Az emberi májsejtek osztódását tanulmányozva komoly onkológiai jelentőségű felfedezésre bukkantak amerikai kutatók, írja az OTSZ Online.

A Medical University of South Carolina kutatói a Frontiers in Immunology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új biomarkert azonosítottak a szepszis súlyosságának monitorozására.

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

A University of Missouri kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy közel járnak a nem-kissejtes tüdőrák korai kimutatásához alkalmas biomarkerek azonosításához.

A PharmaOnline szerint genetikailag módosított emberi bőrsejtek felhasználásával új terápiát fejlesztettek ki a SASRS-CoV-2 ellen.

A Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói az ACS Nano folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, melyek szerint a rövid besugárzásos periódussal kombinált kezelés állati modellszervezetekben hatásosságot mutatott glioblasztóma kezelésében.

Száz évvel ezelőtt, I. világháborús katonák székletében fedezték fel a baktériumokat ölő vírusokat, és azóta szinte mindenhol kimutatták őket.

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből.

A membrán eredetű extracelluláris vezikulumok (EV) a sejtközi kommunikáció fontos elemei. Mind a normális, mind a malignus sejtek különböző méretű mikropartikulumokat juttatnak az őket körülvevő extracelluláris térbe, amelyek a bennük levő, biológiailag aktív anyagok révén befolyásolják a befogadó sejtek működését.

A növényi intelligencia - aminek központja a gyökér átmeneti zónának nevezett része lehet - felfedezése lenyűgöző, de egyben óriási kihívásokat is tartogat.