Szócska: Nem lesz bocsánat!

Az egészségügy nem csak azzal bizonyítja hihetetlen virulenciáját, hogy még mindig működik, hanem hangadóinak adaptációs készségével is. Ez derült ki a Világgazdaság mai egészségpolitikai konferenciáján, ahol az előadók mindegyike hosszabb körmondatok helyett szikár számokkal vélte bizonyíthatónak, ez így nem mehet tovább. Legoptimistábbnak a felszólalók csapatából az ágazatért felelős államtitkár tűnt, bár ő sem titkolta, az egészségügy új pályára állítása nem egyszerű feladat.

Az új rendszer – a jelenleg még talpon álló tervek szerint – jövő május elsejétől lép hatályba, közölte Szócska Miklós, ezt megelőzően – 2012. március 31-ig – kialakítják az új területi ellátási körzeteket, s újraosztják a kapacitásokat, majd április 30-ig módosítják a finanszírozási szerződéseket. Bemutatta az új térségi egységeket, az viszont a felvetített nyolc szinben játszó – tehát ennyi egészségügyi régiót tartalmazó – térképről nem derült ki, hogy a végleges leosztást mutatja, vagy csupán a legújabb a tervek közül.

Az államosítás során az ágazathoz kerülnek az intézmények, a rendszer vezetéséért három háttérintézmény – OEP, GYEMSZI, ÁNTSZ – lesz felelős. A kórházigazgatókat a miniszter nevezi ki, ám afelől sem hagyott kétséget az államtitkár, hogy a jelölteket sűrű fésüvel nézik át, s az – említette példaként – aki az intézmény 800 milliós többletét  „elpárologtatta” vélhetően kevés reménnyel kandidál az állásra. Szócska – fontosságukra tekintettel – hosszan sorolta az alapellátás megerősítését – praxisjog, praxiskezelő, eszköztámogatás, indikátorrendszer -, valamint a fiatal doktorok itthon tartását szolgáló intézkedéseket.

Arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy a termékadó idénre tervezett 3 milliárdos bevételéből várhatóan 2,4 milliárdot be is fizetnek, amit teljes egészében a pótlékokra fordítanak. Jövőre 30 milliárdos befizetést várnak ugyanezen a címen, amelynek felét ugyancsak erre használják fel. A konvergencia régiók jövőre további 9 valamint 6,6 milliárdos összegre számíthatnak. Az előbbire a hiányszakmában dolgozó szakdolgozók, szakorvosok és szakorvosjelöltek pályázhatnak, míg az utóbbiból a foglalkoztatást kívánják támogatni. Erre intézmények pályázhatnak.

Egy kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta körülbelül 100 aktív kórház működtetését tartaná reálisnak, egyelőre 16 vidéki intézmény jelezte, hogy nyitott a funkcióváltásra, s várhatóan egy szociális feladatok ellátására áll át. Nem titkolta, hogy a fővárosban „mozogni” fognak a telephelyek.

Adatokat sorolt a Magyar Kórházszövetség (MK) elnöke, akitől megtudhatták a résztvevők, hogy 15,44 százalékkal csökkent a hazai nyilvántartásban szereplő orvosok száma, míg az orvosi korfa legszélesebb mezsgyéjét az 55-59 év közöttiek adják, de 1709 70 év feletti doktor is praktizál. Az elmúlt években rendre több mint ezer frissen végzett orvos hagyta el Magyarországot, s egyre többen már a szakképzést is külföldön kívánják abszolválni. A helyzet pedig fokozódik, hiszen a legutóbb meghirdetett 1005 rezidensi állásból mindössze 405-öt sikerült betölteni. Ami pedig a jövedelmeket illeti: az átlagkereset alig haladja meg a 120 ezer forintot, ami majd 20 ezer forinttal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Rácz Jenő azt is elmondta, hogy az egyik legnagyobb kórházi beszállító levélben közölte az MK-val, hogy a jövőben kizárólag készpénz fizetés ellenében hajlandó szállítani, de hasonló döntést már más cégek is hoztak. Ami pedig a kialakult helyzetet illeti, spontán romlik a minőség, szűkül a szolgáltatatási verseny, s addig nőnek a várólisták, míg végül a rajtuk lévők nem is jutnak ellátáshoz.

Éger István szerint alig 300 milliárd forintból jelentős előrelépést lehet elérni. Kalkulációja szerint ebből 100 milliárdot kellene a háziorvosi ellátás rendbetételére fordítani, további 100 milliárdból jelentős béremelést kaphatnának az orvosok, a fennmaradó harmadik részt pedig eszközök, az informatika fejlesztésére kellene fordítani. Mindez politikai döntés kérdése, szögezte le a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki azt sem titkolta, nem lát állami szintre emelt, koherens egészségpolitikát.

November 17-ig 2270 orvos helyezte ügyvédi letétbe a felmondólevelét, közölte a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor azt is elmondta, hogy október elejéig 808 orvos választotta a külföldi munkát illetve szakképzést. Szóvá tette továbbá, hogy az eredetileg meghirdetett 600 rezidens ösztöndíjból végül 524 lett, s bár a csökkentés okára – elfogyott időközben a pénz, vagy rosszul számolta ki a szükséges összeg nagyságát a szaktárca? – többször rákérdeztek, nem kaptak választ a minisztériumtól. Azért fordultak a kormányzó pártkoalíció frakcióvezetőihez – Lázár Jánoshoz és Harrach Péterhez –, mert szeptemberben megszakadtak tárgyalások a szaktárcával.  

Sok jóval a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára sem biztatta a résztvevőket. Banai Péter nem titkolta, az egészségügy jelenlegi struktúrájába már nem tesznek pénzt.