Jó gazdái az önkormányzatok a szakrendelőknek

A független szakrendelők tulajdonosai, a helyi önkormányzatok biztosították eddig a felújítási és fejlesztési forrásokat, illetve egyes önkormányzatok pedig működési támogatást is nyújtanak intézményeiknek. E tulajdonosi segítség pontos mértékének megismerésére kezdeményezett tagjai körében felmérést a Medicina2000, amelyben önkormányzati beruházási támogatások, illetve az önkormányzati működési támogatás mértékéről, nagyságrendjéről, gyakoriságáról kérdezték a szövetség tagjait.      

A kérdőívben mind az önkormányzati működési, mind a beruházási támogatásokat illetően 2022. évi és a 2023. évi teljesített összegekről, valamint a 2024. évi tervekről is kérdezték.

Összesen 26 önkormányzati fenntartású intézményből érkeztek adatok, és elmondható, hogy minden válaszadó szakrendelő kapott beruházási támogatást a tulajdonos önkormányzatától. Az önkormányzati beruházási támogatások átlagosan 52 százalékos arányt képviseltek intézményi beruházásokbanaz elmúlt években.

Azaz az összes szakrendelői beruházás több mint a felét az önkormányzatok fizették.

Amikor az idei évre vonatkozó beruházási tervekről kérdeztek kiderült, hogy 2024-ben várhatóan az önkormányzati beruházási támogatások már az intézményi beruházások 80 százalékát teszik majd ki. Azaz, tulajdonosi támogatások nélkül idén gyakorlatilag nem lenne érdemi felújítás vagy beruházás a szakrendelőkben.

Az önkormányzatok a szakrendelők napi működésében is támogatást nyújtanak. Ilyen jellegű segítséget a felmérésben szereplő szakrendelők 88 százaléka kapott, tehát ez is általánosan bevett gyakorlatnak tekinthető. Aránya a teljes működési kiadásokban ez évben várhatóan már közel 15 százalék lesz, miközben 2022-ben még „csak” 9,5 százalék volt. Mostanra minden 7. beteg ellátását már nem a társadalombiztosítás, hanem a tulajdonos önkormányzat saját zsebéből fizeti.

Az idei évben csak a felmérésben szereplő intézményeknél összesen több mint 10 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az szakrendelőik támogatására.

Egy esetleges állami tulajdonba vétel után ezek a források elvesznek, így egy szakrendelő államosítás a magyar egészségügyi rendszerből történő nettó forráskivonást jelentene. Úgy gondoljuk nyilvánvaló, hogy az egészségügy jelen helyzetében nem mondhatunk le semmilyen anyagi támogatásról, főleg nem egy összességében minimum évi 10 milliárd forintra becsülhető összegről.

A járóbeteg szakrendelőkben sok olyan szakdolgozó és orvos dolgozik, akik egészségi állapotuk, koruk, családi helyzetük miatt nem tudják vállalni a kórházi munkát (3 műszak, hétvége, ügyelet), viszont a szakrendelőben magas színvonalú munkát végezhetnek. Ezért a szakrendelők kórházhoz rendelése, majd a humánerőforrás belső átirányítása nem fogja javítani a kórházakban a munkaerőhiányt, sőt e munkatársak egy része inkább távozik, így ők elvesznek az teljes állami szektor számára, tovább rontva ezzel a HR helyzetet.