Medical Tribune cikkei

Amióta tüdőgyógyászként dolgozom, annyi új elérhető korszerű terápia nem került még a praxisba, mint az elmúlt öt évben – mondja a lapunknak adott interjúban dr. Sárosi Veronika, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára.

Október eljesén, a Gyógyszerkommunikációs konferencián Vándor Ágnes, a Professional Publishing Hungary ügyvezető igazgatója adta át a BetegEdukációs Projektek versenyények díjait. A versenyre 33 pályázat érkezett.

Hiába vannak jól felkészült orvosok és gyógyulni akaró betegek, hiába van a hazai piacon több mint 700 vérnyomáscsökkentő, ha a célvérnyomást elérők száma alig 30 százalék – mondja a lapunknak adott interjúban dr. Barna István, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának docense, a Magyar Hypertonia Társaság budapesti titkára, akit a legutóbbi kardiológiai konszenzus konferencia eredményeiről és a magas vérnyomással kapcsolatos új ajánlásokról kérdeztünk.

Örülhetnek az Óbudaiak, közel 400 000 ember jut helyben az egyik legmodernebb képalkotó diagnosztikai vizsgálathoz

A tartós hatású készítmények megjelenésével indokolatlanná vált a COPD kezelésével kapcsolatos terápiás nihilizmus, sőt a betegség Global initiative for chronic Obstructive Lung Disease, azaz GOLD definíciójába is belekerült, hogy kezelhető. Dr. Tamási Lillával, a Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinikájának osztályvezető egyetemi docensével többek között arról beszélgettünk, hogy milyen a COPD terápiája hazánkban.

Az egészségügyi alkalmazások teljesen specifikus részt jelentenek az App Store-on belül. A tudományos témájú appokat a nagyközönség helyett legtöbbször csak kisebb felhasználói csoportoknak szánják a fejlesztőik, így az itt található alkalmazások vagy meglehetősen komolyak, és valóban hasznosak lehetnek egészségügyi környezetben, vagy pedig teljességgel komolytalanok, és inkább csak a szórakoztatást szolgálják. A komolytalan alkalmazások ráadásul sokszor inkább illenek a fittnesz appok vagy a játékok közé, mégis itt kaptak helyet.

Az Apple, attól függetlenül, hogy jelentős perspektívát lát az egészségügyi szektorban, saját maga nem fejleszt orvosi alkalmazásokat. Meghagyja ezt az egyetemeknek és kórházaknak, hiszen legjobban ők maguk tudják az igényeiknek megfelelő szoftvereket kifejleszteni.

A jó hazai csapat tétmérkőzése a férfiak és a nők szívét egyaránt próbára teszi – a 90 perc alatt még egészséges érrendszerűek körében is megduplázódik a kardiovaszkuláris események kockázata. A koszorúérbetegek körében négyszeres a rizikó, s a veszély a meccs tétjével arányosan növekszik.
  A 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság a szurkoláson túl az emocionális stressz és a kardiovaszkuláris események közötti kapcsolat feltérképezéséhez is jó alappal szolgált. A helybeli kollégák a München és vonzáskörzete lakosai körében bekövetkezett akut kardiovaszkuláris események (CVE) időbeli alakulását vizsgálták (figyelmen kívül hagyva a vb-re érkező turisták által okozott átmeneti populációváltozást) a bajnokság 24 napja alatt. Kontrollként három olyan időszak szerepelt, amelyek kívül estek a sporteseményen.
  Kór- és esetlapokról kikeresték a riasztás időpontját, a tünetek kezdetét, az első vizsgálati eredményeket (vérnyomás, szívfrekvencia, rövid kórtörténet, EKG-lelet), a végső diagnózist, valamint a páciens életkorát és nemét (NEJM 2008;358:475–83).

Folytatás a 10. oldalon

  Három esetünk nemcsak a diagnosztika rejtélyeire, hanem az anamnézisben szereplő információk fontosságára és a terápiás nihilizmus elvetésének jelentőségére is rávilágít.

  A 62 éves nőbeteg homlokán egy évvel korábban tömött, erythemás bőrduzzanat alakult ki, amely egyre nagyobb lett, de egyéb bőrelváltozással nem járt. A szimmetrikus duzzanatot sem külsőleg alkalmazott kortikoszteroiddal, sem gombaellenes készítménnyel nem sikerült felszámolni.
   A kórelőzmény semmit sem árult el az elváltozás eredetéről. A szövettani vizsgálat sem hozott egyértelmű diagnózist: az epidermisben nem találtak említésre méltó elváltozást, a dermis felső és középső rétegében pedig limfocitás beszűrődést, tágult vér- és nyirokereket, valamint vizenyős, fellazult kötőszövetet figyeltek meg.
   A szájon át adott minocyclinből és helyileg alkalmazott metronidazolból álló „rosacea-terápia” hatására a gyulladásos elváltozások visszafejlődtek, de a limfödéma fennmaradt. Dr. Jochen Utikal és munkatársai (Mannheimi Egyetem, Bőrklinika) „az arc perzisztáló erythemáját és oedemáját” diagnosztizálták.
   Ez az erőltetettnek hangzó diagnózis az 1981-ben morbus Morbihan néven leírt ritka kórképnek felel meg. Jellemzője a homlok, a glabella és a szemhéjak tömött szerkezetű, ujjbenyomatot nem tartó duzzanata. A betegség egyébként egészséges bőrön éppúgy kialakulhat, mint már fennálló acne vagy rosacea szövődményeként. A differenciáldiagnosztikában mindenekelőtt az elsődleges vagy másodlagos limfödémára kell gondolni.
   A betegségnek egységes és specifikus gyógymódja nincs. Kezelésére egyebek mellett az izoretinoin és a hízósejt-stabilizáló hatású ketotifen kombinációjának 4–6 hónapig tartó alkalmazását ajánlják.

   Mégiscsak gyógyítható alkar
   A 85 éves hölgy már hosszabb ideje küszködött a karján megjelent bőrgyulladással. „Nem tehetünk semmit, nem érdemes” – mondta neki a háziorvosa.
  Sohasem szabad a terápiás nihilizmus álláspontjára helyezkednünk pusztán a beteg életkora miatt – figyelmeztetett dr. Stefan Heitmann (Marienhospital, Stuttgart) az Észak-württembergi Orvosi Kamara 40. Kongresszusán. Az idős hölgy esetében a kolléga csekély terápiás ráfordítással komoly eredményt tudott elérni. Alaposan szemügyre vette a karon a középen elhalványuló, korpádzva hámló ekzemás elváltozásokat, és szerológiai laboratóriumi vizsgálatokat kért.
   Az SSA autoantitestek kimutatása megerősítette a lupus erythematodes gyanúját. Szervi érintettség nem állt fenn, a diagnózis szubakut kután lupus volt. Lokális szteroidkezeléssel a reumatológus megszabadította a beteget a nagy kiterjedésű bőrtünetektől.
   A szubakut kután lupus erythematodes eseteinek akár a 60 százalékában is kimutathatók az anti- SSA/Ro és az anti-SSB/La autoantitestek. A megfelelő antigének ultraibolya fény hatására a keratinocyták felszínén expresszálódnak, majd az autoantitestek reakcióba lépnek velük, gyulladásos reakciót idézve elő. Az akut stádiumban rendszerint gyorsult vörösvérsejtsüllyedés mérhető, a C-reaktív fehérje szintje emelkedett.
   A helyi szteroidkezelés és esetleg az antimaláriás szerekkel történő szisztémás kezelés mellett lelkére kell kötni a betegnek, hogy védje a bőrét a napsugaraktól. Az érzékeny arc A 49 éves bútorbolti eladónak egy új konyhastúdiót kellett berendeznie. Az arcát néhány napon belül elborító kiütés diagnosztizálása nem volt nehéz: a betegnek először akkor gyűlt meg a baja a konyhabútorok fémrészeiben is megtalálható kobalttal, amikor fémötvözetből készült műfogsort kapott. Arca akkor kivörösödött és erősen megduzzadt. A műfogsor kicserélése után tünetei teljesen elmúltak.
   A kobaltallergia lehetőségére elsősorban fogászati vagy ortopédiai beavatkozások kapcsán kell gondolnunk, de a fémfeldolgozó és az építőiparban foglalkozási ártalomként is számolni kell vele. Ritkábban ugyan, de előfordul kobalttal történő szenzibilizálódás a festékekkel, lakkokkal, illetve fegyverekkel, lőszerekkel dolgozók és a laboratóriumi alkalmazottak körében is – hangsúlyozza prof. dr. Björn M. Hausen (Elbeklinikum Buxtehude) az Aktuelle Dermatologie (2007;32:30–37) című szaklapban. A háztartásban, a konyhában, a kocsmában, de irodai gépek, íróeszközök révén vagy például fémserlegek gravírozásakor is érintkezésbe kerülhetünk a potenciálisan allergén fémmel.
   Egy felmérés szerint 4244 ekzemás beteg 3 százaléka volt túlérzékeny erre a fémre, és az ekzemás esetek 0,8 százalékában állapítottak meg izolált kobaltallergiát. Asztmás és kobaltbelélegzésre érzékeny munkásoknál egyértelműen kimutatták a kobaltspecifikus IgEszint emelkedését. Nagyobb felmérés alkalmával a kobalttal dolgozó munkások két százalékánál találtak emelkedett kobalt-IgE-szintet.

