hirdetés

A HPV írja át a fej-nyaki daganatok epidemiológiáját

Miközben a dohányzás visszaszorulásával csökken a klasszikus fej-nyaki tumorok előfordulása, a HPV-asszociált oropharyngealis daganatok száma folyamatosan emelkedik. Számos országban a vírus már megelőzte a dohányzást mint vezető kockázati tényezőt ebben a daganattípusban.

A tendencia Magyarországot sem kerüli el, a fej-nyaki rákok incidenciáját tekintve hazánk világviszonylatban a második helyen áll; a daganatos halálozások közel tíz százalékáért felelős a férfiaknál, és csaknem két és fél százalékáért a nőknél. Ebben a népegészségügyi helyzetben jelentős szakmapolitikai és klinikai mérföldkőnek számít az a nemzetközi fej-nyak onkológiai továbbképzés (Clinical Observational Program – COP), amelyet június 12-13-án rendeztek meg a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón az intézmény vezetői és szakorvosai a korai diagnózis, a centralizált multidiszciplináris ellátás, a prehabilitáció, valamint a terápiás paradigmaváltást hozó immunterápiák jelentőségét mutatták be.

Epidemiológiai kettősség

A Semmelweis Egyetem kiemelkedő régiós és hazai szerepet játszik az érintett betegpopuláció komplex, modern elvek mentén szervezett ellátásában – nyitotta meg az eseményt Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója, a statisztikai adatok mögött húzódó epidemiológiai tendenciákról pedig már Tamás László, a klinika igazgatója adott áttekintést.

Ha az ajak-, a szájüregi, a gége-, valamint a különböző garatdaganatokat együttesen, nemzetközi konszenzus alapján egy csoportként kezeljük, akkor a fej-nyaki rákok a hatodik leggyakoribb daganattípust jelentik Magyarországon, a halálokok listáján pedig az ötödik helyet foglalják el – sorolta a professzor. Az etiológiai háttérben ugyanakkor alapvető átrendeződés, egyfajta epidemiológiai kettősség figyelhető meg az elmúlt időszakban. A klasszikus, dohányzás és rendszeres alkoholfogyasztás által indukált daganatok mellett drámai módon emelkedik a humán papillomavírus (HPV) okozta oropharyngealis, azaz száj-garatüregi megbetegedések száma.

Előzi a cigarettát a HPV

Míg a hagyományos fej-nyaki daganatok jellemzően a hatvan év feletti, a krónikus toxikus ártalmak miatt rossz általános állapotú betegeket érintik, addig a HPV-asszociált tumorok a negyven és hatvan év közötti, jó szomatikus státuszú, fiatalabb korosztályban jelennek meg, és körükben a férfi-nő arány eltolódása is sokkal kifejezettebb – mutatott rá Tamás László.

Nemzetközi adatok – különösen az amerikai és brit statisztikák – igazolják, hogy míg a HPV-oltási programok hatására a méhnyakrák incidenciája látványosan csökken, addig a HPV okozta mandula- és garatrákok száma emelkedik. A klinika saját kutatási adatai alapján a hazai száj-garatüregi daganatok mintegy feléért már most a HPV a felelős.

Tudatosítani kell a társadalomban, hogy a dohányzás nemcsak tüdőrákot, a HPV pedig nemcsak méhnyakrákot okozhat, a megelőzés és az edukáció életeket menthet – fogalmazott a klinikaigazgató, felhívva a figyelmet a védőoltások kulcsszerepére, kiemelve a fiúk ingyenes iskolai oltásának hosszú távú népegészségügyi hasznát.

Speciális eljárások onko-sebészeti centrumokban

A sikeres daganatellenes stratégia másik pillére az alapellátás ébersége és a korai felismerés. A három hétnél tovább fennálló panaszok, mint a tartós rekedtség, a nyaki duzzanat, a gombócérzés vagy a vérköpés esetén elengedhetetlen a fül-orr-gégészeti kivizsgálás – mondta Dános Kornél, a klinika adjunktusa, aki a diagnosztika és a terápiás tervezés módszertanát ismertette. Kiemelte az endoszkópos és video-endoszkópos vizsgálatok alapvető szerepét, valamint a szövettani mintavétel szükségességét, amely ma már messze túlmutat a puszta morfológiai leíráson.

