Dutka Noémi cikkei

Ugyan a jelenlegi 17 százalékos, illetve 5 millió forint jövedelem fölött 32 százalékos adókulcs jövőre egységesen 16 százalékra csökken, az adójóváírás viszont jelentősen mérséklődik, s a mostani 9,5-ről 10 százalékra nő az egyéni nyugdíjjárulék mértéke.

Átfogó ÁSZ-koncepció az egészségügyi reformról

Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete olyasvalamire vállalkozott, amivel már valamennyi rendszerváltó kormány megpróbálkozott: kidolgozott egy koncepciót, amelynek megvalósítása segíthetne a magyarországi egészségügyi rendszer javításában. A tanulmányban foglaltakkal a szakmai szervezetek, a különböző politikai irányzatok képviselői is egyetértenek, a megvalósításhoz azonban még rögös út vezet. Az egészségügy főbb problémáiról Báger Gusztávval, a kutatóintézet főigazgatójával beszélgettünk.

Az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Mennyiben különbözik a kutatóintézet tanulmánya az ÁSZ-jelentésektől?

– A számvevőszék jelentései egyoldalúak abból a szempontból, hogy csupán egy-egy adott helyzetre vonatkozó megállapítást tartalmaznak. Ritkán követik nyomon tendenciaszerűen a problémák kialakulásának okait. A számvevőknek az esetek többségében nincs idejük arra, hogy szisztematikus kutatómunkát végezzenek. A háttérintézmény feladata, hogy a kijelölt területek helyzetét elemezze, a problémákra megoldási lehetőségeket vázoljon fel.

Mi az önök által készített tanulmány célja? Mit gondol, lesz-e hasznuk a megállapításoknak, vagy – hasonlóan más számvevőszéki jelentésekhez – csak töredékrészüket veszik figyelembe a döntéshozók?

– A legfőbb feladatunk, hogy az ellenőrzési tapasztalatokra támaszkodva elősegítsük a reformfolyamatokat. A tanulmány az ehhez szükséges legfontosabb lépéseket határozza meg, egyfajta iránymutatást ad az egészségügy több területén elengedhetetlen átalakításokhoz. Az értékelést kedvezően fogadták az érintettek, megállapításait a szaktárca vezetői és a szakma képviselői sem vitatták. Sőt, van olyan terület, ahol még konkrétabb megoldási javaslatokat várnak, például hogy miként lehetne enyhíteni az önkormányzatok finanszírozási gondjain. Ennek megválaszolása viszont már kormányzati feladat.

A rendszerváltás óta minden kormány ígéretet tett az egészségügy átalakítására, átfogó reformra azonban nem került sor. Mit gondol, mikor lesz előrelépés ebben a kérdésben?

Még nincs roham a cégbíróságokon

Még idén érdemes új cégeket alapítani, mivel jövőre jelentősen megemelkednek a betéti társaságok, a kft.-k, illetve a részvénytársaságok bejegyzési illetékei is.

Az állampolgárok egyelőre nem rohamozták meg a cégbíróságokat, az adótörvénycsomagba foglalt módosítás elfogadását követően, az év utolsó hónapjában azonban dömpingre lehet számítani. Jövőre húszezer forinttal növekszik a kft.-k, harmincezerrel pedig a betéti társaságok jelenlegi cégbejegyzési alapilletéke.

Előbbiért így 80 ezer, utóbbiért pedig 50 ezer forintot kell fizetni. A nyilvánosan működő részvénytársaságok bejegyzése – törzstőkétől függetlenül – 600 ezer forintba kerül jövőre. A parlament által az adótörvénycsomag részeként elfogadott módosítás megszünteti a cégbírósági eljárási illetékek megállapításakor eddig alkalmazott százalékos mértéket, és a fizetési kötelezettséget tételesen határozza meg nevesített cégformákhoz rendelve.

A gazdasági társaságok bejegyzési illetéke ma általánosságban a jegyzett tőke értékének két százaléka. Jogi személyiségű cégnél – részvénytársaságnál – legalább 60 ezer, illetve legfeljebb 600 ezer, jogi személyiség nélküli vállalkozásnál 20 ezer, maximum 200 ezer forint az illeték. Egyéni cég alapítása 30 ezer forintba, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének létesítése 250 ezer forintba, külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviseletének létrehozása pedig 150 ezer forintba kerül a jövő évtől.