Minden második szívkatéterezés kiváltható?

Németországban évente több mint félmillió szívkatéterezést végeznek koszorúérbetegeken. Müncheni szakértők szerint a CT-technika újdonsága feleslegessé teheti a katéteres vizsgálatok mintegy felét.

Két, párhuzamos rotációs mozgást végző sugárforrással és két detektorral működik az a CT-berendezés (dual-source-CT, DSCT), amely fontos szerephez juthat a kardiológiai diagnosztikában. A módszer jelentősen javítja a kép minőségét és gyorsítja a képalkotást. Sebessége akkora, hogy tachycardia vagy aritmia esetén is éles felvételeket lehet vele készíteni.
Az új típusú CT valódi alternatívát jelent a koszorúér-diagnosztikában alkalmazott szívkatéterezéssel szemben, fejtette ki dr. Christoph Becker egyetemi magántanár (Ludwig-Maximilians-Universität, München) a német radiológusok 87. kongresszusán. Mint ő és munkatársai vizsgálatukban megerősítették, a két sugárforrással működő CT széles szívfrekvencia-tartományban megbízhatóan jó képminőséget ad.
A vizsgálat nem tart tovább 10 percnél, és járóbeteg-rendelésen gond nélkül elvégezhető. Nemcsak lényegesen kevésbé megterhelő a beteg számára a katéterezésnél, hanem költségkímélő is, hangsúlyozza a müncheni radiológus. Mivel a hagyományos CT-felvétel nagy szívfrekvencia mellett nem ad pontos eredményt, ilyen vizsgálat előtt a betegeknek béta-blokkolót kell bevenniük. Az új eljárás ezt is szükségtelenné teszi.
A két sugárforrással működő CT azért nem helyettesítheti minden esetben a katéterezést, mert az olyan terápiás eljárások, mint a perkután transzluminális coronaria- angioplasztika (PTCA) és a stent-behelyezés, mindenképpen invazív beavatkozást kívánnak. Az évi 600 000 németországi szívkatéterezés felét azonban kizárólag diagnosztikai célból végzik, így évente 300 000 német beteget komoly testi és lelki tehertől szabadíthatunk meg a katéterezést helyettesítő újfajta CT-vizsgálattal.

Légzéstechnikák a radioterápiában

A radioterápia okozta légúti és kardiális szövődmények megelőzésében jelentős szerepet tulajdonítanak a beavatkozásnál alkalmazott légzéstechnikának. Dán kutatók szerint a légzésszinkron-besugárzás jelentősen csökkentheti a pneumonitis gyakoriságát és a kardiális okú mortalitást. A Koppenhágai Egyetem kutatói (Int J Rad Oncol Biol Physics 2006; 65:1375–1380) emlőmegtartó műtéten átesett 33 beteg részvételével mély légvételt követően a levegő benntartása (deep inspiration breath-hold, DIBH) közben, illetve szabad légzés során készítettek felvételeket, amelyek a 24 frakcióban végzett 48 Gy dózisú sugárkezelés megtervezésére szolgáltak. 17 betegről belégzési zsilipelés (Inspiration Gating, IG) mellett is készültek felvételek. Az ép szövetek radiogén károsodásának mértékét az előző két légzési technika esetében valószínűség-számítással állapították meg. Az elemzéskor a korábbi eredményekre támaszkodtak, amelyek szerint a sugárdózis több mint 50 százalékát elnyelő relatív szövetmennyiség a tüdő esetében 30–40 százalékkal, a szív esetében pedig 80–90 százalékkal csökken a DIBH vagy az IG beiktatásával a szabad légzés alatti sugárkezeléshez képest. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a pneumonitis kialakulásának veszélye a szabad légzés mellett észlelt 28 százalékról IG-nél 2,6, DIBH esetében pedig 4,3 százalékra csökkenne.
Hasonlóan meggyőző valószínűségi arányok születtek a kardiális mortalitás vizsgálatakor: ez 4,8-ról 0,5, illetve 0,1 százalékra csökkenne az IG és a DIBH esetében. „Már többen demonstrálták, hogy a légzési adaptációs módszerek bevezetésével a besugárzási mezőbe eső szív- és tüdőszövet mennyisége egyaránt visszaszorítható” – nyilatkozta dr. Stine Korreman, a kutatás vezetője. Ez az emlőmegtartó műtétek után, adjuváns terápiaként alkalmazott sugárkezelést véve alapul a pneumonitis előfordulási gyakorisága tekintetében 85, a kardiális mortalitás esetében 95 százalékos csökkenést jelent.

A translational research születése és első lépései

Új hatásmechanizmusa mellett kifejlesztésének tudományos és üzleti modelljével is kitűnik a rákgyógyszerek közül a bortezomib, amelynek példájával bemutathatjuk az angolszász terminológiában translational research-nek nevezett tudományterület lényegét.

Cambridge-ben (Massachusetts) 1995 szeptemberében Myogenics néven céget alapított néhány kutató, aki a fokozott fehérjebontással összefüggésben kialakuló izomsorvadás lassítására keresett megoldást. Kezdeti eredményeik azonban a rákkutatás felé terelték őket, majd a gyógyszeriparban szokatlan gyorsasággal – az első klinikai vizsgálatoktól számított 4 és fél éven belül – sikerült piacra vinniük új terméküket (a hatóanyagról lásd keretes írásunkat).
A siker egyik oka abban keresendő, hogy a vizsgálatok az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között elhelyezkedő, az angol terminológiában translational research- nek nevezett ágazatban folytak.
A siker másik fontos tényezője az lehetett, hogy a bortezomib fejlesztői mindvégig igen szorosan és eredményesen tudtak együttműködni akadémiai kutatóhelyekkel, ily módon különösen gyorsan növekedett a proteaszómával kapcsolatos tudásanyag mennyisége is. Így nagyon hamar kiderült, hogy a proteaszóma kiemelkedően fontos szerepet játszik az NF-kappa-béta aktivációjában, majd nem sokkal később az, hogy a proteaszómát gátló szerek in vitro körülmények között gátolják a rákos sejtek szaporodását. Ettől kezdve a kutatók érdeklődése teljes mértékben a rákkutatás felé fordult, munkakapcsolataikat is ezen a vonalon erősítették tovább.

