárulással kell kalkulálniuk a kórházi kezelések alkalmával. Ezen felül a mentőszállítás is 50 koronába kerül majd, sőt receptenként a térítési díjon felül további 20 koronányi kiadással kell számolniuk a cseh polgároknak a jövő évtől.    A népszerűtlenségi lista élén álló miniszter természetesen tisztában van a lakosság teherbíró képességével, ezért a gyógyszerek esetében évi 3, a vizit- és napidíjnál együttesen 2 ezer koronában határozná meg az éves díj felső határát. A hazai rendelkezésektől eltérően Csehországban a kiskorúaknak és a nyugdíjasoknak is fizetniük kellene az ellátásért, miközben csak egy nagyon szűk réteg mentesülne a fizetés kényszere alól.
    A januári változásokról a politikusok még csak vitáznak, ám a patikát sűrűn látogatók máris kénytelenek szembesülni azzal, hogy az árak emelkednek. Ugyanis április 1-jétől a forgalomban lévő gyógyszerek közül 3 ezer esetében csökkent a biztosító hozzájárulása, vagyis a betegekre háruló díj összege megnőtt. A statisztikák szerint a csehek eddig évente átlagosan 700 koronát (körülbelül 6300 forintot), ezen belül a nyugdíjasok 1200 koronát költöttek orvosságra; ez az összeg az áprilisi változásokat követően 150, illetve 300 koronával növekedett.
    A Tomás Julínek által szorgalmazott elképzelés szerint januártól valamennyi egészségbiztosítónak részvénytársasági formában kellene működnie, ám ezt a baloldali pártok képviselői határozottan ellenzik. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az egészségbiztosítók által kezelt évente 200 milliárd korona „hasznára” a részvényesek rátegyék a kezüket. A balodali pártok tiltakoznak az ellen is, hogy a miniszter megszüntesse az eddig kiemelten kezelt, mintegy száztagú, közhasznú, nonprofit kórházból álló szervezet kiváltságait, és a profitérdekelt kórházakkal azonos módon, szektorsemlegesen finanszírozza tevékenységüket. Amennyiben a jobb oldal hajlandó e két törvényjavaslat visszavonására, a baloldali pártokat képviselő szociáldemokrata volt miniszterelnök, Jirí Paroubek azt ígérte, hogy támogatja a szakminiszter más elképzeléseit.