Frontvonalban a Dél-pesti Centrumkórház
A Magyar Nemzetnek a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója, Vályi-Nagy István arról is beszélt, hogy nem vagyunk egyformán fogékonyak a Covid-19-re.
A Dél-pesti Centrumkórház (DPC) főigazgatója beszámolt róla, hogy az intenzív osztályon átlagosan 35-40 nap a kezelési idő, a két szélsőérték 21 és 60 nap volt. Közölte azt is, hogy a náluk alkalmazott innovatív terápiák hatására lényegesen lerövidül a lélegeztetés ideje, sok betegüket viszonylag hamar le tudták venni a gépről.
– Az intenzív osztályra került betegek közül sokan az úgynevezett citokinvihar állapotában vannak, amit az immunrendszer felfokozott működése és egy általános gyulladásos állapot jellemez.
– Érdekes megfigyelés, hogy ha egy családban megjelenik a koronavírus, az egy légtérben, szorosan együtt élő emberek közül sem betegszik meg mindenki. Ez rámutat arra, hogy genetikailag nem vagyunk egyformán fogékonyak erre a betegségre, és a lefolyás súlyosságát is nagyban befolyásolják a genetikai tényezők.
A főigazgató emlékeztetett, hogy márciusban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére kutatási konzorcium alakult, melynek tevékenységét Vályi-Nagy István koordinálja.
– Jelenleg mind a Dél-pesti Centrumkórházban, mind a többi kijelölt kórházban emelkedik a Covid-betegek száma, ezért a kutatási célok mellett a terápiás eljárásokat is össze kell hangolni, illetve frissíteni kell, mert ezekben van némi változás a járvány első hullámához képest. Célunk, hogy a legrövidebb időn belül összeállítsuk és rögzítsük a betegek diagnosztikus és kezelési lehetőségeit, illetve algoritmusát, és ezeket eljuttassuk a többi kórháznak is – húzta alá a szakember. Hozzáfűzte, mindenkinek állnak rendelkezésére, ezért az infektológiai osztály főorvosa, Szlávik János, valamint Bobek Ilona, az intenzív osztály vezetője folyamatosan fogadja a kollégák szakmai megkereséseit.
A DPC-ben alkalmazott innovatív terápiákról úgy fogalmazott: az ő kezükben a tocilizumabterápia jól működik, már ötven-hatvan között van azoknak a száma, akiknél sikeresen alkalmazták ezt a kezelést. Ez a készítmény a gyulladásos reakciók egyik „karmestere”, az interleukin-6 molekula receptorokhoz kötődését gátolja.
– Amint a tocilizumabot beadjuk a betegnek, akár több ezerszeresére emelkedik az interleukin-6 szintje. Abban a szakaszban, amikor már az intenzív osztályon van a beteg, több ponton kell gátolni az immunrendszert, mert mint említettem, a túlműködése többszervi károsodással járó általános gyulladást okozhat.
A tocilizumab mellett tehát szükség van az egyes sejteken belüli jelátviteli rendszert gátló gyógyszerek alkalmazására, de vannak, akik rászorulnak arra is, hogy nagy dózisú intravénás immunglobulint kapjanak, illetve újabban megint előtérbe került a szteroidkezelés, amivel egyelőre jó tapasztalataink vannak. A legsúlyosabb állapotú betegek esetében ezek kombinációját lehet és kell alkalmazni – jelentette ki. Vályi-Nagy István kitért rá, hogy kórházukban a vérplazma-terápia továbbra is rendelkezésre áll, ám ez még mindig kísérleti eljárásnak számít.