Segítség depresszióban

Órákon belül jelentősen javítja a major depresszió tüneteit a kis dózisban alkalmazott ketamin. A hatás ráadásul tartósan fennmarad és már a legelső adag bevitelét követően kialakul. Szakértőnk szerint azonban a szer nagyobb dózisainak ismert mellékhatásai miatt a szélesebb körű klinikai használat egyelőre sajnos nem valószínű.

A National Institute of Health (NIH) Mentálhigiénés Intézetének kutatói a DSM-IV osztályozása szerint major depresszióban szenvedő 18 alany részvételével a ketamin egyszeri intravénás adásának (0,5 mg/kg) antidepreszszáns hatásait vizsgálták placebóval összehasonlítva. A depreszsziókezelés törzsét képező, jelenleg forgalomban lévő orális készítmények hetek, olykor hónapok alatt fejtik ki kedvező hatásukat, de előfordul, hogy ennyi idő alatt sem. A résztvevőket korábban átlagosan 6 különböző antidepresszánssal kezelték sikertelenül; míg a vizsgálatban adott ketamin egyetlen dózisa órák alatt, tartósan javította a betegek kedélyállapotát. „Ezen az ösvényen haladva olyan gyógyszerek kifejlesztését tűzhetjük ki célul, amelyekre nem kell heteket vagy hónapokat várni az antidepreszszáns hatás kialakulásáig” – nyilatkozta a kutatásvezető, dr. Carlos A. Zarate Jr.
A ketamin az agyban az N-metil- D-aszpartát (NMDA) típusú glutamát-receptorokon fejt ki antagonista hatást. Az ágens depreszszió elleni hatásának elméleti hátterét az a feltételezés adja, hogy a kórkép kialakulásában kulcsszerepet játszhat a glutaminerg rendszer zavara. Az NMDA-receptorok gátlása pedig szembetűnő befolyást gyakorol a betegek állapotára. A szerzők szerint felfedezésük a depresszió molekuláris alapjainak feltárásában is jó kiindulópontot adhat.

A prenatális genetika két módszere

A chorionboholyminta-vétel (chorionic villus sampling, CVS) épp olyan biztonságos a prenatális genetikai diagnosztizáláshoz, mint az amniocentézis – tették közzé a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem nőgyógyászai (Obstet Gynecol 2006;108:612–616). Dr. Aaron B. Caughey, a munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a két módszert összehasonlító eddigi vizsgálatokat az 1980-as években végezték, vagyis röviddel azután, amikor a CVS elérhetővé vált. Akkor az új módszer gyakrabban vezetett a terhesség befejezéséhez, valószínűleg azért, mert alkalmazói még nem voltak kellően jártassak benne. Kellő gyakorlattal azonban ez lehet az elsőként választandó módszer, mert már az első trimeszterben alkalmazható, szemben a 16–20. héten végzett amniocentézissel. Caughey és munkatársai a CVS-sel kapcsolatos abortuszok számának 1983 és 2003 közötti alakulását tekintették át egyetemük prenatális diagnosztikai centruma adatai alapján, kizárva a többes és a súlyos fetalis anomáliákkal szövődött terhességeket. Eredményeik így közel tízezer CVS és 32 ezer amniocentézis kimenetelének feldolgozására épülnek. A két eljárás között 1993-ig jelentős különbséget találtak a hagyományos módszer javára. Ezután azonban a CVSsel szignifikáns javulás következett be a 24. hétig befejeződött terhességek számát tekintve, és 1997-ben már nem mutatkozott statisztikailag releváns különbség a módszerek között. Végül 1997 és 2003 között az amniocentézissel 370, míg a CVS-sel 360 terhességre jutott egy abortusz. „Az aneuploidia első trimeszterbeli szűrésének fontossága miatt – ha más központokban is hasonló megállapításra jutnak a CVS biztonságosságával kapcsolatban – az eredmény óriási jelentőségű, hiszen az esetlegesen szükségessé váló termináció biztonságosabb az első trimeszterben” – véli Caughey.

Rosszabbodás antibiotikumtól

Egy 16 éves leány kezén, a kézháton néhány nappal a vizsgálat előtt vörös, nedvedző bőrelváltozások jelentek meg, peremükön papulákkal és hólyagokkal. A bőrgyógyász impetigo contagiosára gyanakodott, és antibiotikumot rendelt, ez azonban csak rontott a helyzeten. A nedvedző területről vett mintából először csak Flavimonas oryzihabitans és koaguláznegatív Staphylococcusok tenyésztek ki, de négy nappal később fonálgombatelepek is megjelentek. A bőrről vett kaparékban mikroszkóp alatt nagy számban figyeltek meg Trichophyton mentagrophytes fonalakat és spórákat. Az antibiotikum-kezelést leállították, helyette lokális ciclopiroxolamint és orális terbinafint adtak. A bőrelváltozások lassan meggyógyultak.

Új „Bokros-csomag”

Pénzügyi stabilizáció, elsősegély, pofátlanul arrogáns lépés. Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették pró és kontra az Új egyensúly elnevezésű programot, amelyet június 10-én ismertetett a miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. A program mintegy két és fél évre ad teendőt a kormánynak.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Financial Times-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: nem egyszerű kiadáscsökkentésről, a rendszer egészének reformjáról van szó. Ezzel szemben Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszabadság-ban azt mondta: „szó sincs államreformról”, sokkal inkább megszorításokról, a tervbe vett intézkedések súlyos terhet rónak a lakosságra.
Tény: augusztustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10–14 százalékkal a villamos energia ára. Többe kerülnek majd a gyógyszerek, a BKV-, a MÁV- és a Volán-jegyek, és változás lesz e területek támogatási rendszerében is. Egyes források zárolást valószínűsítenek a gyógyszerkasszában, ami egyszeri, 60 milliárd forintos korrekciót jelenthet.

Egyedi esetek

A 46 éves nő féloldali pupillatágulat miatt jelentkezett vizsgálatra a szemészeti járóbeteg-rendelésen. Egyetlen panasza a tarkójára terjedő, enyhe bal oldali fejfájás. Anamnézisében asztmán és szénanáthán kívül nem szerepelt betegség.
A szemészeti vizsgálat során az asszony jobb pupillája fényingerre teljesen normálisan reagált, a bal pupilla azonban semmiféle fényreakciót nem mutatott: tág és merev volt a 0,1 százalékos pilocarpin becseppentésekor is, és csak az 1 százalékos hatóanyag-tartalmú csepp hatására szűkült össze 5 mm-esre.
Amikor még egyszer alaposan kikérdezték a beteget, elmondta, hogy reggel használta az asztma elleni spray-jét, amely ipratropium- bromid és fenoterol hatóanyagot tartalmaz. Minden bizonnyal az történt, hogy a spray véletlenül a szemébe ment, és antikolinerg hatásával blokkolta az iris sphincterének muszkarinerg receptorait. A kompetitív gátlás miatt a receptorokra közvetlenül ható pilocarpin a bal szemben nem fejthette ki szokásos pupillaszűkítő hatását.

Csúcsüzem a Bükkben

  Injekciógyártó üzemet avattak a sanofi-aventis csoporthoz tartozó Chinoin Miskolc melletti gyáregységében, a Csanyikvölgyben október 25-én. A megújított és kibővített üzem a vénás trombózis megelőzésére alkalmas készítménnyel előre töltött fecskendőt gyárt majd, elsősorban exportra. A csúcstechnológiát alkalmazó létesítmény mintegy 100 új munkahelyet hoz létre. Az 1987-ben a Chinoin Rt. által létesített ampullagyártó üzem teljes rekonstrukciója és bővítése közel 17 milliárd forintba került. „A töltött fecskendők gyártása a gyógyszeripar legbonyolultabb és legfejlettebb gyártási eljárása” – mondta el a létesítmény avatásakor Gilles Lhernould, a sanofi-aventis ipari erőforrások igazgatója. Nincs ma Magyarországon még egy ilyen technológiát alkalmazó gyógyszergyártó üzem.

Finanszírozási változások

Szeptember 1-jétől emelkednek a járóbeteg-szakellátás egyes eljárásainak finanszírozási díjtételei. Azon beavatkozások esetében, amelyek fekvő- és járóbeteg-ellátásban egyaránt elvégezhetők, az egészségbiztosítási kasszából az eddiginél magasabb térítést kap az a szolgáltató, amelyik az adott kezelést járóbeteg-szakellátásban végzi el. Mintegy 70 beavatkozástípus esetében 3-6-szorosára, egyes eljárásoknál 10-szeresére emelkedik a biztosító által fizetett térítés.

Mostantól egy olyan új, egyszer használatos eszközt („stereotaxiás vákuum core biopszia (VCB) Mammotome”) támogat az egészségpénztár, mely segíti az igen korai stádiumú emlőelváltozások felismerését. Azt remélik, hogy ezzel csökkenhet a felesleges sebészi beavatkozások száma.

A szemhéjödéma szerteágazó kóroktana

A bedagadt szem láttán hajlamosak vagyunk allergiára gondolni és betegeinket allergológiai szakrendelésre vagy bőrgyógyászhoz irányítani. Pedig a szemhéjödémának számos egyéb oka is lehet.

A Német Bőrgyógyász Társaság drezdai kongresszusán Henrike Hoffmann (Minden, Németország) a különféle kóreredetű szemhéjödémák klinikai vonatkozásait szemléltette. Az allergiás reakciót ő is gyakori okként említette – például rovarcsípés után, gyógyszeres kezeléskor vagy kontaktallergia következtében. A fertőzések (vírus-, baktérium- és parazita-infekciók) szintén szerepelnek a lehetséges okok között. A dacryocystitis, a conjunctivitis vagy akár a szomszédos melléküregek gyulladása hatására is kialakulhat periorbitális duzzanat. A homlok vagy a felső szemhéj neuralgiaszerű fájdalma szerte terjedő herpeszt sejtet. Számos belgyógyászati betegségnek van szemhéjelváltozással járó tünete. Ismertették például egy 68 éves nőbeteg esetét, akinek szemhéjödémát, hajhullást, elhízást és rekedtséget okozó hipotireózisát csak több hónap után ismerték fel. Néha zsírlerakódás miatt szűkül be a szemrés és a lipoproteinek anyagcserezavara miatt xanthelasmák is kialakulhatnak rajta.

A szemhéjödéma közelgő veszélyekre is felhívhatja a figyelmet. Tünete lehet például az akut szinusztrombózisnak, amelynek gyanúját a pangásos papilla szemfenéki képe is megerősítheti. A paraneopláziás dermatomiozitisz tüneteként a szemduzzanat malignus tumorra utal.

Óvakodjunk a műtéttől!

A herpeszről rendszerint az ajkakon megjelenő hólyagokra, ritkábban a genitális fertőzésekre gondolunk, pedig ez a vírus más testrészeket is megtámadhat. Például az ujjakat.

Míg az ujjak bakteriális eredetű gyulladásai műtéttel általában jól orvosolhatók, addig a vírusos ujjfertőzések esetében a sebészi beavatkozás nem indokolt. Sőt hibának számít, mert a vírus szóródása következtében akár halálos kimenetelű agyhártyagyulladáshoz is vezethet, szögezi le dr. Frank Schiedel és munkacsoportja (Münsteri Egyetemi Klinika, kézsebészeti részleg) egy ritka eset bemutatása kapcsán.A kollégák egy 26 éves fiatalember esetét ismertetik, akinek a jobb kezén, annak is a középső ujján hegesedő fekély alakult ki. A jobb al- és felkar nyirokereinek gyulladását is megállapították, a jobb hónaljban fájdalmasak és duzzadtak voltak a nyirokcsomók. A fiatalember napok óta fáradtnak és levertnek érezte magát. A kezdeti viszketés és égő érzés után előbb hólyagok keletkeztek az ujján, majd ezek fájdalmas, nedvedző fekélybe mentek át. A beteg már hosszabb ideje évi két-három ilyen epizódot vészelt át.

Sürgős műtét derékfájás miatt

 Egy 63 éves nőbeteg 3 hete fennálló, egyre erősödő derék- és lágyéktáji – főként lépcsőjáráskor jelentkező – fájdalmakról számolt be. A laboratóriumi leletek gyulladásra utaltak, a gerincoszlop röntgenvizsgálata a Th12 és L1 csigolyák közti tér nagyfokú beszűkülését, valamint az ezt határoló alsó és felső porclemez részleges destrukcióját jelezte. Az MR-vizsgálat jelerősödést mutatott az említett csigolyaközti térben, valamint kiterjedt epidurális tályogot, amely komprimálta a gerincvelőt. A diagnózis egyértelmű volt: spondylodiscitis – de vajon honnan eredt? A fertőzés eredetére a jobb csípő MR-vizsgálata derített fényt: az ízületi felszín kimaródása gyulladásra utalt, és tályogot is találtak az m. psoas lefutása mentén. A beteget haladéktalanul megoperálták: dekomprimálták a gerincvelőt, eltávolították a psoas-tályogot, a combcsont fejét szintén. A sikeres antibiotikum-kezelés után, 12 héttel később a beteg teljes csípőprotézist kapott.

 A cukorbetegség egyik legjelentősebb szövődménye a diabéteszes láb, illetve az ennek következtében kialakuló fekély. A St. Vincent Nyilatkozatot követő öt évben ugyan 50 százalékkal csökkent az alsó végtagi amputációk száma, de még így is óriási: Németországban például évente 30 ezer embernél kell elvégezni a műtétet. A diabétesz jelentette szisztémás zavar nem csak a régóta ismert következmények – a neuropátia, a túlsúly, a lassú sebgyógyulás – miatt vezet e végső megoldáshoz. Ma viszont már a sejt- és molekuláris szintű eltérések számos részletét is ismerjük, például a növekedési faktorok interakcióinak részleteit.
 A Diabetes Care márciusi számában megjelent tanulmány (2005; 28:454–460) olasz és amerikai szerzői a granulocitakolónia-stimuláló faktor (G-CSF) kedvező hatását elemezték a diabéteszes láb fertőzéseinek kezelésében. Öt véletlen besorolásos, kontrollos tanulmány metaanalízisével azt kívánták tisztázni, hogy az adjuváns terápiaként alkalmazott GCSF gyorsítja-e a sebgyógyulást, lerövidíti-e az antibiotikus kezelést, végül elkerülhetővé teszi-e a műtéti beavatkozást. A parenterális G-CSF-készítményt 3–21 napon át kapták a betegek.

 Terápia méret szerint

 Sarokcsonti cisztával többnyire röntgenvizsgálat mellékleleteként találkozunk. A kisebbek általában nem okoznak panaszt, a nagyobbakat azonban érdemes feltölteni.

 Valódi, szoliter csontciszták az eddig intraosszeális lipómának tartott, calcaneusban kialakuló ciszták, amelyekre többnyire véletlenül derül fény más okból végzett röntgenvizsgálat során – írják német baleseti sebészek (Unfallchirurg 2004;107:680–688). Ha a ciszta mérete tekintélyes – harántirányban a sarokcsont teljes belső keresztmetszetére, nyílirányban a sarokcsont legalább 30 százalékára kiterjed –, tünetekre számíthatunk, és nő a patológiás törés kockázata. A Hamburg–Eppendorfi Egyetem kutatói retrospektív felmérést végeztek az elváltozás klinikai jelentőségének felderítése céljából. Az elmúlt 11 évben calcaneusciszta miatt kezelt betegeik röntgenfelvételeinek és kórlapjainak értékelésével 49 beteg 52 cisztájáról nyertek adatokat. Patológiás törés négy esetben következett be, három beteg került emiatt műtőasztalra.

