Kész tervek vannak a sürgősségi ellátás javítására
Konkrét lépéseket javasolt a szakma a szaktárcának, amely el is fogadta ajánlásaikat – tájékoztatta a Magyar Időket a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke.
A három elemből álló intézkedési tervet kidolgozó munkacsoport vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke a lapnak elmondta: javaslataikat az elmúlt években felszínre került problémák, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) körében még év elején indított felmérés alapján dolgozták ki. Bár ez utóbbi részletes elemzése még nem készült el, az már látszik, hogy a SBO-kon nem mindenütt vagy nem a szakmai előírásoknak megfelelően alkalmazzák a sürgősségi ellátás alapját jelentő triázsrendszert.
A munkacsoport egyik javaslata ezért a triázsrendszer kötelezővé tétele – közölte Bognár Zsolt. A terv az, hogy a jövő év januárjától már csak azon betegek után kapnák meg a sürgősségi osztályok a finanszírozást, amelyek ezt a rendszert működtetik, továbbá a betegek besorolását, a rajtuk ezek alapján elvégzett diagnosztikus és terápiás eljárásokat hiánytalanul jelentik az egészségbiztosítónak.
A diszpécserek speciálisan képzett, jó kommunikációs készségű, idegen nyelvet beszélő, alapvetően nem egészségügyi végzettségű, de a megfelelő szakirányú képzésben részesülő szakdolgozók lennének, akiknek az a feladatuk, hogy tartsák a betegekkel és a velük lévő hozzátartozókkal a kapcsolatot, megfelelően informálják őket és válaszoljanak a kérdéseikre.
Annak érdekében pedig, hogy a valódi sürgősségi esetekre több idő és figyelem jusson, csökkenjen a tumultus és növekedjen a betegelégedettség, az SBO-hoz integrálva kísérleti jelleggel úgynevezett akut alapellátási egységeket alakítanának ki.
Jelenleg a sürgősségi osztályokon megforduló betegek 35-40 százaléka nem igényel akut ellátást. Ezeket a pácienseket a jövőben – természetesen a triázsvizsgálatot követően – nem sürgősségi orvos fogja ellátni, hanem sürgősségi kórházi gyakorlattal rendelkező mentőtiszt, sürgősségi képzésen átesett és kórházi gyakorlattal rendelkező, főiskolát végzett kiterjesztett hatáskörű nővér vagy egy sürgősségi félévét teljesített rezidens.
Amennyiben a kórházhoz integráltan működik az alapellátási ügyelet, a pácienst átirányíthatják oda is, a lényeg, hogy ez az ellátóhely legfeljebb száz méterre lehet a sürgősségi osztálytól.