Európában a magyarok várnak legnagyobb arányban műtétekre
A Európai Unióban nálunk sújtják a legtöbb embert a járvány miatt elhalasztott orvosi vizsgálatok és beavatkozások, írja összeállításában a G7.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken jelentette be, hogy csütörtöktől újraindulnak a nem sürgős beavatkozások. Ezek a járvány miatt hónapok óta halasztódtak, és mivel 2020 jelentős részében a koronavírus miatt nem lehetett ilyen beavatkozásokat elvégezni, a műtéti várólisták jelentősen nőttek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatbázisa alapján készített alábbi ábrán látható, hogy egyes kategóriákban a várakozók száma meghaladja az ötezret: csípő- vagy térdprotézis beültetésére például 6050-en, illetve 7288-an várnak, szürkehályog-műtétre pedig több mint 11 ezren, írja a G7.
Uniós összehasonlításban a legnagyobb arányban a magyar lakosságnak okoztak kellemetlenséget az átmeneti intézkedések: ahogy az a Eurofound hétfőn közzétett jelentéséből kiderül, Magyarországon a felmérésben megkérdezettek több mint 36 százaléka nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban elhalasztották valamilyen vizsgálatát vagy beavatkozását a járvány miatt.
Az unió teljes lakosságát figyelembe véve a megkérdezettek ötöde (21 százalék) számolt be arról, hogy a járvány miatt nem tudott valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Magyarországon kívül Portugáliában és Lettországban volt a legmagasabb az egészségügyi ellátásra várók aránya a lakosságon belül.
Az uniós összehasonlításban is hosszú magyar várólistákra utal az is, hogy a járvány harmadik hullámában hasonlóan leterhelt visegrádi egészségügyi rendszerekben eltérő volt az ellátatlan népesség aránya: Csehország és Szlovákia az uniós lista középmezőnyében vagy alsó részében volt tavasszal, míg Lengyelország és Magyarország a lista tetején.
