hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Szócska: Béremelést nem ígérhetek

Az egészségügy átszervezésének feladata túlmutat az önkormányzati tulajdonos lehetőségein, ezért kell államosítani – vallja Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Népszabadságnak adott interjúban.

– Mire jó az államosítás? Egyszer már lebontották az állami rendszert azzal, hogy nem elég hatékony, most ugyanezért akarják visszaállamosítani az egészségügyet.

– Ami 1948-ban történt, az államosítás volt, de most másról van szó. Ezek a kórházak eddig is köztulajdonban voltak az önkormányzatoknál. A helyzet annyiban változik, hogy egységes egészségpolitika mentén szervezzük újjá az ellátórendszert. Most a beteg kóvályog a rendszerben, esetleges, hogy ki, hol, milyen ellátást kap, az orvost pedig ennyi helyen, közpénzből nem lehet normálisan megfizetni. Az egyik kórházban a csilláron is betegek lógnak, a másik viszont a számláit sem tudja rendezni. Ugyanakkor a gyógyításra elköltött hatalmas összeg köszönő viszonyban sincs a szükségletekkel. Az újjászervezés feladata jóval túlmutat az önkormányzati tulajdonos politikai és gazdasági lehetőségein, ezért szükséges az állam szerepvállalása.

– De most mi akadályozza az államot abban, hogy a finanszírozási szerződésekben rögzítse, miért, hol és mennyit fizet?

– Az ellátás felelőssége most az önkormányzatoké. Így nem lehet a kapacitásokat és a betegutakat együtt mozgatni, az intézmények tulajdonlását és a feladatelosztást központi kézbe kell összpontosítani.

– Akkor államosítaniuk kell az egyetemi intézményeket is?

– Az egyetemek most is állami kézben vannak, és az úgynevezett egységes térségi ellátórendszer részei lesznek.

– Vagyis az állam megsértheti az egyetemi autonómiát, s megmondhatja a rektoroknak, hogy csukják be a párhuzamosan működő sebészeti klinikáikat?

– Az állam csak azt fogja megmondani, hogy mi a feladata adott esetben a betegellátásban, de hogy azt milyen szervezeti egységben látja el, azt rábízza.

– …és ha egy rektor a legjobb szándék mellett is rosszul döntene, akkor az állam fizeti a számlát?

– Ez a jövőben nem engedhető meg. Az elmúlt időszakban az orvosi egyetemek és az országos intézetek felett korlátozott pénzügyi felügyelet működött, amelyen két tárca is osztozott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy beküldtek valamit, aztán a tárcák megmondták, van-e rá fedezet vagy nincs. Többnyire az egyetemekre bízták a gazdálkodást. Most ezt egy menedzsment típusú intézményfelügyelet váltja. Az államtitkárságnak módja lesz beavatkozni az országos intézetek és az egyetemi klinikák működtetésébe. És szó sincs arról, hogy a felelőtlen adós minden kötelezettségéért korlátlan felelősséget vállaljon az állam.

– Amikor egy idős asszony a minap erős fájdalmai miatt segítséget kért, azt mondták neki a rendelőben, hogy itt csak hat hét múlva juthat az orvos elé, de ha délután elmegy a doktor magánrendelésére, megoldódhat a problémája. Más lesz a tervezett átalakítás után ennek az asszonynak a helyzete?

– Ez a jelenség a rendszer nagyon súlyos és alapvető problémája. Az, hogy ez megtörténhet, azért van, mert iszonyatos mértékben csökkentették az egészségügy forrásait, összezavarták a betegutakat, és minden rendszer nélkül vágták le a kapacitásokat. Biztos vagyok benne, hogy ha ennek a betegnek a kezelése határozott, számára is egyértelmű szabályok mentén történik, amelyek ma még hiányoznak, akkor mindez nem fordulna elő.

– De az orvos mitől lesz érdekelt abban, hogy a jól fizető magánpraxisa helyett normál rendelési időben, alacsony bérért rendezze az esetet?

– A jövőben a háziorvos és a járóbeteg-szakorvos is érdekelt lesz abban, hogy ellássa a beteget, máskülönben azon a helyen nem éri majd meg rendelőt üzemeltetni. A pénz oda megy, ahol a beteg megkapja az ellátást. Mindez persze időbe telik, egyik napról a másikra nem fog megtörténni.

– Jobban fizetik majd az orvosokat?

– Felelőtlenség lenne béremelést ígérnem, de a rendszert úgy alakítjuk, hogy az intézmények érdekeltek legyenek a betegek olcsó és megfelelő ellátásában.

– Mikor vihet haza a mostaninál vastagabb borítékot az orvos s az ápoló?

– Van, akinek már most is tudtunk többet adni, gondoljunk csak a rezidensi ösztöndíjakra vagy a háziorvosok eszközfinanszírozására. Emellett ha a bér nem is, de a jövedelem még az idén több lehet. Az egészségügyben a munkahelyi pótlékok száz százalékkal emelkednek. Ennek fedezetét megteremtik a különböző pályázati források, valamint a népegészségügyi termékadóból remélt bevételek. De a jövedelemnövekedés lehetőségeinek felkutatása nem hagyható csak az államra. Valamennyi dolgozó kreativitásán is múlik, hogy mennyivel lesz több a borítékban. Együtt kell rátalálni azokra a lehetőségekre, amelyekkel bővíthetők a források: ha valaki képes például Magyarországra kutatási vagy gyógyítási feladatot hozni, annak ezt be kell tennie a „közösbe”.

– Mi lesz, ha a dolgokat amúgy is meglehetős apátiával szemlélő orvosok beváltják ígéretüket, és csoportosan mondanak fel a kórházakban?

– Erre csak azt tudom mondani, amit nemrég a rezidensfórum résztvevőinek is: vettem az üzenetüket, látom a problémát, vegyék ők is az én üzenetemet, maradjanak itthon,most van igazán szüksége rájuk a társadalomnak, dolgozunk értük, és lépésről lépésre meg fogjuk találni a megoldást.

– A szakorvosok mire számíthatnak?

– Már említettem a pótlékok emelését, továbbá számukra is indítunk ösztöndíjakat. Ha megnézzünk, mi történt néhány hónap alatt a háziorvosi rendszerrel, mindenki láthatja: a nagy pénztelenség mellett is javultak az alapellátók kondíciói. Az úgynevezett indikátorrendszer bevezetésével hárommilliárd forint többlet került idén a rendszerbe. A háziorvos mostantól látja betege adatait, kontrollálhatja a terápiát, a beteg útját. A kormány bevezette az eszközfinanszírozást, ha a háziorvosok csoportba összeállnak, képesek olyan eszközöket beszerezni, amelyekkel javulnak a munkakörülményeik, hatékonyabban gyógyíthatnak. Az is látható, hogy amint hozzányúlt a kormány az önkormányzati törvényhez, hozzáláttunk a praxisjog rendezéséhez. Ha valaki részleteiben vizsgálja az államtitkárságunk erőfeszítéseit, láthatja: épül, tisztul a rendszer.

A teljes interjú a nol.hu-n

Danó Anna
a szerző cikkei

(forrás: Népszabadság )

Könyveink