Új világ jön az orvoslásban
Alapvetően változik meg a jövőben az orvos és a beteg kapcsolat, csökkenni fog az orvos szerepe, itt is uralkodóvá válik a konzumerizmus. Ezek mentén átalakul az egészségügyi kiadások szerkezete és át fog rendeződni az egészségipar, vetíti előre Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója a portfolio.hu-n.
(...) mi az a trend, ami meghatározó lehet az egészségügy, a gyógyítás jövőjét illetően?
A big data, azaz a nagy egészségügyi adatbázisok elemzése a jövő egyik meghatározó iránya. Ez magában foglalja nem csak az egyének, hanem az egészségügyi rendszerek óriási adathalmazait is, melyek a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás segítségével támogatják az orvost a diagnosztikai és terápiás döntéshozatalban, a betegek távoli monitorozásában, az egészségügyi rendszerek működtetésének optimalizálásában. A jövő egészségügyének képletében a következő elemek jelennek meg: egészségügyi ellátás bárhol, azaz akár a beteg otthonában; egészségügyi ellátás teamekben; egészségügyi ellátás nagy adatbázisok segítségével gépi intelligenciával. Az ún. diszruptív technológiák – gondoljunk csak az okos órák által lehetővé vált vérnyomás-, vércukormérés, pszichiátriai betegeknek nyújtott segítség – olcsók, és nemcsak kórházakban alkalmazhatóak, így az adott vizsgálat könnyebben elérhető, akár laikusok által is értelmezhető, a beteg távolról is monitorozható, ráadásul saját környezetében és nem az orvosi rendelőben.
Mennyiben változik meg, nem lesz annyira beteg-orvos alá-fölé rendelt viszony?
Eddig egy nagyon paternalisztikus orvosi ellátásban részesültünk, ami azt jelentette, hogy a legtöbb esetben az orvos önállóan döntötte el, hogy milyen kezelési módot ír elő a betegnek. Abszolút aszimmetria volt az orvos és a beteg között. Ez sokkal inkább egy partneri viszonnyá fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy a beteg sokkal több információval fog rendelkezni saját magáról, és így felelősségteljesen tud választani a számára felajánlott terápiás lehetőségek közül. A hordozható eszközöknek és digitális applikációknak köszönhetően pontosan fogja tudni, hogy mi zajlik a szervezetében és sokkal inkább érintett lesz abban, hogy megelőzze a betegséget. Csökkenni fog tehát az orvos szerepe, a jövő egészségügyi ellátását sokkal inkább fogja uralni a konzumerizmus.
Ha a beteg tudatosan figyeli saját egészségügyi adatait, akkor érdekelt abban, hogy ne a betegség előrehaladott állapotában kerüljön az orvoshoz, hanem egy nagyon korai stádiumban, illetve lehetőség szerint előzze meg azt. Sokkal fontosabb lesz a prevenció, a predikció, a diagnosztika, és csak azt követi a terápia. Ennek megfelelően fognak alakulni az egészségügyi kiadások is, át fog rendeződni az egészségipar, a szűrővizsgálatokra és diagnosztikára fogjuk költeni a legtöbb pénzt. Ha az egyén szintjét nézzük, akkor elég csak azt mondanom, hogy már most is léteznek predikciós genetikai vizsgálatok.
Akkor rövid időn belül akár már az is elképzelhető, hogy minden magyar ismerni fogja a géntérképét? De mire fogjuk és tudjuk egyáltalán ezeket az információkat használni?
Jó lenne, ha mindenkinek meglenne a géntérképe, azonban jelenleg fennáll az a probléma, hogy ma még kérdéses ennek a klinikai hasznossága. Vagyis, hogy klinikailag mennyire validak azok az információk, amelyekkel a genetikai variánsok alapján a népbetegségek kialakulásának lehetőségét jósoljuk meg. Mivel az emberi gének kb. 50 százalékának ismerjük a pontos szerepét, van még mit kutatnunk, ahhoz hogy pontosak legyenek a genetikai alapú jóslataink. A jövő már elkezdődött, és úgy gondolom, hogy ezeknek az adatoknak az értelmezésében komoly szerepük lesz az egészség-coachoknak. (...)