Ismét változott az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet. A módosítások döntő része február 1-jén hatályba lépett, kisebb változtatások április, illetve július 1-jével érvényesek.

 A felnőtt-háziorvosi szolgálatok új fix díjazása felnőttkörzet esetén a következő:

 1 200 lakos alatt             188 000 Ft
1 200 és 1 500 fő között   165 000 Ft.
1 500 lakos felett             122 000 Ft..

Cipőszűkület

 Egy egészséges, 82 éves asszony amiatt fordult orvoshoz, mert az utóbbi néhány évben egyre nagyobb cipőket kellett vásárolnia: 40-esről 42-esre nőtt a lába. Kiderült, hogy az ajkát és nyelvét is duzzadtnak érzi, nem tudja felhúzni a gyűrűjét, de más panasza nem volt.orvosai megállapították, hogy akromegáliája – amelynek jól látható jele volt a hyperostosis frontalis, a jelentős prognathia és az arcbőr megvastagodása, ráncosodása – legalább tíz évvel korábban kezdődött.
 Kórtörténetéből ennek ellenére csupán magas vérnyomását és az arcán nyomot hagyó gyermekkori égési sérülést tartotta említésre méltónak. Az MR-vizsgálat az agyalapi mirigy 2x1,5x2,5 cm-es adenómáját mutatta ki, amely már a környező csontszövetet is destruálta, a chiasma opticummal azonban nem érintkezett.

Radioimmunterápia

 Az Amerikai Hematológiai Társaság 2004. decemberi kongresszusán mutatták be a daganatsejtek elleni antitestet és sugárzó ittrium-izotópot tartalmazó új készítményt. A betegek ellátása érdekében Magyarországon is megkezdték a centrumok felkészítését.

Néhány éve fontos előrelépést jelent a daganatos betegségek kezelésében a sugárkezelés és a célzott, antitest alapú immunológiai kezelési eljárások kombinációját megvalósító radioimmunterápia. Az innovatív gyógyítási eljárások közé tartozó módszer lényege, hogy egy radioaktív sugárzást kibocsátó, oldallánccal ellátott, az eredeti immunológiai tulajdonságokat megtartó monoklonális antitest segítségével célzottan végezhető lokális sugárkezelés akár szétszórt daganatok esetében is.

A megfelelően kiválasztott, rövid (kb. 3 nap) felezési idejű sugárzó izotóp által kibocsátott sugárzás mindössze néhány milliméteres áthatoló képességű, így daganatpusztító hatása csak a megcélzott daganatsejt közvetlen környezetére korlátozódik, a lehető legkisebbre csökkentve az egészséges sejtek pusztításából eredő káros mellékhatásokat. A sugárzás lokális terjedése ugyanakkor oly módon növeli az eljárás hatékonyságát, hogy az antitest által elért sejtet közvetlenül körülvevő daganatsejteket akkor is károsítja, ha azokhoz az antitest nem kötődött (pl. elégtelen diffúzió, kedvezőtlen térbeli viszonyok miatt).

Háziorvosi praktikák

Gyakorlatorientált konferenciát tartottak november 13–14-én Budapesten, amelyen a betegcentrikus szemléletmód terjesztését és a mindennapokba azonnal átültethető tudás hasznosságát kívánták hangsúlyozni.

Nagy a jelentősége minden olyan továbbképzésnek, amely a szakmai ismeretek gyakorlati részét domborítja ki. Nemcsak a lexikális tudást kell bővíteni, de a mindennapi gyakorlati feladatok ellátásában is fejlődési lehetőséget kell biztosítani. Így indokolta a Háziorvosi Praktikák címmel a közelmúltban megrendezett konferencia létjogosultságát dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) igazgatója. Az OALI kurzusa mellett – amely egyébként a Novartis támogatásával zajlott Budapesten – négy konkrét érvet is felhozott dr. Balogh Sándor: a családorvosok vesznek részt a legnagyobb számban az egészségügyi ellátásban, ők mindig közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel, kulcsszerepük van a leggyakoribb betegségek és a fontos népegészségügyi problémák megoldásában, és nélkülük nem lehet sikeres a prevenció.

I. fázisban az egyik, patikákban a másik

A Richter Gedeon Rt. két figyelemfelkeltő bejelentést is tett novemberben. Az egyik a skizofrénia, a bipoláris mánia és egyéb pszichiátriai rendellenességek, a másik a prosztatarák kezelésével kapcsolatos.

Megállapodást kötött november 22-én a Richter Gedeon Rt. és az ír Forest Laboratories egy atípusos antipszichotikum (RGH-188) közös fejlesztéséről, amely a skizofrénia, a bipoláris mánia és egyéb pszichiátriai rendellenességek kezelésére szolgál.

Az eredeti

Az RGH-188 új, orálisan adható gyógyszer, erős D2/D3 antagonista, amelynek receptorprofilja egyedülálló a többi atípusos antipszichotikumhoz képest. A fent említett betegségek világszerte több mint 4 millió embert érintenek. Az antipszichotikumok piaca jelentős mértékben növekszik, az Egyesült Államokban 2003-ban meghaladta a 8 milliárd dollárt.

Jelenleg az I. fázisú vizsgálatok folynak az RGH-188-cal az Egyesült Királyságban. A vállalat azt reméli, hogy a II. fázis vizsgálatainak sikeres lezárása után, 2006-ban megkezdődhetnek az Egyesült Államokban a klinikai vizsgálatok. A preklinikai eredmények arra utalnak, hogy a vegyület hatékony és a betegek által jól tolerálható lehet a későbbi klinikai vizsgálatok során, valamint kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkezik az adott terápiás csoport egyes vegyületeivel összehasonlítva. Az RGH-188-ra a Richter szabadalmi oltalmi kérelmet nyújtott be, amelyet ha megkap,  a vegyület védettsége 2024-ben jár le.

A felek a megállapodás pénzügyi feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

Ez történt 2004-ben: reformvita, miniszterváltás, megszorítások, sztrájk, népszavazás ...

Január

Nyilvánosan is meghirdette az új egészségügyi reformot a szaktárca első embere. Kökény Mihály még tavaly decemberben terjesztette a kormány elé az irányított betegellátási rendszerre (IBR) épülő vadonatúj koncepciót. Költségvetési forrásokból a korábbi egymillióról kétmillióra bővítették azoknak a pácienseknek a számát, akiket az IBR-en belül látnak el.

***

Az orvosoknak ugyan nem kell külön hálapénzügyi ellenőrzésekre számítaniuk, az APEH azonban utánajár, rendesen adóznak-e a mellékes bevétel után – válaszolta az egészségügyi miniszter megkeresésére Király László György, az adóhivatal elnöke. Kökény Mihály az ügyészséget és az orvosi kamarát is megkereste, miután vita robbant ki a hálapénz.hu internetes portálon közzétett információk miatt. Az orvosi kamara elnöksége szerint nincs jogalapja annak, hogy etikai vizsgálatot indítsanak a honlapon megnevezett, paraszolvenciát elfogadó orvosok ellen. A kamara bűncselekménynek tartja, ha valaki előre kér pénzt a betegtől, de az utólagos ajándék elfogadását nem minősíti etikátlannak. Polt Péter legfőbb ügyész is úgy foglalt állást: akkor bűncselekmény a hálapénz elfogadása, ha azt az orvos kifejezetten kéri. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman az üggyel kapcsolatban megállapította: „A hálapénzzel összefüggő adatok nem közfeladathoz kapcsolódnak, hanem meghatározott, természetes személyhez – a kezelőorvoshoz –, így az orvos személyes adatainak minősülnek. A közérdeklődés nem minősít át személyes adatot közérdekű adattá”. Az egészségügyi miniszter a hálapénz visszaszorítása érdekében ígéretet tett a „betegszámla” bevezetésére, amelyből a páciens megtudhatja, mennyit kapott kezeléséért a kórház.

