Gyógyulás után is hónapokig lehet szenvedni a long-Covidtól
Az SE Pulmonológiai Klinikáján elsők közt kezdtek foglalkozni a súlyos megbetegedésen átesett páciensek rehabilitációjával. A Népszava riportja.
Kezeket a tarkóra! Beszívjuk a levegőt! Hajolunk baloldalra! Nyíljon az a bordakosár! Vissza középre! Emlékeznek? Mintha forró levest hűtenénk: kifújás – zajlik a légzőtorna a Semmelweis Egyetem poszt-Covid ambulanciájának tornatermében a Pulmonológiai Klinikán. Két férfi és egy nő igyekszik tartani a ritmust. Valamennyien túl vannak a betegségen, most éppen a poszt-Covidból próbálnak újra talpra állni. Kinek könnyebb, kinek nehezebb, akárcsak a mozdulat. Egyikük, a negyvenes férfi kicsit magát is megmosolyogva említi, hogy korábban, a gyógytorna hallatán, maga is csak legyintett, mostanra megváltozott ez is.
– Amikor én először jöttem az órára, másfél-két kilométernyit kellett sétálnom idáig. Ezalatt többször is meg kellett állnom pihenni. A bejáratnál mint a vízfolyás, úgy köhögtem, hosszú percekig képtelen voltam megszólalni is. Három hete járok ide tornázni, mindig gyalog, ugyanaz a táv, de már köhögés, légszomj nélkül is képes vagyok ennyit megtenni. S mi több még folyamatosan beszélni is. Óriási élmény!
A Semmelweis Pulmonológiai Klinikáján tavaly májusban, az elsők közt kezdtek foglalkozni a súlyos koronavírus-megbetegedésen átesett páciensek rehabilitációjával.
– Aki idekerül, zömében súlyos koronavírus-betegségen vannak túl – mondja Varga János egyetemi docens. – A többségüket tüdőgyógyász, háziorvos, vagy egyéb szakorvos irányítja ide, de vannak olyanok is, akik jelentkeznek, miután belátják, maguktól nem szűnnek meg a kínzó tünetek.
A gyógytornázó férfinak gyakorlatilag néhány napos, enyhe tüneteket okozó covid-fertőzéséből meggyógyulva is megmaradt a levertsége, új elemként jött a fáradtság, a szédülés, az álmatlanság. Háziorvosa hosszasan próbálkozott hagyományos tüneti terápiával, sőt az ekkora már állandósuló köhögésére antibiotikummal is.
– Olykor egy-egy panaszom enyhült, majd újra jelentkezett – idézi fel. A háziorvosa végül beutalta a Semmelweis Egyetem post-covid ambulanciájára. – Akkor már ismert volt, hogy itt működik rehabilitációs program is, vagyis azzal biztatott: komplex kezelést kaphatok.
Varga János megerősíti, hogy többféle eszközt is bevetnek a betegség ellen, amely magában foglalja a mellkasi fizikoterápiás technikákat és légzési segédeszközöket egyaránt. Szerinte sokaknak okoz gondot, hogy ugyan a covid betegségükből meggyógyultak, mégsem érzik magukat olyan jól, mint azelőtt.
Egyes tanulmányok szerint a Covid-fertőzöttek 3-12 százaléka még 12 héttel az eredeti fertőzés után is szenved a vírus okozta panaszoktól. Ezt nevezik „hosszú Covidnak”.
A kórról még világszerte elég kevés a tapasztalat, csak annyi biztos, hogy akit elér, az kezelésre szorul. A londoni Imperial College tavaly júniusi tanulmányban félmillió angol felnőtt beszélt a Covid-betegségről. Ebből az derült ki, hogy az érintettek több mint egyharmadánál 12 héttel később is volt legalább egy tünet. Egy másik, a Leicesteri Egyetem által vezetett kutatás adatai szerint, a kórházi kezelésre szorult covidosok többsége, tízből hét nem gyógyult meg teljesen öt hónappal a hazabocsátásuk után sem. Az érintettek közül minden ötödik (17,8 százalék) teljesen elvesztette a munkaképességét, és további ötödük (19,3 százalék) is csak korlátozottan volt képes elvégezni feladatait. A Covid-19-en átesettek fele továbbra is fáradtságról panaszkodott, csaknem minden harmadik továbbra is szenvedett a szaglása elvesztésétől, minden negyedik légszomjról, és úgynevezett agyi ködről, koncentrációs nehézségről számolt be.
