Kúria: nem értékelhető kárként önmagában a fogyatékos gyermek megszületése
Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.
Az utóbbi években számos olyan per zajlott a bíróságokon, amelyek súlyos kártérítési összeget rótt az egészségügyi szolgáltatókra amiatt, hogy a várandósság ideje alatt nem észlelték a magzat egészségkárosodását, vagy nem, illetve nem megfelelően tájékoztatták erről a szülőket.
Miközben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közel tíz évvel ezelőtti módosítását követően a károkozási felelősség szabályai nem változtak, aKúria Jogegységi Panasz Tanácsa minap hozta nyilvánosságra azt a jogegységi határozatát, amelynek nyomán lényegesen kisebb kártérítési összeg róható majd ki a kórházakra abban az esetben, ha egy csecsemű enyhébb vagy súlyosabb fogyatékossággal jön világra.
Amennyiben a magzat fejlődési rendellenességére még a várandósság ideje alatt fény derül, legyen szó akár súlyos, akár enyhébb károsodásról – például dongaláb, összenőtt ujjak, nyúlajak, farkastorok, vagy más, műtéttel helyreállítható fejlődési rendellenesség, hiányzó végtag – a terhesség az anya döntése alapján a 24. hétig megszakítható.
A bíróságokon azonban számos olyan pert indítottak a szülők, amelyben felperesként azt sérelmezték, hogy a terhesgondozás során az ellátók felróható mulasztás miatt nem észlelték a fejlődési rendellenességet, vagy arról nem megfelelően tájékoztatták a várandóst, aki ennek következtében nem tudott élni a döntési jogával a magzat megtartását illetően. A bírói gyakorlat ezekben az esetekben kártérítésként a gyermek felnevelésének teljes költségét ítélte meg. A nyertes fél ebben az esetben minden költséget – az ételtől a pelenka, játékok árán keresztül az iskoláztatás vagy a különórák díjáig – az alperes kórházra háríthatta, azaz a bíróságok gyakorlatilag kárként értékelték a gyermek létezését is.
A Kúria a most közölt jogegységi határozata ennek a gyakorlatnak vethet véget azzal, hogy kimondja: csak a fogyatékossággal járó többletköltséget lehet megfizettetni az egészségügyi szolgáltatóval, azaz például a fogyatékosság miatt szükségessé váló műtétek, illetve az azt követő rehabilitáció, gyógytorna költségeit, a szükséges segésdeszközök, gyógyszerek térítési díját kell megtéríteniük:
"Amennyiben az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége megállapítható amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében az anya nem élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított jogával, a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek esetében a szülők kártérítésként az egészségkárosodással kapcsolatban felmerült többlet-felnevelési költségre, és nem a gyermek teljes felnevelési költségére tarthatnak igényt" – fogalmaz a jogegységi határozat, amelytől eltérő álláspontot ketten fogalmaztak meg.
Jogászok álláspontja szerint egyébként a fő problémát valójában egy jogalkotási hiányosság okozza, mégpedig az, hogy bármilyen fejlődési rendellenesség esetén – legyen az súlyos vagy egészen enyhe, jól gyógyítható – el lehet végeztetni az abortuszt. Ha csak a Pintér Sándor nevéhez főződő szívhang-rendelet körül kialakuló társadalmi felháborodásra gondolunk – amely nem szigorította a magzati élet védelméről szóló törvényi szabályozását –, máris érthetővé válik, miért nem kívánnak a döntéshozók hozzányúlni az abortusztörvényhez. Ez utóbbit egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is leszögezte.
Mivel hivatalos nyilvántartás a műhibaperek számáról nincs Magyarországon, így arra vonatkozóan sincs adat, hány esetben és milyen mértékben ítéltek meg szülőknek kártérítést a fent leírt esetekben. A kártérítési eljárások azonban mindenképpen nagyon jelentős anyagi terhet rónak az egészségügyi szolgáltatókra, a vétkes kórházakat több százmillió forintos kártérítés, vagy több százezer forintnyi havi járadék megfizetésére is kötelezhetik a bíróságok, mindeközben az állam, mint fenntartó magára hagyja intézményeit a bajban.
