A. Z. cikkei

Tb-alapok civil ellenőrzés nélkül

Noha a szocialisták és a szabad demokraták a 2002-es kormányprogramban ígéretet tettek rá, máig nem alakultak meg a társadalombiztosítási alapokat felügyelő civil testületek. Így a szakszervezetek csak reménykedhetnek, hogy még ebben a ciklusban betekinthetnek az évente összesen több mint háromezer- milliárd forintból gazdálkodó nyugdíj- és egészségbiztosítási alap működésébe.

 Munkáltatói és munkavállalói járulékok töltik fel a társadalombiztosítási alapokat. A befizetőknek azonban alig van fogalmuk arról, hogy a pénzt hogyan és mire költik.
 Az érdek-képviseleti szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az állami felügyelet mellett egy civil ellenőrző testület is beleláthasson az alapok működésébe, nyomon követhesse a bevételek-kiadások alakulását. Ezt azért tartják különösen fontosnak, mert a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap hatalmas költségvetéssel, évente összesen több mint háromezer-milliárd forinttal gazdálkodik. Márpedig ekkora összegnél – amelynek ezrelékei is milliókra rúgnak – könnyű „bűvészkedni a számokkal” – mondják.

Népszavazás dönthet a kórház-privatizációról

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy népszavazáson mondanak majd véleményt az emberek arról: törvény tiltsa-e meg az egészségügyi intézmények privatizációját. Eddig kétszázharmincezren támogatták aláírásukkal a magánosítás lehetőségének megszüntetését, de az akció március 11-ig tart.

Országszerte 230 ezren látták el eddig kézjegyükkel a kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazást kezdeményező íveket – közölte Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke. A Baloldali Front – Munkás Ifjúsági Szövetséggel és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalommal indított akciót tovább folytatják, hogy a hitelesítés után is biztosan meglegyen a 200 ezer aláírás. – Célunk, hogy március 11-ig, a végső határidőig legalább 250 ezret gyűjtsünk össze, a tapasztalatok szerint ugyanis az Országos Választási Iroda (OVI) nagyon sok hibát talál.

Ha legalább 200 ezer aláírást hitelesítenek, akkor a törvény szerint Mádl Ferenc köztársasági elnöknek ügydöntő népszavazást kell kiírnia. A referendumon azt a kérdést tennék fel a szavazópolgároknak, ami az aláírási íveken is szerepel: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, s ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”

A védőnői ellátás reformja, a háziorvosok racionálisabb gyógyszerfelírását ösztönző program, a patikák vénykezelési díja és a többi között számos beruházás esett áldozatául a Draskovics-csomagnak. Az egészségügynek és a szociális ágazatnak az államháztartási kiadáscsökkentési program keretében összesen 16,73 milliárd forintot kell megtakarítania. A minisztériumi költségvetésből 6,77 milliárdot, az Egészségbiztosítási Alapból 9 milliárdot vonnak el, s további 523 millióval kurtítják meg a nyugdíjbiztosító, 440 millióval az egészségbiztosító igazgatási költségeit.

– Nem érzem, hogy tragédia történt volna, ekkora rendszerben egy százalékot meg lehet takarítani – kommentálta az intézkedést Kökény Mihály. Mint mondta: szembe kell nézni azzal, hogy nem lehet indokolatlan igényeket finanszírozni. Az egészségügyi miniszter szerint az elvonások nem érintik a közvetlen betegellátást.

Megzabolázott teljesítmények

Az egészségügyi intézmények finanszírozásában elrendelt megszorítások miatt romlani fog a betegellátás színvonala, és tovább nő a kórházak és a szakrendelők adósságállománya – vetítették előre a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok. Az egészségügyi minisztérium vezetői nem tartanak ettől, és utólag is azzal indokolják a változtatásokat, hogy véget kell vetni a tudatos teljesítmény-túlpörgetésnek.