Van kiskapu a betéti társaságok számára

Több tízezer betéti társaság ügyvezető igazgatójának kell elgondolkodnia azon, hogy a jövőben milyen jogviszonyt létesít a saját cégével. A Legfelsőbb Bíróság legújabb döntése szerint ugyanis a bt. ügyvezetője nem lehet a társaság alkalmazottja. A legtöbb bt. várhatóan vagy azt a megoldást választja, hogy bevesz még egy beltagot, vagy azt, hogy mást bíz meg az ügyvezetéssel.

A cég egyetlen beltagja nem létesíthet munkaviszonyt saját magával – határozott a legfőbb bírói testület, s ezzel szentesítette az adóhivatal eddigi gyakorlatát, valamint az Igazságügyi, illetve a Munkaügyi Minisztérium 1997-es állásfoglalását. Az ügyvezető igazgató ugyanis egy személyben gyakorolja a munkáltatói jogokat is. Ebben az esetben ugyanaz lenne a munkavállaló és a munkaadó, ami nem tenné lehetővé a munkaviszonyra jellemző alá-fölé rendeltség érvényesülését – áll az indoklásban. Az LB határozata szerint akkor sem létesülhet munkaviszony az üzletvezetésre jogosult egyedüli magánszemély beltag és a bt. között, ha a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a taggyűlésre ruházza.

Toborozzon még egy beltagot, és máris alkalmazottja lehet a betéti társaságának! Két beltag esetén ugyanis már nem korlátozó hatályú a legfelsőbb bírósági döntés – tudtuk meg az adóhivatalban. Akkor ugyanis megoldható, hogy a bt. egyik beltagja a másik jóváhagyásával szerződjön a társasággal. Ehhez azonban módosítani kell a társasági szerződést, aminek az illetékterhe 18 ezer forint, s ügyvédtől függően további tízezrekbe kerül. Ezzel a lehetőséggel az adójóváírás miatt érdemes élni. Az alkalmazottak ugyanis a bérjövedelem 18 százalékát, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 ezer, tehát éves szinten 108 ezer forintot levonhatnak fizetendő adójukból. Tehát egy év alatt biztosan megtérül a szerződésmódosítás költsége az adójóváírásból. Ezt a kedvezményt csak a munkaviszonyban állók vehetik igénybe.

A költségvetés hitelezői

Az európai uniós csatlakozás folyamatában javítani kell a nyugdíjasok helyzetét és életminőségét – figyelmezteti a kormányt egy, a koalíciós képviselők kezdeményezésére nemrégiben elfogadott országgyűlési határozat. A döntés egyelőre csak azt demonstrálja, hogy az állam felelősséget érez az idős emberekért, a konkrét intézkedések azonban még váratnak magukra.

Az Országgyűlés felkérésére meg kell vizsgálnia a kormánynak, mikor és hogyan lehetne megváltoztatni a nyugdíjszámítás módszerét. Az idősek ugyanis az 1997. évi reform óta folyamatosan hitelezői a költségvetésnek. A nyugdíjemelés mértékét jelenleg az úgynevezett svájci indexálás szerint állapítják meg, amely felerészben a várható nettó átlagkereset-növekedést, felerészben a várható éves infláció összegét veszi figyelembe. Visszatérő probléma, hogy év közben – akár többször is – ki kell igazítani a nyugdíjakat, mivel a béremelkedés üteme nagyobb a mindenkori kormány által tervezettnél. A parlament ezért kormánydöntést sürget arról, mikor és hogyan lehetne áttérni az adott évre tervezett bér- és árnövekedési mutatók helyett a megelőző évi adatokra alapozó nyugdíjszámításra. Bár a határozat nem tartalmaz konkrétumokat arról, milyen irányba kellene elmozdulni, feltételezhetően indokolt, hogy az infláció egyre kevésbé, a béremelkedési ütem viszont egyre nagyobb mértékben legyen meghatározó. Az infláció ugyanis mind kisebb lesz, míg az uniós csatlakozás után törvényszerű, hogy a bérek fokozatosan közelítsenek a nyugat-európai szinthez.

