Már féléves korban kimutatható az autizmus
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint sokkal fiatalabb korban diagnosztizálható lehet az autizmus, mint azt korábban hitték. A Mayada Elsabbagh (Londoni Egyetem, Birbeck College; McGill Egyetem) által első szerzőként jegyzett tanulmány szerint, amely a Current Biology-ban jelent meg, már féléves korban kimutatható volt az autizmus a csecsemők agyi elektromos hullámai alapján.
Az autizmus viselkedéses jelei tipikusan csak egy-két éves kor között jelentkeznek. Az autizmussal foglalkozó szervezetek szerint sokat segítene a rendellenesség kezelésében, ha korábban ismernék fel a betegséget.
Az Egyesült Királyságban kb. minden századik gyermeknek van autizmus spektrum zavara; a fiúkban gyakoribb a rendellenesség, mint a lányokban. Bár „gyógyítani” nem lehet a betegséget, a nevelés és a viselkedésterápiás programok sokat javíthatnak az állapoton.
Mark Johnson professzor, a kutatók egyike, a Londoni Egyetem Birbeck College-ának munkatársa azt mondta: „Az az uralkodó nézet, hogy ha még a tünetek teljes kifejlődése előtt be tudnánk avatkozni a betegség menetébe, akkor – legalábbis az esetek egy részében – enyhíteni tudnánk a zavart.”
A professzor kutatócsoportja 104 féléves és 10 hónapos kor közötti csecsemőt vizsgált, akiknek felében nagy volt az autizmus kockázata (testvéreik valamelyikének autizmusa volt), a másik felük kis kockázatú gyermek volt – írja a BBC News.
Ismert, hogy az idősebb autista gyermekek kerülik a szemkontaktust, ezért a csecsemőknek olyan képeket mutattak, amelyek egy részében egy személy rájuk nézett, másik részükben pedig nem. Eközben EEG-elektródákkal regisztrálták a képi ingerekre adott agyi elektromos választ, az eseményfüggő potenciált. A vizsgált csecsemőket 36 hónapos korukban is megvizsgálták, hogy megtudják, kialakult-e bennük autizmus.
A kis kockázatú csecsemőkben és azokban, akik nagy kockázatúak voltak ugyan, de később nem alakult ki bennük autizmus, a kétféle képre válaszul adott eseményfüggő potenciálok jelentősen különböztek egymástól, míg a később autistává váló csecsemőkben jóval kisebb volt a különbség.
„Fontos megjegyezni, hogy az előrejelzés pontossága nem 100%-os. Mindkét irányú tévedés előfordult: voltak csecsemők, akikben az agyi elektromos aktivitás autizmust jelzett és később mégsem alakult ki bennük a betegség, és voltak olyanok is, akiknél az eseményfüggő potenciálok nem utaltak autizmusra, de idősebb korukban mégis autisták lettek” – mondta Johnson professzor. A tesztnek pontosabbnak kellene lennie ahhoz, hogy rutinszerűen használni lehessen.
Dr. Georgina Gomez-de-la-Cuesta, az Országos Autista Szövetség képviselője szerint ez a fontos kutatás még csak kezdeti stádiumban van, és olyan nagyobb vizsgálatokra lesz szükség, amelyek az autizmus számos korai markerét tanulmányozzák – csak így érhető el, hogy már egészen kis korban megbízható klinikai diagnózist tudjanak felállítani.
