2021. július. 28., szerda - Szabolcs.
hirdetés
hirdetés

Az emlőrák kezelése gyökeres változás előtt

Egy új vizsgálat szerint sok emlőrákos nőnek nem kell átesnie azon a fájdalmas procedúrán, amit sokáig – mindmáig – rutinszerűen végeztek, a rákos hónalji nyirokcsomók eltávolításán.

A felfedezés a feje tetejére állítja a jelenlegi orvosi gyakorlatot. A sebészek immár 100 éve kimetszik a hónalji nyirokcsomókat az emlőrákos betegekből, abban a hitben, hogy ezzel megakadályozzák a rák továbbterjedését vagy kiújulását, és meghosszabbítják a betegek életét.

A Journal of the American Medical Association legújabb számának egyik közleménye azonban arról számolt be, hogy azoknál a nőknél, akik megfelelnek bizonyos kritériumoknak – a nők mintegy 20 százalékában – nincs semmilyen előnye a rákos nyirokcsomók eltávolításának. Ráadásul ez szövődményekkel járhat, például fertőzés vagy limfödéma alakulhat ki (utóbbi a kar krónikus, sokszor igen nagyfokú megduzzadásával jár).

A rákos nyirokcsomók műtéti kiirtása azért bizonyult szükségtelennek, mert a vizsgálati személyek kemoterápiában és besugárzásban részesültek, amik valószínűleg eltüntették a betegséget a nyirokcsomókból – mondták a kutatók. Ezek a kezelések ma standardnak számítanak az olyan nőkben, akiknek emlőrákja a hónalji nyirokcsomókat is érinti – ennek oka az a felismerés, hogy ha a betegség elérte a nyirokcsomókat, akkor továbbterjedhetett az életfontosságú szervekre is, és pusztán műtéttel nem oldható meg a baj.

A szakértők szerint ez a vizsgálat és néhány korábbi, hasonló eredmény hatására sok beteg másféle kezelésben fog részesülni. Egyes helyeken ez máris megtörtént, például a Memorial Sloan-Kettering Rákközpontban már szeptembertől megváltoztatták a gyakorlatot, mivel a vizsgálat eredményeit még a publikálás előtt megismerték, lévén dr. Monica Morrow, az egyik szerző az intézmény munkatársa. A műtét széleskörű megváltoztatásához azonban idő kell, mivel nagyon mélyen beivódott a sebészekbe a nyirokcsomó eltávolítás szükségessége.

Az új eredmény része annak a tendenciának, hogy eltávolodjanak a radikális masztektómiától, az emlő és a környező szövetek teljes eltávolításától. Az ilyen műtétek aránya az 1980-as években kezdett csökkenni, amikor kiderült, hogy a lumpektómia (a rákos csomó eltávolítása) és a sugárterápia kombinációja túlélés szempontjából semmivel sem rosszabb a masztektómiánál.

Csak korai stádiumú rákos betegekre igaz

Az új eredmények azonban nem vonatkoztathatók minden emlőrákos nőre. A vizsgálat során csak azokban a betegekben maradt el a nyirokcsomók kimetszése, akiknél az emlőrák korai, T1-es vagy T2-es klinikai stádiumban volt, a rákos csomó legnagyobb átmérője nem haladta meg az 5 cm-t, a hónalji nyirokcsomók nem voltak tapinthatók (bár biopsziával rákosnak bizonyulhattak) és a rák nem terjedt át máshova. Az ilyen nőknél lumpektómiát végeztek, sugárkezelést kaptak és kemo- és/vagy hormonterápiában részesültek.

A vizsgálat 115 helyen zajlott és összesen 891 beteget vontak be. Medián életkoruk 50 és 60 év közt volt, és a követés medián időtartama 6,3 év volt.

Minden betegen nyirokcsomó biopsziát végeztek, majd véletlenszerűen két csoport valamelyikébe osztották be őket. Az egyik csoport tagjaiban még legalább 10 nyirokcsomót eltávolítottak, a másik csoportban nem műtötték meg a nyirokcsomókat. Az első csoport tagjainak 27 százalékában az eltávolított nyirokcsomók rákosak voltak, azonban az idő múltával nem volt különbség a két csoport túlélése között – több mint 90 százalékuk legalább 5 évig élt. Hasonló volt – 1 százalék – a hónaljban történő kiújulás aránya is. Mivel a hónalji kiújulás, ha bekövetkezik egyáltalán, korán történik, ezért a követési idő megfelelően hosszú volt – mondják a kutatók.

Azokban a nőkben, akiből számos nyirokcsomót vettek ki, 70 százalék volt a szövődmények – fertőzés, rendellenes érzetek, hónalji folyadékszaporulat, limfödéma – aránya, míg a másik csoportban csupán 25 százalékos. Más adatok szerint az eltávolítás után a nők 20–30 százalékában alakul ki limfödéma, s a sugárterápia 40–50 százalékosra növeli ezt az arányt. Ez jól mutatja, hogy milyen könnyebbséget jelenthet a nőknek a nyirokcsomó eltávolítás elmaradása.

Várhatóan 1,3 millió ember hal meg idén rákban

A olaszországi Milánói Egyetem munkatársainak tanulmánya szerint idén 1,3 millió ember hal meg Európában daganatos betegségben, a rák miatti halálozási arányok azonban csökkenőben vannak. A fejlett országokban javul a rák miatti halálozási arány a célzott gyógyszerek, valamint a hatékonyabb szűrőprogramok terjedésével. Utóbbiak segítségével jóval több daganat fedezhető fel kezdeti stádiumban, mielőtt átterjedne a test más részeire.

A csoport az idei évre várható halálozási arányok jóslására egy matematikai modellt alkalmazott. Vizsgálódásukba a 27 európai uniós országot vették bele, ezen belül részletesebben elemezték Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Nagy-Britannia adatait.

A javuló trend alól egyetlen kivétel a nőknél tüdőrák, az országok közül pedig Nagy-Britannia. A halálozási esetszámok azonban vélhetően hasonlóak maradnak a négy évvel ezelőttihez, mert a népesség növekszik és egyúttal öregszik is.

múlt héten a Rákellenes Világnapon, lettek nyilvánosak a legfrissebb adatok: Magyarországon minden hetedik nő mellrákos lesz, pedig a gyakori rákos megbetegedések harmada megelőzhető lenne, akár már az étrend megváltoztatásával. A hónap elején japán kutatók pedig arról számoltak be, hogy bizonyos rákfajtákat arra kiképzett kutyák a betegség korai stádiumában kiszagolhatják,mivel azok jelenlétekor kémiai anyagok keringenek az emberi szervezetben.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

G.K.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Mindenkinek jár az emberhez méltó élet. Ezért küzd a fővárosban hat bátor nő, akik sorstársaik helyett is harcolnak súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekeikért, és saját magukért.