A modern onkológiai protokollok megkövetelik az immunhisztokémiai és molekuláris vizsgálatokat, így a p16-státusz meghatározását a HPV jelenlétének igazolására, valamint a PD-L1 fehérjeexpresszió mérését, amely prediktív biomarkerként szolgál az immunterápiás érzékenység megítéléséhez. A stádiummeghatározást az elmúlt évtizedben a funkcionális képalkotás, különösen a PET-CT és a kontrasztanyagos CT/MRI fúziója emelte új szintre, amely nemcsak a primer tumor kiterjedését és a nyirokcsomó-áttéteket mutatja meg nagy szenzitivitással, hanem az utókövetés során a daganatmentesség igazolásában is alapvető. A korai stádiumú tumorok esetében a műtéti és a sugárterápiás megközelítés hasonló túlélési eredményeket biztosít, ezért a választást a funkciómegtartás és az életminőség szempontjai dominálják.

A korán felismert daganatoknál a szájon át végzett, minimálisan invazív lézeres beavatkozásokkal nagymérvű anatómiai roncsolás nélkül, a beszéd és a nyelés funkcióját megőrizve érhetünk el gyógyulást – hangsúlyozta Dános Kornél, hozzátéve azt is, hogy lokálisan előrehaladott stádiumban ugyanakkor már kombinált, agresszív onkológiai kezelésre van szükség, ahol a radikális daganatsebészet kiterjedt szöveti defektusok pótlását, szabadlebeny-plasztikát és mikrosebészeti rekonstrukciót igényel. Ezek a rendkívül eszköz- és időigényes műtétek komoly humánerőforrás-koncentrációt követelnek meg, ami egyértelműen a centrumosítás irányába mutat. A szakember szerint elkerülhetetlen az ellátás központosítása, az országban legfeljebb három-négy olyan kiemelt onko-sebészeti centrum működése az indokolt, ahol a magas esetszám garantálja a megfelelő műtéti rutint és a szövődmények elkerülését.

Sémák helyett személyre szabott terápiák

A terápiás paletta legmeghatározóbb, valódi túlélési előnyt hozó változásai a szisztémás kezelések területén következtek be, amelyek az előrehaladott, kiújult vagy távoli metasztázisokat adó, lokális terápiában már nem részesíthető betegek ellátását formálták át. Prekopp Péter klinikai tanársegéd, fül-orr-gégész onkológus rámutatott, hogy ebben a hagyományosan rendkívül rossz prognózisú, korábban alig néhány hónapos medián túléléssel jellemezhető betegcsoportban a biomarker-alapú döntéshozatal és az immunterápia megjelenése hozott paradigmaváltást. A korábbi, egységesen alkalmazott és súlyos toxicitási profillal rendelkező kemoterápiás sémákat felváltották a személyre szabott, PD-L1 expressziós szinthez igazított immun-onkológiai és biológiai terápiás protokollok, amelyek önmagukban vagy kemoterápiával kombinálva, kedvezőbb mellékhatásprofil mellett képesek tartós daganatkontrollt biztosítani.

Az egyénre szabott immunterápiás protokollokkal nemcsak a betegek életkilátásait sikerült érdemben megnyújtanunk, hanem az aktív kezelési fázisban is méltó életminőséget tudunk biztosítani számukra – emelte ki Prekopp Péter.

A kiterjedt onkológiai beavatkozások előtt álló, gyakran alultáplált, krónikus társbetegségekkel küzdő betegek teherbíró képességének fokozására szolgál a prehabilitáció.  Ez a kezelést megelőző időszakban megkezdett komplex állapotoptimalizálás magában foglalja a célzott dietetikai szupportot, a fizioterápiát és a pszichés támogatást. Bár a klinikai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a prehabilitáció révén jelentősen csökken a posztoperatív szövődmények száma és lerövidül a hospitalizáció, a módszer strukturális és finanszírozási okokból jelenleg még rendkívül kevés hazai intézményben érhető el rendszerszinten. A Semmelweis Egyetem ezen a területen is úttörő munkát végez, integrálva a társszakmák kompetenciáit a betegek felkészítésébe – említette meg lapunknak Tamás László.

Merre menjen a beteg?

A komplex onkológiai betegút koordinációját és a páciensek tájékozódását segíti az az innovatív digitális eszköz is, amelyről ugyancsak a klinikaigazgató beszélt. A nemrégiben elindított fejnyakibetegut.hu portál közérthető formában vezeti végig a betegeket és hozzátartozóikat a daganatgyanútól a diagnosztikai lépéseken és a multidiszciplináris tumorboard döntési folyamatain át a rehabilitációig, támogatást nyújtva az egészségügyi rendszerben való tájékozódáshoz, a megfelelő betegút követéséhez. Mindez különösen aktuális annak fényében, hogy a fej-nyaki daganatok epidemiológiája gyorsan változik, a HPV-asszociált esetek aránya folyamatosan nő, de a sikeres kezelés kulcsa továbbra is a korai felismerés és a magas szintű centrumellátás marad.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés