A MESZK elnöke szerint Takács Péter nem érzékeli a szakdolgozók helyzetét
Nem tartja elfogadhatónak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az államtitkár válaszát a béremelést sürgető javaslatra, írja a Népszava.
„Nem ezt vártuk!” – reagált a lap kérdésére Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár levelére. Ebben az államtitkár egy három hónappal korábbi kamarai kérésre reagálva azt írta, „ha az előző kilenc béremelés nem hozott jelentős fordulatot a szakápolók létszámában, akkor egy következő sem lesz elegendő a változáshoz.” Sőt, a politikus szerint egyoldalú az a kommunikáció, amely a bérviszonyokra tereli a felelősséget azért, mert a mai fiatal generációt az egészségügyi ellátórendszer nem tudja munkába állítani.
Takács Péter azzal érvelt: egyre több kutatás támasztja alá, hogy a Z generációs fiatalok számára nem vonzóak a segítő szakmák. Úgy vélte: ez a fiatalok megváltozott életfelfogásával lehet kapcsolatban. Ahogy fogalmaz: „Az egészségügyi pálya alapvetően az empátiát, a segítő szándékot és az elvégzendő munkának a manuális jellegét magán viselő jegyeit hordozza”. Álláspontja szerint a Z generáció fiataljai stresszesebbek, hamarabb kiégnek, gyorsabban felmondanak, ezért a munkába állításukhoz nem jelent elegendő megoldást a bérek további emelése. Úgy véli, szakítani kell azzal a kommunikációval, ami gyakorlatilag szinte csak az egészségügyi bérhelyzetet okolja a szakdolgozói hiányért.
Nagyon szomorú – mondta Balogh Zoltán arra, hogy Takács Péter szerint a MESZK elnöke „félrevezető módon rendkívül leegyszerűsíti a problémát”. Ez azt jelentheti, – folytatta Balogh, hogy az államtitkár nem érzékeli valójában a szakdolgozók helyzetét, amelynek egyik sarkalatos eleme bérbesorolás, a szakmában töltött idővel való előmenetel, és ezért beszél levelében a Z generációról. A múlt héten írt számos gazdasági portál arról, hogy milyenek a jövedelmi viszonyok az orvosok és a szakdolgozók között. A beszámolók az orvosok átlag bruttó keresetére 2,2 milliót írtak, a szakdolgozókéra 800 ezer forintot. Ez elmarad attól a felzárkózási aránytól, amit korábban a kormány maga tűzött ki célul. A helyzetet tovább rontja, hogy ezt az átlagos összeget is csak jelentős többletmunkával érik el az egészségügyi szakdolgozók. Az elmúlt években a túlórák mennyisége extrém módon növekszik. Vannak olyan területek, ahol 220-240 munkaórát teljesítenek a havi 168-174 helyett, azaz 20-30 százalékkal többet dolgoznak.
Arra a kérdésre, hogy akár a kamara elnökeként, akár egyetemi oktatóként mi a tapasztalata a Z-generációval kapcsolatos államtitkári vélekedéssel kapcsolatban, Balogh Zoltán azt válaszolta: nehéz cáfolni vagy megerősíteni, ha nincs mögötte strukturált felmérés. A MESZK-nek pedig nincs ilyen kutatása, de az bizonyos, hogy ha a Z-generáció másként áll a munkához, akkor ez nem csak az egészségügyi szektorra igaz.
