Nem létezik egészséges napozás! – fókuszban a helyes UV-védelem
Míg a „kemoterápiás érában” az előrehaladott stádiumban felfedezett melanómás betegek mindössze 3 százaléka volt életben öt év elteltével, a modern terápiák megjelenésének nyomán ma már az érintettek fele tartozik ebbe a csoportba – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) melanóma világnapi sajtótájékoztatóján.
Krónikus betegséggé szelídítették mára a legrosszabb prognózisú bőrtumort, a melanoma malignumot az immunterápiák – fogalmazott a melanoma világhetet indító világnapon Wikonkál Norbert, az MDT elnöke. A hétfői sajtótájékoztatón az is elhangzott, ma már olyan betegek is vannak, akiknél már 4-5 éve leállították a kezelést, és így is tumormentesek.
Átfogó bőrrákmegelőzési stratégiát dolgozott ki az Euromelanoma, amely a helyes UV-védelemre, és a generációkon átívelő tudásmegosztásra fókuszál. A programhoz csatlakozott az MDT is, így idehaza is már korakisgyermek korban igyekeznek felhívni a figyelmet a prevenció fontosságára.
Egészséges napozás nem létezik, legfeljebb az ártalmakról beszélhetünk – szögezte le Wikonkál Norbert, aki szerint a társadalmi tudatban mélyen el kell ültetni, „hogyan kell helyesen bánni a nappal”.
Bár gyermekkorban rendkívül ritka a bőrrák, az életen át elszenvedett UV-terhelés 25-80 százalékát már 18-21 éves kor előtt elszenvedik az érintettek, ugyanakkor már egyetlen súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a melanóma kialakulásának kockázatát – mondta Lengyel Zsuzsanna, a Pécsi tudományegyetem klinikaigazgató docense. Az MDT vezetőségi tagja arra is felhívta a figyelmet, hogy a bőr barrier funkciója csak 4 éves kor után alakul ki. Ezért van nagy jelentősége a koragyermekkori edukációnak. Ennek jegyében állította össze az MDT azt a bizonyítékokon alapuló információs csomagot, amely a skindex.hu oldalon érhető el óvónők, pedagógusok és diákok számára egyaránt.
Koragyermekkorban kezdődik a prevenció
A szülők nemcsak a pedagógusokon, hanem a gyermekeken keresztül is jobban elérhetők, ezért is kerültek az idei kampány fókuszába a 18 év alatti generációk – folytatta az onkodermatológus, aki szerint a megfelelő napozási szokások kialakításának már gyermekkorban el kell kezdődnie annak érdekében, hogy később csökkenjen a melanoma és non-melanoma tumorok kialakulásának esélye.
A gyerekkori prevenció hatékonyságát igazolja a négy évtizedes múltra visszatekintő Slip! Slop! Slap! kampány, amelynek során az ausztrál kisiskolásokat edukálták a fényvédelemre. Ennek eredményeként szignifikáns incidenciacsökkenést tapasztaltak a melanóma esetében egyes korosztályokban – számolt be Baltás Eszter, az MDT vezetőségi tagja. – Akár 30 százalékkal csökkenhet a melanomakockázat azoknál a felnőtteknél, akik gyerekkortól kezdve védekeznek a káros UV-sugárzás ellen – osztotta meg a szigetországi projekt tanulságait a Szegedi Tudományegyetem osztályvezető egyetemi docense.
A napégések aránya nagyon magas a magyar kis- és középiskolások körében – mutatták egy tíz évvel korábbi, a fényvédelmi szokásokat feltérképező hazai kutatás eredményei. Ugyancsak a primer prevenció és a gyerekeket érzékenyítésének fontosságát igazolta az a néhány évvel ezelőtti vizsgálat, amelyben a bölcsődei gondozók és óvodapedagógusok napvédelemmel kapcsolatos ismeretei mellett azt is felmérték, van-e az intézményeknek fényvédelemmel kapcsolatos szabályzata. A projekt része volt egy 30 perces oktatás, amelyet egy kontroll kérdőív kitöltése követett. Mint kiderült, a kisdedóvókban kifejezett szabályozás nincs, csak kialakult szokások. Bár nem viszik ki 11 és 15 óra között a gyermekeket a tűző napra, de az árnyékolás nem mindenütt volt megfelelő. A programban tanultakat viszont a résztvevők megosztották a szülőkkel és környezetükkel, és javult a protektív eszközök alkalmazása is.
Van néhány, a középiskolásokat célzó fényvédő program, mint például a Semmelweis Egyetem Bőrőrök projektje, vagy a Stop Melanoma Alapítvány programjai. Fontos lenne azonban, hogy a gyermekintézményekben legyenek szabályozott fényvédelmi folyamatok, a bőrrák prevenció oktatására kiképzett szakemberek – hangsúlyozta Baltás Eszter. Lapunk kérdésére válaszolva hozzátette azt is, hogy az MDT megfontolja, kialakítható-e idehaza is egy olyan minősítési program, amely Németországban a fényvédelmi szempontok szerint sorolja be az óvodákat és iskolákat.