hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Elégségest kapott az ágazatvezetés a járóbeteg-szakellátóktól

A tavalyi közepes után idén már csak elégségesre értékelte a szakma az ágazatvezetés munkáját – hangzott el a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol az is kiderült: valóban nem járna ennél jobb érdemjegy.

Kezd kínossá válni, hogy az ágazatvezetés – legyen szó bármiről – a 2022-ig várható, 72 százalékos szakdolgozói béremelésről, az öt egészségprogram mentén átalakítandó struktúráról és finanszírozásról beszél; konkrétumok nélkül. Bár a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szokásos, éves rendezvényén csupa releváns kérdés hangzott el Balatonfüreden a szakma részéről – ezeket a szervezet állásfoglalásban is összesűrítette –, a tárcát képviselő Csányi Endre, aki az egészségügy szakmai irányításáért felel helyettes államtitkárként az Emmi-ben, igyekezett minden konkrétum nélkül válaszolni.

A tavalyi közepes után idén már csak elégségesre értékelték az ágazatirányítás tevékenységét a járóbeteg-szakellátók annak a felmérésnek a során, amelyet az elmúlt időszakban készített a szövetség a tagintézményei körében. Bár nem ennyivel, de romlott a szakmai szervezetek és érdekképviseletek megítélése is, a tavalyi négyes osztályzat helyett idén már csak a 3,86-os átlagot sikerült elérniük. A válaszadók szerint ugyancsak rosszabb a járóbeteg-szakellátás társadalmi megítélése, és míg tavaly a finanszírozás, idén a munkaerőhiány jelent egyre nagyobb problémát a menedzsmenteknek. Mindezek tükrében a hosszútávon is fenntarthatóságot biztosító stratégiaalkotás, és a társadalmi megbecsültség javítása a szövetség célja.

Túlterheltség, egyre több túlmunka, kompetencián felüli feladatok elvégzése – ez jellemzi a rendelőintézetekben dolgozó szakasszisztensek munkáját a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint, és kiderült az is, hogy a humánerőforrás-krízis van itt is; megjelentek a bérasszisztensek. Hiába érintette az elmúlt évek béremelése a járóbeteg-ellátásban dolgozókat, még mindig 41 százalékuk kényszerül arra, hogy másodállást vállaljon, a tavalyi adatokhoz képest 11 százalékkal nőtt azok aránya, akik főállásuk mellett magánrendelésen is dolgoznak, vagy gyermekfelügyeletet, takarítást, kertgondozást vállalnak. A MESZK a felmérés eredményei nyomán a betegutak szabályozását, a bértábla szektorsemleges kiterjesztését, az orvosi órabérek arányában meghatározott szakdolgozói órabérek meghatározását, és a hiányszakmában a pótlékrendszer bevezetését szorgalmazza.

Lesz 72 százalékos béremelés

A szakellátás fejlesztését az öt nemzeti egészségprogram keretébe foglalt fejlesztési csomagban képzeli el a tárca, amelyek tartalmazzák a struktúraváltás és a finanszírozás átszervezésének stratégiáját is, most ennek gyakorlatba való átültetésén dolgoznak – fejtette ki Csányi Endre helyettes államtitkár. Mint fogalmazott, a szakellátás fejlesztését is e szerves egységben kezelik, ezt szolgálja a béremelés is, amely a szakdolgozók esetében 2022-re eléri a 72 százalékot. Emellett kormány-előterjesztés készült a tárcánál a szakdolgozói életpályamodellről is. Üzeneteiket világosan és egyszerűen szeretnék megfogalmazni a lakosság irányába – például a szervezett szűrésekről, vagy a csecsemőhalandóság csökkentéséről – azt remélve, hogy mindez a politikusok számára is érthetőbbé teszi majd az egészségügyet, megalapozva ezzel a leendő kormányintézkedéseket.

2016 szeptemberétől két lépcsőben, több mint 200 ezer forinttal emelkedtek az orvosi fizetések, a további emelések lehetőségének áttekintése folyamatban van – folytatta kérdésre válaszolva az államtitkár. Mindezt Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója azzal egészítette ki, hogy a nyugat-európai bérek 70 százaléka, valamint a munkakörülmények javítása hazavonzhatja az egészségügyieket, igaz, a fogorvosok például már nemcsak nyugatra vándorolnak, hanem a szomszédos Szlovákiába is.

