Valami nagyon nincs rendben a kórházakban...
Újabb nyolcmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, a lejárt tartozások összege szeptember végére meghaladta a 75 milliárd forintot, írja az Economx.
Tovább emelkedett a magyar kórházak adóssága, szeptember végén már több mint 75,1 milliárd forintnyi kifizetetlen számla állt az intézmények gazdasági igazgatóinak asztalán – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
„Annak ellenére, hogy gyakorlatilag másoljuk a tavalyi évet, az orvostechnikai beszállítók többsége rosszabb helyzetben van, mint tavaly” – válaszolta az OSZ főtitkára arra a kérdésre, hogy mennyire elkeseredettek a cégek.
Elsősorban a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) fizetnek kevésbé a kórházak. Több OSZ-tagvállalat is arról számolt be, hogy a kórházak fizetési fegyelme sokkal rosszabb, mint az előző években – mondta Rásky László. A nagy beszállítóknál pedig nominálisan is nagy a lejárt kintlévőségek volumene. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az orvostechnikai beszállítók továbbra is a magyar egészségügy mostohagyermekei – érvelt az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Úgy véli, ennek elsődleges oka az éles versenyhelyzet: ugyanabban a termékkörben több beszállítót is meg tudnak keresni az intézmények. A kórházak egy része él is azzal a módszerrel, hogy ha az egyik beszállító felé már kényelmetlenül sok tartozást halmozott fel, akkor egy másik céget keres meg. Ez azonban egyrészt nem jelenti azt, hogy a korábbi adósságukból bármit is rendeznének, másrészt a cégek száma véges, tehát egy idő után nem lesz kihez fordulni.
Az OSZ még nem kapott eszközhiányról szóló információkat, de a jelenlegi adósságszint alapján már lehetnek látens elakadások a rendszerben. Az orvostechnikai szektor arra szeretné felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a kórházi gyógyító tevékenységben az eszközökön alapuló egészségügyi technológiák – a kerekesszéktől a diagnosztikán át a műtéti eszközökig és eljárásokig, egészen a digitális megoldásokig – ugyanolyan fontosak, mint a felkészült, jól fizetett szakszemélyzet. Az eszközös technológiák kapcsán egyelőre nem látnak fejlesztési forrásokat, sőt egy nemrég megismert törvénytervezet alapján egyes eszközös eljárások alkalmazása elé akár indokolatlan korlátozások is kerülhetnek – mondta Rásky László.
A gyógyászati segédeszközök (GYSE) támogatási rendjének átalakításával kapcsolatban kiemelte: az iparági szervezetekkel, az orvosszakmákkal és a betegszervezetekkel közösen komoly szakmai egyeztetés kezdődött. Ennek eredményei a jövő évben várhatók. Közben azonban azt látják, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) továbbra is fiskális szemlélettel végzi a GYSE-rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, amit rossz beidegződésnek tartanak. Ezen a területen is bürokratikus eszközökkel megtámogatott spórolás zajlik, a megítélésük szerint részben feleslegesen. Például a rendszerben jelenleg nem lehet a referenciaeszköznél drágább termékeket befogadtatni, és áremelésre sincs mód. Ezekről a kérdésekről folyamatosan egyeztetnek a NEAK-kal, de az álláspontok még elég messze vannak egymástól. Vagyis úgy véli, hogy a GYSE-ellátásra szoruló betegek és az ellátást végző cégek helyzete egyelőre nem fog javulni.