A szándék megvan arra, hogy az előző kormányok által a nyugdíjasoktól elvett több tízmilliárd forintot valamilyen formában visszakapják az időskorúak.

A gazdaságpolitika irányítói az elmúlt hetekben az euró mielőbbi magyarországi bevezetése mellett tették le a voksukat. Ezzel szemben a közgazdászok többsége nem mer határozottan állást foglalni az ideális pénzügyi csatlakozási időpontjáról. Korábbi felmérések szerint a magyarok kétharmada egyetért azzal, hogy a forintot fel kell váltania az eurónak. A megkérdezettek egyötöde amilyen hamar csak lehet, fele viszont a távolabbi jövőben látná elérkezettnek az időt a valutacserére. Nemcsak Magyarországon, de az egész térségben  is komoly vita folyik közgazdászok és politikusok között arról, mikor lenne célszerű csatlakozni a Gazdasági és Monetáris Unióhoz.

Az euró gyors bevezetése ugyanis számtalan előnyt, de legalább ugyanannyi kockázatot jelent a gazdaság egészének. A minél korábbi csatlakozás mellett érvelők a leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy kisebb lesz az infláció. Az euró bevezetéséhez ugyanis legalább 2 százalékra kell csökkenteni az árindexet. Az pedig mindenkinek jó lesz, hiszen többet ér majd a keresete. Jól hangzó érv, hogy ha külföldre utazunk vagy szállítunk valamit, nem kell az átváltási költséggel számolni.

Az euróban exportálók számára (a magyar kivitel 80 százaléka ebben a pénznemben bonyolódik) megszűnik az árfolyamkockázat. Jelenleg ugyanis nem lehet előre tudni, hogy a most megkötött üzletért euróban rögzített ellenérték mennyit ér majd akkor, amikor a vevő kiegyenlíti a számlát. Ez főleg azokat a cégeket érinti érzékenyen, amelyek hazai beszállítóktól forintért vásárol magyar alapanyagokból állítják elő termékeiket. Az érintett cégek dolgozói számára szintén nem közömbös, hogy megy a vállalkozásnak.

Egészségszámlán gyűjthetnénk betegségünkre

Egy úgynevezett egészségszámlával előre gondoskodhatnánk esetleges betegségünk idején várható többletkiadásaink fedezetéről. A jelenlegi elképzelések szerint elsőként az önkéntes biztosítópénztárak tagjainál alakítanák ki az új rendszert, amely gyakorlatilag egy adókedvezménnyel ösztönzött, önkéntes alapon működő előtakarékossági lehetőség lenne.

A társadalombiztosítási ellátórendszer teljes reformját szorgalmazzák a pénzügyi tárca szakértői. Véleményük szerint első körben pontosan és részletesen meg kellene határozni, mi tartozzon a központilag finanszírozott társadalombiztosítási alapcsomagba. Azt követően pedig a társadalombiztosítás profiljába nem illő kockázati eseményekkel ki kellene bővíteni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak szolgáltatásait. Ilyen például az extrém sportot űzők egészségügyi ellátása, vagy az ápolásbiztosítás egy részének finanszírozása.

A kiegészítő egészségpénztári rendszert az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra vonatkozó törvény szabályozza. Eszerint a pénztár egészségügyi alap- és szakellátásokat kiegészítő szolgáltatásokat finanszírozhat. Emellett önsegélyező jellegű feladatokat is elláthat, például gyógyszer és gyógyászati segédeszközök ártámogatását.

Az uniós előírás kötelez

Várhatóan csak az általános forgalmi adó emelésével egyenértékű fogyasztói árnövekedésre lehet számítani jövőre a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek esetében – értesült lapunk. Az európai uniós csatlakozással egyidejűleg legalább öt százalékra kell felemelni a jelenleg nullaszázalékos áfakulcsot, és ez alá tartoznak egyebek között a humán gyógyszerek, a különféle hatóanyagok.