Pszoriázis Világnap

Világszerte 125 millió ember szenved pszoriázisban. Az idén első alkalommal rendezték meg a betegség világnapját. A központi rendezvénynek Prága adott otthont.

Új dátummal gazdagodott a világnapok sora: a pszoriázis kapcsán október 29-ét kell megjegyeznünk. A világnap céljai megegyeznek azokkal, amelyekről sok betegszervezet hasonló kezdeményezése kapcsán beszámoltunk már: felhívni az egészségügyi döntéshozók figyelmét a betegségre és fórumot teremteni a betegek érdekeinek. A világnap létrehozói és támogatói között is ugyanúgy találunk orvosokat és gyógyszergyártó cégeket, mint más betegségek esetében.

Sztrájk, tüntetés, egyeztetés

Miközben tovább folytatódik az egészségügyi sztrájksorozat, a Magyar Orvosi Kamara, valamint az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) demonstrációra készül, a szaktárca pedig összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot.

Az október 7-e óta tartó helyi munkabeszüntetések kétórás sztrájkokkal folytatódnak november 19-én, 22-én és 30-án. Az eddig főként a szakdolgozókat mozgósító munkabeszüntetések mellett egy, az orvoskamara kezdeményezésére szervezett tüntetéssel is nyomatékot kívánnak adni követeléseiknek az egészségügyben dolgozók. A demonstrációt november 20-án 9 és 14 óra között tartják a szakszervezet budapesti, Nádor utcai székháza és a Parlament előtti Kossuth tér által határolt területen. Éger István, a MOK elnöke kezdeményezésüket azzal indokolta: „erős nyomás nehezedett a kamarára a tagok részéről, hogy szervezzenek egy országos akciót”. Erre szerinte azért is nagy szükség van, mert patthelyzet alakult ki az ágazat számára több pénzt, jobb béreket és munkakörülményeket követelők, illetve a kormányzat között. Ez utóbbi ugyanis még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a problémákat az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanácsban beszéljék meg – ennek legközelebbi ülését a miniszter november 19-ére hívta össze –, míg a szakszervezet és a kamara azt akarja, hogy a követelésekről a sztrájktárgyalásokon egyeztessenek.

A barbiturátmérgezés ára

A WHO/Euro pécsi centrumának adatai szerint (Orv Hetil 2001;142:1161–1164) barbiturátokkal sokan kísérelnek meg öngyilkosságot, különösen az idősek körében. Mi most egy fiatal nőt mutatunk be, aki súlyos árat fizetett a barbiturátmérgezésért.

Egy fiatalasszony barbiturátokkal akart öngyilkosságot elkövetni. Nem halt meg, de 12 órán át kómában feküdt a kezén, és hüvelykujjának izomzata jóvátehetetlenül károsodott. A kéz egy vagy több kompartmentjére gyakorolt tartós nyomás – amely akár túl szoros kötéstől vagy zúzódásos sérülést követő bevérzéstől is kialakulhat – az izomzat ischaemiájához vezet, az izomzat nekrotizál, az elhalt izomszövet helyén hegesedés alakul ki. A fiatal nő esetében a szövetelhalás a musculus adductor pollicist, valamint a radiális első és második ujjak izmait érintette. A következmény a hüvelykujj addukciós kontraktúrája volt. Az elhalt izomzatot el kellett távolítani.

Megnyílt a Tárt Kapu Galéria

Gyógyult és még kezelésre szoruló pszichiátriai betegek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) szeptember végén megnyílt Tárt Kapu Galériában. Az intézet, a Psychoeducatio-Léleknevelési Alapítvány, valamint a Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány együttműködésében, a Lilly Hungária Kft. támogatásával kialakított kiállítóteremben a művészetterápiás foglalkozásokon készült művek láthatók és vásárolhatók meg.

Az OPNI-ban munkálkodó művészetterápiás műhelyeket hivatásos képző- és iparművészek vezetik, foglalkozásaikon változatos műfajokban - festészet, grafika, textil, kerámia - fejleszthetik képességeiket az alkotók.

Információhiány-szindróma

Alattomos járvány szedi áldozatait Európában: az információhiány-szindróma (IHS) – írta augusztus 30-án a The Wall Street Journal online kiadása. Per Wold-Olsen, a cikk szerzője, a Merck & Co. Inc. Humán-egészségügyi Divíziójának európai, közel-keleti és afrikai elnöke szerint okát és terápiáját ismerjük, viszont nem mindenütt ismerik fel a járványt, amelynek lényege: az európai törvények olyan irányban hatnak, hogy a páciensek nem ismerik meg kellőképpen az egészségügyi fejlesztések eredményeit. Az információhiány sok európainak okoz fölösleges szenvedést. A norvég szerző hozzáteszi: van, aki meg is hal miatta. Kiragadott példaként többek között az oszteoporózist említi, amely több mint 12 millió nőt érint Európában, és hiába léteznek 5 éve, a törések kockázatát bizonyítottan csökkentő gyógyszerek, a WHO szerint a kezelendő európaiak körülbelül egyötöde részesül csak a terápiában.

„Hiába vagyunk tudás és tapasztalat birtokában a szigorú tudományos módszerekkel kifejlesztett gyógyszereinkről, egy innovatív gyógyszervállalat vezetőjeként nem tájékoztathatom a fogyasztókat közvetlenül sem az interneten, sem más médiumban” – írja a probléma gyökeréről az igazgató. „Pedig az információkat az elérhető legjobb kutatási bizonyítékokból szűrtük le, amelyet a szabályozó hatóságok is ellenőriztek, ráadásul cégem jogilag felel minden megjelent szóért.” Hozzáteszi: „Egyes európai országokban a hozzám tartozó ügyvezető igazgató akár börtönbe is kerülhet, ha a gyógyszereinkkel kapcsolatos információkat közöl az interneten.”

Madách Színház, Tolnay Szalon

Október 3-án indult a Művész Szalon – minden vasárnap délelőtt 11 órakor egy-egy művész és riporter lesz a Tolnay Szalon vendége. Azon igyekeznek, hogy afféle eleven portré készüljön a művészről, mozgókép beszédben. Színészek, írók, festők, zenészek mesélnek a közönségnek – föltehetően éppen arról, amiről a közönség hallani szeretne. A műsorok előtt közös kávézás-süteményezés, majd az interjú következik – beavatott, a szakmát és a művészt is jól ismerő riporterek segítségével.

Minek mindez? Hát először is tán azért, hogy „csak úgy” együtt legyünk... Hogy valóban megismerjük azt, akit amúgy ismerni vélünk – vagy ha eddig nem ismertük, kedvünk legyen megismerni. Kiket is? Azokat a művészeket, akik jelentős szerepet játszanak az ország kulturális életében. A beszélgetésekben biztosan elhangzik sok minden, amit sejtünk, de nem tudunk pontosan; amiről fogalmunk sincs, de szeretnénk tudni; és amiről egyelőre azt sem tudjuk, hogy tudni szeretnénk.

Szokatlan rendezvénnyel csatlakozott az emlőrák elleni nemzetközi küzdelemhez hazánk: szeptember 22-én rendezték Budapesten a Millenáris Parkban a 24 órás festőmaratont, amelyen 31 induló vett részt. Bár az éjszaka „próbáját” csak hatan állták ki, a rendezvény így is sikerrel zárult: összesen 36 kép született.

Becsomagolva várják az indulást azok a  képek, amelyeket december 3-tól London legnevesebb művészeti iskolájában, a Royal College of Art-ban mutatnak be az Élet-Képek című kiállításon. Október 18-ig bárki küldhet még saját készítésű festményt – további 25 országban is eddig várják az alkotásokat.

