Mit mikor szűrjünk?

A Medical Tribune 2004. július 15-i számában megjelent Szűrés szervezetten című cikkünkben közöltünk egy összefoglalót az ajánlott szűrésekről. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Kásler Miklós professzor ugyanakkor jelezte, hogy az elmúlt időszakban az onkológiai szűrések szakterületén nyert bizonyítékok jelentősen módosították a vizsgálatok gyakorlatára mértékadó korábbi szakmai és szervezési irányelveket. A jelenlegi ajánlások a következők:

1. A népegészségügyi méretű, szervezett, a szolgáltató által finanszírozott, a lakosság meghatározott korcsoportjaira kiterjedő szűrési programok a személyre szóló „meghívás és követés” gyakorlatát alkalmazzák. A szűrővizsgálat kezdeményezése csak olyan daganatfajtáknál indokolt, amelyek esetében (daganatbiológiai és epidemiológiai adatok alapján) bizonyították, hogy egy adott népességen belül a „célbetegség” okozta halálozást a szűrés képes csökkenteni. Ez a bizonyítás eddig az alábbi három „daganatlokalizációban” történt meg:

• Méhnyakszűrés: a 25–65 év közötti nők egyszeri negatív eredménnyel járó szűrővizsgálata után, 3 évenként ismétlődő citológiai kenetvizsgálat, kolposzkópos vizsgálattal kiegészítve.
• Emlőszűrés: a 45–65 év közötti nők kétévente végzett mammográfiás vizsgálata. (Az emlők tapintásos vizsgálata önmagában nem tekinthető szűrésnek.)
• Vastagbélszűrés: az 50–70 év közötti férfiak és nők kétévente végzett szűrővizsgálata, a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (humán-specifikus) kimutatása útján.