„Teljesítményvolumen” szerinti elszámolásra tért át az egészségbiztosító januártól a kórházak és a szakrendelők finanszírozásában. Ennek lényege, hogy a biztosító szolgáltatónként megszab egy bázisteljesítményt – ez az adott intézmény tavalyi átlagproduktumának 98 százaléka –, és csak addig nyújtja a maximális finanszírozást, amíg a gyógyítóintézmény túl nem lépi ezt a volument. Ha a szakrendelők teljesítménye meghaladja az előre meghatározott pontértéket, a kórházaké pedig a HBCs szerinti súlyszám előre meghatározott mértékét, az afeletti munkáért csökkentett összeget kapnak. A degresszió a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató havi teljesítménye legfeljebb öt százalékkal lépi túl a bázist, akkor a többlet után a normál finanszírozási összeg 60 százalékára számíthat, ha öt és tíz százalék közötti mértékben, a teljes összeg 30 százaléka jár, tíz százalék fölötti túlteljesítésért viszont már csak a támogatási összeg egytizedére jogosult. Így az is előfordulhat, hogy a kórház egy műtétért 90 százalékkal kevesebb pénzhez jut, mint ha néhány nappal korábban végezte volna el ugyanazt a beavatkozást.

Aggódó hangok

Az állampolgároknak a hónap elején kell megbetegedniük, amikor még teljes árat fizet utánuk a biztosító – kommentálta a kormányrendelet-módosítást Frajna Imre fideszes országgyűlési képviselő. Sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a megszorítás egyértelműen maga után vonja a betegellátás színvonalának romlását.

Technikailag megoldhatatlan

Az egészségügyi minisztériumhoz fordult a Magyar Kórházszövetség, hogy kompenzációt járjon ki a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek a jövő évi általános forgalmiadó-változások miatt. Az intézmények vezetői szerint ugyanis csak a betegellátás kárára tudnák kigazdálkodni a többletkiadások fedezetét.

Az egészségügyet érintő áfaváltozások közül a gyógyszerekkel kapcsolatos okozta a legnagyobb vitát. 2004. január elsejétől megszűnik a nullaszázalékos forgalmiadó-kulcs, a medicinák átkerülnek a majdani legalacsonyabb, 5 százalékos kategóriába. Ez januártól automatikusan 5 százalékos drágulást eredményez. Az ezzel járó többletköltségeket a társadalombiztosító által nem támogatott orvosságok esetében teljes egészében a lakosság állja majd. A támogatott szereknél a többleten olyan arányban osztozik a biztosító a beteggel, ahogyan a térítési díjon. Egy 90 százalékban támogatott 1000 forintos gyógyszernél például a biztosító az eddigi 900 forint helyett 945-öt fizet, míg a beteg 100 forint helyett 105-öt (azaz mindkét fél terhe 5 százalékkal emelkedik).

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) áfa miatti pluszkiadásaira 11-12 milliárd forintot terveztek a gyógyszerkassszában – mondta László Csaba pénzügyminiszter. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a tételt is tartalmazza a medicinák ártámogatására szánt jövő évi, mintegy 240 milliárd forintos keret, úgy szűkös lehetőségekkel kell számolnunk. Az idén ugyanis 242 milliárd forintot költ a biztosító a gyógyszerek ártámogatására, de csak azért nem lépi majd túl az év végére ezt az összeget, mert a többletet egy kormánydöntés alapján vissza kell fizetniük a gyártóknak.

Globális veszély az elöregedés

Öt éven belül ugyanannyi 60 évesnél idősebb lakosa lehet Magyarországnak, mint ahány 20 évesnél fiatalabb. Hazánknak is szembe kell tehát néznie a fejlett világ talán legnagyobb kihívásával, a társadalom elöregedésével. Az évszázad globális problémái közül sokan ezt a jelenséget tartják az első számúnak, amely még az éghajlatváltozást vagy a tömegpusztító fegyverek terjedésének veszélyét is megelőzi. Miközben egyre gyorsabban gyarapodik a Föld népessége – bolygónk lakóinak száma 1804-ben lépte át az egymilliárdot, s becslések szerint 2013-ban a hétmilliárdot is eléri –, a világ lakóinak átlagéletkora is emelkedik. Míg ötven évvel ezelőtt 23,5 év volt az átlag, alig fél évszázad múlva már várhatóan 37,8 év lesz. Az ipari forradalom idején a fejlett világban 2-3 százalékot tett ki a 60 év fölöttiek aránya, ma ez 14 százalék, 2030-ra pedig elérheti a 25-öt.

A demográfiai öregedés elsősorban a fejlett világra jellemző: az ENSZ adatai szerint 2000-ben Európában Olaszország, Svédország, Görögország, Belgium, Spanyolország és Németország (a korábbi NSZK) állt az első öt helyen a hatvanon túliak arányát tekintve.