Statinok és ciklooxigenáz-gátlók

A jövőben a statinok is szerephez juthatnak az Alzheimer-kór elleni harcban: a kezdeti eredmények szerint kedvezően befolyásolják a betegek kognitív funkcióit. További újszerű kezelési stratégiák is feltűntek a láthatáron: Alzheimer-kór elleni szerként is beválhatnak például a nem specifikus ciklooxigenáz-gátlók vagy az alfa-liponsav.

Az Alzheimer-kórt sokáig csak tünetileg tudtuk kezelni demencia elleni szerekkel. A terápiás eredmények javítása érdekében a kutatók új módszerekkel próbálják – lehetőleg minél korábbi szakaszban – megállítani a betegség alapját képező degeneratív folyamatokat. – Ilyen irányú erőfeszítéseink közül a statinok klinikai kipróbálása tart a legelőrehaladottabb stádiumban – állítja dr. Tobias Hartmann, a Heidelbergi Egyetem Molekuláris Biológiai Központjának munkatársa. Az eddigi kutatási eredmények szerint az agyi koleszterinszint csökkentésével lassíthatjuk az Alzheimer-kórra jellemző amiloid plakkok és neurofibrillumok alapanyaga, az Ab42 amiloid termelődését. Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az Alzheimer-kór incidenciája és prevalenciája lényegesen kisebb a korábban statinnal kezelt populációban. Három prospektív vizsgálat közül kettőben a statinnal kezelt betegek kognitív teljesítőképessége nem csökkent a vizsgálat időtartama alatt. A statinokkal jelenleg több nagyszabású klinikai vizsgálatot folytatnak szerte a világon. Dr. Hartmann esélyt lát arra, hogy a következő években bevonulhat a klinikai gyakorlatba ez az újfajta Alzheimer-terápia.

Már az Ab42-szint kismértékű csökkentése is sok évvel késleltetheti a betegség kialakulását. – Újabban nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel is próbálkoznak e cél érdekében, miután kiderült, hogy hatásukra is csökken az Ab42 szintje” – jegyzi meg Hartmann professzor.

A Medical Tribune 2004. július 15-i számában megjelent Szűrés szervezetten című cikkünkben közöltünk egy összefoglalót az ajánlott szűrésekről. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Kásler Miklós professzor ugyanakkor jelezte, hogy az elmúlt időszakban az onkológiai szűrések szakterületén nyert bizonyítékok jelentősen módosították a vizsgálatok gyakorlatára mértékadó korábbi szakmai és szervezési irányelveket. A jelenlegi ajánlások a következők:

1. A népegészségügyi méretű, szervezett, a szolgáltató által finanszírozott, a lakosság meghatározott korcsoportjaira kiterjedő szűrési programok a személyre szóló „meghívás és követés” gyakorlatát alkalmazzák. A szűrővizsgálat kezdeményezése csak olyan daganatfajtáknál indokolt, amelyek esetében (daganatbiológiai és epidemiológiai adatok alapján) bizonyították, hogy egy adott népességen belül a „célbetegség” okozta halálozást a szűrés képes csökkenteni. Ez a bizonyítás eddig az alábbi három „daganatlokalizációban” történt meg:

• Méhnyakszűrés: a 25–65 év közötti nők egyszeri negatív eredménnyel járó szűrővizsgálata után, 3 évenként ismétlődő citológiai kenetvizsgálat, kolposzkópos vizsgálattal kiegészítve.
• Emlőszűrés: a 45–65 év közötti nők kétévente végzett mammográfiás vizsgálata. (Az emlők tapintásos vizsgálata önmagában nem tekinthető szűrésnek.)
• Vastagbélszűrés: az 50–70 év közötti férfiak és nők kétévente végzett szűrővizsgálata, a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (humán-specifikus) kimutatása útján.
  

Az egészségügy globális válsága és az ebből fakadó reformkényszer alig érinti az orvosi szakma presztízsét, legalábbis ezt mutatja a GfK Piackutató Intézet Európa 19 országában, valamint az Egyesült Államokban készült kutatása, amely a legfrekventáltabb szakmák iránti lakossági bizalmat térképezte fel. A húszezer kérdőív feldolgozása alapján kiderült: a megkérdezettek a tanárokat és az orvosokat ítélik meg a legpozitívabban.

A kutatók a gyógyítók és a tanárok mellett az ügyvédek, a gazdasági vezetők, a papok, a politikusok, az újságírók, a rendőrök és a katonák iránti bizalom mértékére voltak kíváncsiak. Az összesítés szerint a maximális bizalmat jelentő 100 százalékhoz képest a húsz országban a tanárok 82, az orvosok 81, a katonák 70, a papok 62, az ügyvédek 49, az újságírók 38, a gazdasági vezetők 32, míg a politikusok mindössze 16 százalékot értek el.

Hibák és tévedések

Az interstitialis tüdőbetegségek egyik fontos differenciáldiagnosztikai problémája a különböző atípusos infektív kórképek elkülönítése az intersticium egyéb folyamataitól. Ez a képalkotó diagnosztikai módszerekre alapozva sem mindig lehetséges.

A 64 éves, mielofibrózis miatt évek óta gondozott férfit ismételt anémizálódás és felső légúti panaszok – több hete tartó nehézlégzés, antibiotikumra sem múló köhögés, fehér köpet és visszatérő láz-hőemelkedés – miatt vettük fel. Fizikális vizsgálattal emfizémát, diffúzan érdes, spasztikus alaplégzést, megnyúlt kilégzést, száraz bronchiális dörzszörejeket észleltünk, leletei közül gyorsult süllyedése (48 mm/h), súlyos anémiája, extrém trombocitopeniája, emelkedett májenzim- és húgysavértékei emelhetők ki. A felvételekor készült mellkasröntgenen beszűrődés nem látszott. Natív és kontrasztanyagos mellkasi CT-vizsgálattal kétoldali, perifériás elhelyezkedésű, az alsó lebenyekben fokozottabban megfigyelhető mikro- és makronoduláris alveoláris denzitásnövekedést észleltünk. Ezek alapján felmerült a mielofibrózishoz csatlakozó kriptogén, szervülő pneumónia lehetősége. Ez a kórkép olyan interstitialis tüdőfolyamat, amely leggyakrabban malignus hematológiai és kollagén vaszkuláris betegségekben, csontvelő-transzplantáció és különböző infekciók után, illetve tüdőfibrózis kapcsán fordul elő.

Három hónappal később – további hörgtágító terápiát és antibiotikum-kúrákat követően – a beteg köhögése, köpetmennyisége csökkent, de lázzal-hőemelkedéssel járó periódusai többször is visszatértek. A újabb CT-vizsgálat lelete szerint a korábban látott apró foltos alveoláris elváltozások regrediáltak, csak a bal oldali 10. szegmentum területén maradt egy kb. 15 mm átmérőjű reziduum. A felső háti szakaszon, a hátsó mediastinum területén azonban paravertebrális lágyrészárnyék jelent meg, amely 15-20 mm szélességben körbevette és részben destruálta az V. háti csigolya testét. A paravertebrális lágyrészárnyék pontosabb elemzése céljából MR-vizsgálatot végeztünk, amely spondylodiscitis és paravertebrális tályog lehetőségét vetette fel. Ennek igazolására CT vezérelt tűbiopszia történt. A biopszia során nyert szövetminták egyikét táptalajra oltva abból Staphylococcus aureus tenyészett ki.

Duzzadt ízületek, elkékült ujjak

Reuma? Nem!

