"Kellően fáj már, hogy változtatni akarjunk"

Sokan, sokszor hirdettek már radikális fordulatot a magyar egészségügyben, hogy aztán a tervek látványosan elvérezzenek az intézményi ellenállás és a szakmai, vagy politikai ellenérdekek miatt. A szakértők szerint most talán elérkezett az idő és a körülmények is kedveznek a változásoknak. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a konferencián egyértelművé tette: nem falakat akarnak tologatni, hanem a poroszos, felülről vezérelt rendszert akarják végleg lebontani.

Az új minisztérium felállítása önmagában szimbolikus üzenet, de ahogy a miniszter és az azt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői rávilágítottak: a struktúra másodlagos. A valódi kérdés az, hogy sikerül-e megértetni a rendszer valamennyi szereplőjével, milyen kiemelt jelentősége van a szakmai autonómiának és a transzparenciának.

A felső polcra helyezett ágazat és az uniós milliárdok

A politika gyakran fölénk nyúl, és ez nem szerencsés, de egy új korszak küszöbén állunk – fogalmazott Hegedűs Zsolt, aki elismerte, hogy a hazai ellátórendszer mind nominálisan, mind GDP-arányosan hosszú ideje súlyosan alulfinanszírozott. Ezen a helyzeten hivatott változtatni az az ígéret, amely szerint minden évben plusz 500 milliárd forintnyi friss forrás érkezik az E-Alapba. Az ágazat számára különösen jó hír, hogy zöld jelzést kaptak az uniós források, így ősszel a pénz „már ott fog csengeni a kasszában”.

Az első év legfontosabb prioritásai a szakdolgozói bértábla hosszú távú, stratégiai rendezése, az alapellátás radikális megerősítése a humánerőforrás megtartása és bevonzása. Kiemelte még az adatalapú döntéshozatal kiépítése mind minisztériumi, mind lokális szinten.

A jobb egészségügyi eredmények eléréséhez ugyanolyan vagy alacsonyabb költségek mellett az értékeket kell figyelnünk. A mennyiség helyett az értéket kell megfizetnünk – hangsúlyozta Hegedűs Zsolt, kiemelve a brit mintára bevezetni kívánt epizód alapú kifizetéseket és a pozitív ösztönzők alkalmazását.

Leszerelt kamerák: bizalom a kontroll helyett

Napokon belül megjelenik az a miniszteri rendelet, amely megnyitja a kórházak és szakrendelők kapuit a nyilvánosság, „kamerák előtt” – jelentette be Hegedűs Zsolt, emlékeztetve egyúttal korábbi ígéretére, hogy Semmelweis-napra leszereltetik az intézmények kapuiból a korábbi időszakot fémjelző, arcfelismerő funkciókkal ellátott kamerákat.

Ezzel azt akarjuk jelezni, hogy bízunk bennetek – szögezte le a miniszter. – Mi nem felügyelni akarunk, nem egy „nyugalmazott rendőr ezredes” irányítása alatt álló egészségügyet képzelünk el, hanem egy bizalmon, szakmai munkán és őszinteségen alapuló rendszert – mondta, hozzátéve, hogy a minőségi mutatók validált publikálásával nemcsak önmagára, hanem a kormányzatra is nyomást gyakorol.

Nyílt pályázatokat hirdetnek a napokban több vezetői pozíciókra, új (végleges) főigazgatót kaphat az Országos Mentőszolgálat és az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, ezek esetében már meg is jelentek a felhívások. A tárcavezető jelezte, nem „fűnyíró elv mentén” akarnak fejeket venni, hanem a megújulásra képes vezetőket keresik.

A lehetőségek és az ellenállás menedzselése

Az egészségügy elslamposodott, az alapoktól kell felépíteni, és bár az önálló minisztérium önmagában nem váltja meg a világot, enélkül el sem lehetne indulni – vezette fel a miniszteri expozét követő kerekasztal-beszélgetést Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Az a ritka pillanat érkezett el, amikor a reform minden feltétele adott: a vízió és a politikai háttér erős, a tárca vezetése szakmailag felkészült, a szakma részéről nagy a bizalom a szakpolitika, a lakosság irányából a kormány iránt – fogalmazott Orosz Éva, az ELTE professor emeritája. Rámutatott arra is, hogy a rendszeren belüli ellenállás nem feltétlenül emberi rosszakaratból fakad, hanem abból, hogy minden paradigma- és strukturális váltás elkerülhetetlenül érdeksérelmekkel jár. Úgy vélte, menedzsmentszerződésekkel és a transzparenciával lehet tompítani az ellenállást.