Magyarország a huszadik volt ebben a rangsorban. A rendszerváltó országok közül csak Bulgária, a korábbi NDK és Lettország előzte meg hazánkat. A sort Litvánia, Macedónia, Moldávia, Albánia és Törökország zárja. Ezekben az országokban a 60 évesnél idősebbek aránya alig harmadannyi, mint az első öt helyen említett országokban.

Drámaian fogynak a fiatalok

A tizenöt uniós tagállam demográfiai helyzetének alakulásáról készült tanulmány úgy fogalmaz: „a lakosság vészes öregedése várható”. S nem véletlenül. A 65 évesnél idősebb korosztály létszáma a tagállamokban az  1995-ben még csak a lakosság 15,4 százalékát kitevő 57 millióról 2015-re 74 millióra (az összlakosság 19,1 százalékára) nő. A helyzetet nehezíti, hogy miközben a 80 éves kort egyre többen érik meg – 2015-ben már 20 millióan lesznek, ami az összlakosság 5,2 százalékát jelenti –, a fiatalok aránya drámaian csökken.

Felelősségbiztosítás nélkül

Jövő év elejétől újabb kórházak sorakozhatnak fel a már most is szakmai felelősségbiztosítás nélkül működők mellé. Ez év végén ugyanis az egészségügyi intézmények többségének lejár a biztosítási szerződése. Márpedig várható, hogy a biztosítótársaságok sok intézménnyel nem akarnak újabb szerződést kötni, vagy ha igen, akkor olyan díjat számolnak fel, amit a kórházak képtelenek vállalni. Évek óta már nemcsak a magánvállalkozásoknak, hanem az állami egészségügyi intézményeknek is kötelező „az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére” szolgáló felelősségbiztosítás. Hogy ez pontosan milyen legyen, azt semmilyen jogszabály nem rendezi. Biztosítás nélkül elvileg nem érvényes az intézménynek az egészségbiztosítóval kötött szerződése, azaz az egészségügyi törvény értelmében be kellene azt zárni. A szaktárca mégis kénytelen szemet hunyni a mintegy harminc kórház szabályszegésének – ismerte el Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A biztosítókat senki nem kötelezi arra, hogy szerződjenek az egészségügyi szolgáltatókkal. A piaci alapon működő társaságok természetesen csak akkor vállalják a kockázatot, ha üzletet látnak benne. Nem csoda, hogy a szakmai biztosítások kínálata az elmúlt években beszűkült, miután több cég is kivonult a piacról. Közben a kialakult monopolhelyzet, illetve egyes vélekedések szerint a szaporodó műhibaperek hatására a díjak drasztikusan emelkedtek. A piacon maradó biztosítók ráadásul szűkítették a szolgáltatások körét. Ma már csak a legritkább esetben kötnek például szerződést ötmillió forint feletti kárösszegre, s általában azt is meghatározzák, hogy évente legfeljebb mennyi káresemény után fizetnek.

Az üzletág korábbi piacvezető biztosítójánál, az 1999-ben „visszavonult” Generali-Providenciánál az utolsó időben már évi mintegy 300 káresetet jelentettek a velük szerződött 300 egészségügyi intézményből. A piac 95 százalékát birtokló Allianz Hungária Biztosító kommunikációs vezetője, Sipos József egy nyilatkozatában azt állította, hogy ez az üzletág egyértelműen veszteséges.

Egy kattintásra van az orvostól a sarlatán

Egyre többen keresnek választ egészségügyi kérdéseikre az interneten. A világhálón szörfölők igencsak kiszolgáltatottak, nem tudhatják, hogy az általuk látogatott weboldal szakmailag megalapozott információkat tartalmaz-e, legyen szó gyógyszerekről, gyógyhatású készítményekről, meghirdetett kezelésekről vagy egy-egy betegség leírásáról.

Több millió, szakmailag ellenőrizetlen weboldalon tájékozódhatnak a betegek a legkülönbözőbb egészségügyi kérdésekről. Nincsen olyan betegség, amelyről ne lehetne valamilyen információhoz jutni a világhálón.