Magyarország nem kért halasztást vagy mentességet a csatlakozási tárgyalásokon arra, hogy az integrációt követően is fenntarthassa a nullaszázalékos áfakulcsot. A vonatkozó uniós irányelv ugyan kimondja, hogy a kedvezményes forgalmi adó mértéke nem lehet öt százaléknál kevesebb, egyes esetekben azonban – szociális indokkal – még engedélyezi egy ideig a kisebb áfakulcs alkalmazását (lásd táblázatunkat). Az engedmény ugyanakkor általában csak azokra a tagállamokra érvényes, amelyeknél korábban is volt nulla- vagy pár százalékos áfateher. Az irányelv átmeneti mentességet fogalmaz meg az érintettek számára, de nem jelöl meg határidőt az ötszázalékos minimális adószint elérésére. A magyar kormánynak kérnie kellett volna a halasztást, ha életben kívánta volna tartani még egy ideig a nullaszázalékos kulcsot. A tíz csatlakozó ország közül – hazánkon kívül – Lengyelországban van még nullaszázalékos áfa a gyógyszereken, Észtországban pedig a tárgyi adómentes körbe tartoznak.

A kormány arra törekszik, hogy az áfaemelés ne jelentsen a szokásosnál nagyobb terhet a lakosság számára. Tehát az adónövekedés mértékénél ne legyen nagyobb a fogyasztói áremelkedés – közölte lapunkkal Kökény Mihály egészségügyi politikai államtitkár. Ez azt jelenti, hogy a támogatott gyógyszerek ártárgyalásai során mindenképpen figyelembe kell venni az adóemelést. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kormány még nem döntött a legkisebb áfakulcs pontos mértékéről, így az adóemelés árnövelő hatását sem lehet pontosan tudni. Az ötszázalékos mérték ugyanis a minimumszintet jelenti – magyarázta. Mindazonáltal az egészségügyi tárca nem szeretné, ha ennél nagyobb áfakulcs terhelné a gyógyszereket.

Megtakarítható a forgalmi adó

Újfajta áfaelszámolási rendszerrel kell megismerkedniük még a csatlakozás előtt az uniós tagállamokban tevékenykedő cégekkel szerződő magyarországi vállalkozásoknak, köztük az egészségügyi szolgáltatást, termékértékesítést végzőknek is. Ez utóbbi körben minden olyan vállalkozás érintett lehet, amely közvetlenül külföldről szerez be gépet, berendezést. Emellett például azokra a magán-rendelőintézetekre, kórházakra, klinikákra is vonatkoznak majd az uniós áfaszabályok, amelyek arra szerződnek a biztosítótársaságokkal, hogy az uniós tagállamok Magyarországon tartózkodó állampolgárait az átlagosnál magasabb szinten lássák el.

Az európai uniós csatlakozás után a közösségen belül kereskedő vagy szolgáltatást értékesítő magyar székhelyű vállalkozásoknak is rendelkezniük kell áfa-azonosítószámmal. Az érintetteknek negyedévente – várhatóan a „normál” áfabevallás mellékletében – számot kell majd adniuk arról, mikor, hova, kinek, mit és milyen tételben szállítottak, illetve honnan, mit importáltak. Az EU tudniillik rendeletben írja elő a tagállamok rendszeres információcseréjét az egymás közötti kereskedelemről, annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a határellenőrzések eltörléséből adódó áfacsalás lehetőségét. Ugyanis előfordult, hogy egyes kereskedők egyik tagállamban sem fizettek forgalmi adót az értékesítések után.

A külföldi partnerrel történő elszámolásban ugyanakkor köny-nyebbséget, s akár megtakarítást is jelenthet az új azonosító. Az egységes áfaszám birtokában a magyar vállalkozás forgalmiadó-mentesen vásárolhatja meg uniós partnerétől az adott terméket, szolgáltatást, ami után a hazai szabályozás szerint fizeti meg a forgalmi adót, eladáskor pedig a magyar félnek nem kell áfát felszámolnia, ha a szerződő fél rendelkezik uniós azonosítóval. Az első üzletkötés előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, rendelkezik-e a partner közösségi áfaszámmal. Az a vállalkozás ugyanis, amely nem számít fel adót a számlában, holott olyan cégnek értékesít, amelynek nincs uniós azonosítója, kénytelen lesz itthon megfizetni a forgalmi adót. Akár telefonon is érdeklődni lehet bármely APEH-igazgatóságon arról, hogy a partnercég rendelkezik-e európai uniós forgalmiadó-számmal. A korábbi becslések szerint a változás megközelítően 30 ezer, az EU jelenlegi tagállamaival kereskedelmi kapcsolatban álló magyarországi vállalkozást érint.