Menet közben kell renoválni az égő épületet úgy, hogy egyszerre tüzet is oltunk – mondta Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, aki azt sem tagadta, hogy fognak hibázni, de ahogy tanuló egészségügyet, úgy tanuló minisztériumot építenek, amely nem a bűnbakkeresésre (blame culture), hanem a hibákból való okulásra épít. Bejelentette, hogy a törvények és szabályok beterjesztése előtt proaktívan egyeztetnek a szakmával, az érdekvédőkkel és a betegszervezetekkel is.

Nem a kórházi struktúrát, hanem a szemléletet kell megváltoztatni

A futballisták jók, de a mérkőzéseket meg kell nyerni – hozott focis hasonlatot Kovácsy Zsombor, az egészségügyi miniszter tanácsadó testületének tagja. Kovácsy kulcsgondolata az volt, hogy nem az intézmények tulajdonviszonyaihoz vagy a kórházi struktúrához kell hozzányúlni, mert nem az a lényeg.

A beteg elmenekül a „legatyásított” állami rendszerből, mi meg sajnáltatjuk magunkat, hogy erősödik a magánellátás – folytatta. – Aztán szögesdróttal akarjuk körbevenni a rendszert, hogy aki egyszer kilépett a közellátásból, az ne is térhessen vissza. Ennek semmi értelme – mondta Kovácsy, aki szerint szektorsemleges finanszírozásra és az állami ellátás tartalommal való megtöltésére – telemedicina, lakóhelyközeli ellátások – van szükség.

Nem a kórházi rendszert kell át- vagy visszaszervezni, egyébként is felesleges 6-12 évente átalakítani a struktúrát – vélte Kovácsy, aki szerint a hangsúlyt a beteg és az egészségügyi dolgozók közötti viszony megváltoztatására, az ügyfélbarát hozzáállásra kell helyezni.

A kérdés az, hogy annak a betegnek, akinek csak egy TAJ-kártya van a kezében, se pénze, se információja, se kapcsolata, hogyan változnak az esélyei az ellátáshoz való hozzáférésben  – figyelmeztetett.

Alapellátás: az adminisztráció fogságából a beteg felé

Ne a papírok és a számítógép előtt töltsék az idejüket a praxisok szakdolgozói, hanem forduljanak a beteg felé, ezzel veszik le a legnagyobb terhet a háziorvosok válláról. Erről már Porpáczy Krisztina, alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár beszélt. Elmondta azt is, olyan ösztönző rendszert dolgoztak ki, amely anyagilag és erkölcsileg is elismeri, ha valaki több beteget lát el, jobb minőséget produkál, vagy hátrányos helyzetű térségben vállal praxist. A struktúraváltási javaslatokat már átadták a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) véleményezésre.

Új háttérintézmények és a minőségi kontrol

Hegedűs Zsolt a kerekasztalbeszélgetés során hangsúlyozta, a teammunka nemcsak a gyógyításban, hanem a tárcánál is fontos, ő sem egyedül dolgozik. Olyan „szürkeállománnyal” veszi körül magát a külső tanácsadói csapatban, mint Kovácsy Zsombor vagy Sinkó Eszter, és miniszteri biztosok is segítik a munkáját, Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke a sürgősségi ellátásért, Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke pedig a pszichiátriáért felel majd.

A korábban már ismertetett, a tárcától független szervezet, az Egészségügyi Minőség-ellenőrzési Hatóság leendő vezetője Nemes Balázs debreceni transzplantációs sebész lesz – jelentette be a miniszter, a hatóság feladata lesz, hogy mérje, ellenőrizze és publikálja az ellátók minőségi mutatóit, és akár szankcionálhatja is a minimumfeltételeket be nem tartó intézményeket. E mellett feláll a brit NICE mintájára a Magyar Klinikai Kiválósági Intézet is.

A digitális egészségügyi államtitkárság első feladata egy olyan élő, valós idejű visszajelzési rendszer kiépítése lesz, ahol a beteg a kórház elhagyásakor azonnal értékelheti az ellátást – ígérte a tárcavezető, és elmondta azt is, nem egy ládát akarnak a recepcióra, hanem egy olyan valós idejű, transzparens folyamatot, amelynek során kimutatható, hogy egy-egy rosszul teljesítő kórház három hónap alatt mit javított a betegpanaszok alapján.

Transzparenciára épülő, ügyfélbarát egészségügy megteremtése a cél, és úgy tűnik, ehhez több évtized után minden körülmény adott. Ahogy Svéd tamás fogalmazott: kellően fáj már, hogy változtatni akarjunk.