A University of Michigan tudósai nemrég megpróbálták értékelni az interneten hozzáférhető egészségügyi tanácsokat. A „cancer”, vagyis a rák szó begépelésével 3 millió 750 ezer oldalas kínálathoz jutottak, s amikor a leggyakoribb daganatos megbetegedésekre szűkítették le a keresést, még mindig több tízezer oldalt adott meg a gép. Ezután a Ewing-szarkómát gépelték be, s úgy találták, hogy azoknak az oldalaknak, amelyek ezzel a betegséggel foglalkoznak, a 40 százaléka semmilyen tudományos ellenőrzésen nem esett át. Volt olyan írás, amely szerint a Ewing-szarkóma az esetek 95 százalékában halálos kimenetelű, holott a valóságban négy betegből három meggyógyul. A félrevezetés végzetes is lehet – vetítették előre aggodalmukat a kutatók –, hiszen előfordulhat, hogy egy kétségbeesett szülő ezt olvasva gyermeke kezelését haszontalan kínzásnak ítéli.

Egyszerűbben utazhatunk

Nem felejthetjük otthon útlevelünket a csatlakozást követően sem, ha az Unió valamely tagországába utazunk. Lényegi változásra csak a schengeni egyezményhez történő csatlakozás után, várhatóan 2007-ben számíthatunk: ekkor már megállás nélkül hajthatunk át uniós szomszédainkhoz.

Útlevelünkre tehát (illetve ahol eddig elegendő volt, a személyi igazolványunkra) a csatlakozás után is szükségünk lesz még egy darabig. És bár az EU-zászlóval jelölt zöld folyosón már vámvizsgálat nélkül haladhatunk tovább Ausztria, Szlovákia vagy Szlovénia felé, a várakozást a későbbiekben sem kerülhetjük el teljesen, hiszen a határátkelők felé vezető közutak általában kétszer egy sávosak, így csak közvetlenül a határállomáson tudják különválasztani az uniós és nem uniós polgárokat.

A schengeni egyezményhez Magyarország a legkorábban 2007-ben csatlakozhat, a határőrizeti információs rendszer második ütemét ugyanis 2005-re építik ki az Európai Unió országaiban, ezt pedig még egyéves próbaüzem követi. A második ütem technikai paramétereit csak uniós tagként ismerhetjük meg; ezután derül majd ki, milyen technikai fejlesztéseket kell még végrehajtani a magyar határokon. A külső határállomásokon például olyan berendezésekre van szükség, amelyek a fényképeket és az ujjlenyomatokat egyaránt tudják azonosítani. (Külső határ választja el az uniós tagállamokat a nem uniós országoktól, a belső határ pedig két EU-tagállam között értendő.) Az átkelőhelyek megszüntetése mindazonáltal nem jelenti azt, hogy a határőrség a jövőben már csak a külső határokon tevékenykedik, és belül teljesen megszűnik mindenfajta ellenőrzés. A belső határokat ugyanis úgy kell kialakítani, hogy az ellenőrzés bármikor visszaállítható legyen.

Gyanús vények, feljelentések

Listát készített az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azokról a taj-számokról, amelyek felhasználásával fél év alatt száznál több vényt váltottak ki a patikákban. A visszaélésgyanús esetekben feljelentést tesz az egészségbiztosító.

Matejka Zsuzsannának, az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint 9600-an kerültek fel a gyógyszerfalók listájára. Számukra összesen 1 009 644 darab vényre közel 1,3 milliárd forintnyi támogatási értékkel írtak fel gyógyszereket. Az érintettek 88 százaléka közgyógyellátott volt. A vizsgálat során két olyan receptköteget találtak, amelynek nem akadt gazdája, vagyis fiktív taj-szám szerepelt rajtuk. Az ismeretlen tettes(ek) ellen biztosítási csalás miatt tesz feljelentést az OEP. A felmérések azt mutatják, hogy az ország keleti és déli régióiban 2-3-szor nagyobb támogatási összeget használtak fel, mint az északi és a nyugati megyékben. Az OEP szerint ez a nagy különbség aligha magyarázható morbiditási okokkal. Ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tb-támogatásra felírt gyógyszermennyiség az esetek 90 százalékában túllépte az adagolási előírásokat.

A listán összesen 14 500 olyan orvos szerepel, aki felírta a recepteket. Többségük vélhetően nem tudott arról, hogy egy kollégája már rendelt a páciensnek valamilyen készítményt az adott betegségre. Előfordult, hogy egy-egy beteg fél év alatt 30 orvost keresett fel, s így 400 vényt szedett össze. A polipragmázia a fájdalomcsillapítóknál és a különböző vitaminoknál a leggyakoribb. Az OEP a helyszíni ellenőrzések során kevés olyan esetet talált, amikor jogosulatlan lett volna a felírás.