Az egyéni vállalkozók körében népszerű

Az egészségügyi vállalkozások számára nem bizonyult túl vonzónak az egyszerűsített vállalkozói adó (eva): mindössze 9,4 százalékuk tért át az új adónemre – derül ki az adóhivatal lapunk számára készített kimutatásából. Általánosságban megállapítható, hogy zömmel a kisebb, átlagosan 2–7 millió forint közötti árbevételű egészségügyi vállalkozások választották az evát.

Az APEH nyilvántartása szerint összesen 14 287 orvos folytat magánpraxist Magyarországon. Közülük a legnagyobb arányban az egyéni vállalkozók váltottak: az idén több mint 11 százalékuk az újfajta átalányadó szabályai szerint számol el. Mint az várható volt, a legnagyobb eszközigényű egészségügyi vállalkozásokat, azaz a fogorvosokat csábította legkevésbé az eva.

A fogorvos vállalkozók alig több mint 3 százaléka döntött az új adónem mellett. Az APEH adatbázisában szereplő 2757 fogorvos-vállalkozás közül csupán 92-en választották az új adót. Az egyéb humán-egészségügyi szolgáltatást végző 4281 vállalkozás egytizede lett evás. Közülük a legnagyobb arányban (12,2 százalékban) az egyszeres könyvvitelű társaságok döntöttek az eva mellett. A legtöbben a közegészségügyi szolgáltatást végzők közül gondolták úgy, hogy megéri idén az evát választaniuk. Összességében 14,5 százalékuk határozott így, az egyszeres könyvvitelű társaságok körében pedig még magasabb, 21,6 százalékos ez az arány. A korábbi adószakértői várakozásokkal ellentétben nemcsak a nyereséges, hanem a veszteséges vállalkozások érdeklődését is felkeltette az eva. Az új adónemre áttért összesen 2101 egészségügyi vállalkozás 13,1 százaléka (azaz 257) korábban negatív eredményt mutatott ki – derül ki a 2001. évi adóbevallásokból. 

Szerződjünk könyvelőnkkel!

Ez évtől az újonnan alakuló cégek számára valamelyest könnyebb lesz megbízható könyvelőt találni, és a régóta működők is meggyőződhetnek arról, jól választottak-e. A számviteli törvény módosítása szerint ugyanis a nagyobb vállalkozások elszámolásait már csak mérlegképes, a Pénzügyminisztériumnál regisztrált könyvelők végezhetik. Ez különösen hasznos, miután a könyvelőknek csupán 20-30 százaléka köt szerződést ügyfelével, és az utóbbi időben megnövekedett a könyvelési hibák miatti peres ügyek száma.

A 10 millió forint nettó árbevételnél nagyobb, valamint a kettős könyvvitelű cégek elszámolásait ettől az évtől kezdve kizárólag a Pénzügyminisztériumban regisztrált, legalább háromééves szakmai gyakorlattal rendelkező mérlegképes könyvelők végezhetik. Így igazolványaik alapján a nagyobb vállalkozások könnyebben azonosíthatják könyvelőjüket. Nem kell bejelentkezniük a pénzügyi tárcánál, s továbbra is folytathatják tevékenységüket azok a könyvelők, akik ennél kisebb cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal szerződnek. A könyvelőirodáknak azonban elég csak egy alkalmazottat regisztráltatniuk, éppen ezért a vállalkozók nem minden esetben kapnak reális képet arról, hogy a regisztrált személy mögött melyik könyvelőiroda áll.

Érdekesség, hogy a számviteli törvény rendelkezéseit nem hozták szinkronba az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályaival. Az újfajta átalányadózást eredetileg 10 millió forintos árbevételi határhoz kötötték volna, emiatt tolták ki 10 millió forintra a számviteli törvényben a mérlegképes könyvelő alkalmazására megszabott limitet. Az eva választhatóságának értékhatárát azonban  15 millió forintra emelték. Így lehetnek olyan vállalkozások, amelyeknek, csak mert árbevételük több nettó 10 millió forintnál, mérlegképes könyvelőt kell alkalmazniuk.