A duzzadt ízületek alapján első pillantásra a címbeli gyanú merült fel, amikor a 71 éves nő felkereste háziorvosát. Fájdalmat a hölgy a jobb kéz három ujjának kékes elszíneződése, valamint az interphalangealis és metacarpophalangealis ízületek duzzanata ellenére sem érzett. A jobb alkar bőre alatt megjelenő csomók szintén nem okoztak fájdalmat. A szakorvos (Erlangeni Orvosegyetem, Reumatológiai Klinika) számára a reuma diagnózisa épp a fájdalommentesség és a féloldaliság miatt nem tűnt meggyőzőnek. Ezután már hamar kiderült az igazság: Borrelia-fertőzés késői következményeként fellépő acrodermatitis chronica atrophicans. Erre nemcsak az említett két, gyanút keltő tünet jellemző, hanem a bőr livid elszíneződése is – írja az esetről beszámoló Bernhard Manger professzor a Deutsche Medizinische Wochenschriftben (2004;129:213–214). Ebben a betegségben sokszor leírtak juxtaarticularis fibroid csomókat is. A diagnózist megerősítette a Borrelia burgdorferivel szemben termelődött IgG-antitestek kimutatása. Háromhetes doxycyclin-kezelés (napi 200 mg) hatására valamennyi elváltozás teljes mértékben visszafejlődött.

A prosztatarákban és a gliobasztóma multiforméban szenvedő betegek túlélése is növelhető az új eredményeknek köszönhetően.

Az ASCO újdonságai közé tartozott a túlélés növekedéséről szóló két bejelentés. Az egyik szerint a sikertelen hormonterápia után adott docetaxel (Taxotere) 18-19 hónapra növeli a beteg túlélési esélyét prosztatarákban. A korábban csak az emlő- és a tüdőrák ellen használt docetaxel prosztatarákbeli alkalmazását májusban törzskönyvezte az FDA. Ezzel kapcsolatban két klinikai vizsgálatról (TAX 327 és SWOG 9916) is beszámoltak, amelyek 1800 résztvevője között 6 százaléknyi magyar is volt. A docetaxel alapú terápiás protokollok szignifikánsan (a két vizsgálatban 24, illetve 20 százalékkal) csökkentették a mortalitást.

Kiújuló prosztatadaganat esetén a kezdeti sugárterápiát vagy a műtétet a tumor további növekedésének megakadályozására hormontermelést gátló gyógyszeres kezelés követi. A tumor azonban végül rezisztenssé válik, és nincs olyan terápia, amely a túlélési esélyeket ezt követően javítaná. Ekkor a túlélési idő kb. 16 hónap.

Az ország közel 40 pontjára jutottak el a program kialakításának egy éve alatt a mammográfiás készülékkel felszerelt buszok.

A Primavera Alapítvány tájékoztatóján elhangzott, hogy a 2001-ben indított programmal az emlőrákszűrést azok számára is lehetővé teszik, akik egyébként csak sok idő- és energiaráfordítással férnének hozzá. A mozgó szűrőállomásokat azok is észreveszik, akik egyébként nem is gondolnak e korai felismerésre lehetőséget adó vizsgálatra. Az alapítvány adatai szerint a Nők az Egészségért program keretében végzett tevékenység során – tíz kiszállás adatait összesítve – összesen 12 884 nő vizsgálatát végezték el. A szűrésen részt vevő nők 99,3 százaléka negatív lelettel távozott, 84-üknél találtak nem tapintható stádiumban lévő elváltozást. A korai felismeréssel javult a gyógyulási és túlélési esélyük, illetve a műtét utáni életminőségük.

Befolyásuk, jogkörük már korántsem akkora, mint régebben, amikor rajtuk állt egy-egy osztályvezető főorvos kinevezése. Miként a miniszter a leköszönő szakmai kollégiumok tagjaihoz írt és a szaktárca honlapján olvasható nyílt levelében fogalmaz: „A szakmai kollégiumok nem döntéshozó szereplői a magyar egészségügynek, hanem a szakmai irányítás szakszerűségét biztosító javaslattevő, véleményező testületek, amelyek ... segítik a mindenkori ágazati vezetést”.

Többhetes előkészület után nem hatóságot vagy jogalkotót, de még csak nem is érdek-képviseleti szervezetet választottak tehát az erre hivatottak május 22-én, 24-én és 25-én. A miniszter szakmai tanácsadó testületébe szavaztak be tagokat, akik szakterületükön kidolgozzák és folyamatosan felülvizsgálják a módszertani leveleket, irányelveket és protokollokat, s közzétételre megküldik azokat a tárcavezetőnek. Figyelemmel kísérik bevezetésüket és alkalmazásukat, javaslatot készítenek a szakmai minimumfeltételekre, az egészségügyi szolgáltatók minőségi követelményeire. Kérésre szakterületükön véleményt nyilvánítanak az ellátásra vonatkozó koncepciókról, a szolgáltatók létesítésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről, az önkormányzatok által benyújtott címzett támogatásokhoz kapcsolódó beruházási koncepciókról, a szakmai felügyelet működési-szervezési feltételeiről. Kompetenciájukba tartozik, hogy véleményt mondjanak az egészségügy finanszírozási rendszeréről, oktatási kérdésekről, a szakorvosképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről, a vizsgáztatás rendjéről, a szakmai továbbképzés kreditértékéről, az új vizsgálati módszerek és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazásának feltételeiről. Javaslatot tesznek az osztályvezető főorvosi, illetve mátrix osztályon a vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, s véleményezik a beérkező pályamunkákat. A döntés joga azonban az ellátásért felelős tulajdonosoké.

Az Év Gyógyszere

Április 27-én a Magyar Tudományos Akadémián adták át az Év Gyógyszere Díjat, amelyet az idén a clopidogrel hatóanyagú Plavix (Sanofi-Synthelabo) nyert el. Az elismerést 1997-ben alapította a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság azzal a céllal, hogy a figyelmet a korszerű, hatékony és betegbarát gyógyszerekre irányítsa. A pályázatok elbírálásánál a szakmai innováció mellett fontos szempont a költséghatékonyság és a jelentős hazai hozzáadott érték is. A beérkező pályázatokat független szakértők véleményezik, majd a társaság vezetőségi tagjai titkos szavazással voksolnak – ismertette a folyamatot dr. Farsang Csaba, a Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke.

A Plavix-szal folyik az eddigi legnagyobb nemzetközi klinikai kutatási program, amelyben hazai centrumok is részt vesznek. A már lezárult CAPRIE, CURE és CREDO vizsgálatokba bevont betegekkel, valamint a még folyamatban levő MARTCH és CHARISMA vizsgálatok alanyaival a teljes kutatási program 100000 fő bevonását jelenti.

A magyar kutatók jelentős szerepet játszottak a Plavix kifejlesztésében, amely 1994-re nyúlik vissza. A szabadalom kidolgozásában döntő szerep jutott a Chinoin nitril-hidrogénezési hagyományainak. A folyamatos mennyiségi növekedés és optimalizálási eljárások után 1997 utolsó negyedévében már jelentős technikai korszerűsítést és technológiai váltást kellett végrehajtani a gyárban. A fejlesztésben, üzemesítésben és az eljárás optimalizálásában elért eredményért 2003-ban Harmati János és Párkányi Zsolt megkapta a Wolf Emil-díjat.

Az elvégzett egészséggazdasági elemzések szerint a Plavix mind a beteg, mind a finanszírozó részére költséghatékony terápiát jelent azáltal, hogy megelőzi a szívinfarktus és a szélütés ismétlődését (az adatok szerint 1000 betegre 58 érrendszeri megbetegedést).

Patrick Chocat, a Sanofi-Synthélabo magyarországi vezérigazgatója a díjat megköszönve így reagált: „Az Év Gyógyszere Díj odaítélése megtisztelő elismerése a Plavix kifejlesztésében szerepet vállalt magyar tudósok és szakemberek munkájának, illetve a Sanofi-Synthélabo elkötelezettségének, amelyet a kardiovaszkuláris betegségek visszaszorításáért az orvostársadalommal szoros együttműködésben fejt ki Magyarországon”.