Luk a betegútban

A torz viszonyok helyretételében látta a megoldást Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, aki arra kérdésre, hogy mikorra várható a bérek beépítése az alapdíjakba – ez két évvel ezelőtt történt meg utoljára – úgy reflektált, mindez összefügg a köz- és a magánellátás szétválasztásával, ugyanis meg kell határozni, hogy milyen struktúrában és kapacitásokkal működjön a rendszer, majd ehhez kell szabni a folyamatokat lekezelő finanszírozást. Megemlítette, hogy vizsgálni kellene azt is, mi az oka annak, hogy a NEAK-nak évente 50 millió betegellátási eseményt jelentenek a szakrendelők, és ez az arány annak ellenére sem változott, hogy a betegek közül egyre többen veszik igénybe a magánszolgáltatásokat.

Házalunk egy eredményorientált rendszer bemutatásával, rendelkezésre állnak olyan indikátorok, amelyek finanszírozási elemként is megjelenhetnek a rendszerben – folytatta Kiss Zsolt, majd arra az idén is visszatérő kérdésre, hogy mikor kaphatnak a kórházhoz integrált szakrendelőkhöz hasonló finanszírozást az egynapos sebészeti ellátások elvégzéséért az önálló szakellátók is, úgy válaszolt, a NEAK részéről nyitott ez a folyamat, az áttörést az orvosszakmánál kell elérni, ahol ragaszkodnak az intenzívterápiás háttér biztosításához.

Nem vagyok boldog, hogy nem indult el a járóbeteg-szakellátás betegfogadási listáinak online figyelő rendszere – célzott Kiss Zsolt a 2016 áprilisában elhangzott ígéretre, és azt mondta, jövőre elindulhat a projekt, ami szerinte nagymértékben növeli majd a betegelégedettséget.

Definíciós problémákról van szó, amikor a köz- és a magánellátás szétválasztása szóba kerül – vélekedett a NEAK főigazgatója a soron következő kérdésről, szerinte ugyanis nem tisztázott, ki mit ért e fogalomkör alatt. Egyelőre nem tudni, hogy mi történik a magánszolgáltatóknál, „luk van a betegútban”. Példaként említette, hogy sem a finanszírozó, sem az egészségügyi államigazgatás nem lát rá a fogászati ellátások 70 százalékára. A problémára megoldást jelenthet, hogy december 31-ével valamennyi magánszolgáltatónak kötelező lesz csatlakoznia az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT), ami Gondos Miklós szerint azért is fontos, mert ágazati stratégiát csak akkor lehet készíteni, ha minden folyamatot pontosan ismernek.

Kérdések, többnyire válasz nélkül

A teljesítményvolumen-korláttal megszorított járó- és fekvőbeteg-szakellátás képtelen fogadni az alapellátóktól korlátlanul áramló betegtömeget, így a három ellátási szintet egységben, egyenrangú szereplőként kell kezelni – mondta a szakpolitikai fórumot lezáró diszkusszió során Badacsonyai Szabolcs a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) alelnöke. Kiss Zsolttal egyetértve megjegyezte, hogy szerinte is tisztázni kell a magán- és a közellátás fogalmát, egyelőre ugyanis nem világos, hogy finanszírozási vagy tulajdonosi kérdésről van-e szó, azonban az MKSZ szerint a „kimazsolázás” megakadályozása a legfőbb szempont.

Néhány éve a járóbeteg-szakellátásban még nem volt munkaerőhiány – emlékeztetett a MESZK elnöke, Balogh Zoltán, aki ugyan megjegyezte, hogy támogatják a az orvosok béremelési követeléseit, ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a szakdolgozók arányaiban csak most júliusban érték el azt a szintet a fizetésekben, amelyet az orvosok már 2017 őszén megkaptak.

Mikor készülnek el a 2015 nyarán elfogadott alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletek, amelyek lehetővé tennék, hogy a háziorvosok használhassák a második szakvizsgájukat a praxisokban, ezzel tehermentesítve a járóbeteg-szakellátókat – hangzott el a kérdés a közönség soraiból.

Éveken keresztül zajlottak a szakmai viták, jelenleg műhelymunka folyik ezzel kapcsolatban egy uniós pályázat keretein belül – érkezett a válasz Csányi Endrétől, aki azt is elmondta, az államtitkárság komoly erőfeszítéseket tett a szakmai egyeztetések érdekében, ám amíg a rendeletcsomag végső változata kialakul, a legsürgetőbb ügyekben részjogalkotással igyekeznek előrelépni.

A nyugdíjas kollégák továbbfoglalkoztatása nem a mi szintünkön dől el – reflektált a helyettes államtitkár arra a felvetésre, hogy nem érkezik meg a jóváhagyás azokra a kérelmekre, amelyek lehetővé tennék a nyugdíjas kollégák továbbfoglalkoztatását. Felvetődött még, hogy míg az állami szolgáltatókat rendszeresen ellenőrzik a felettes szervek, ugyanez a szigor nincs meg a magánellátókkal szemben, más pedig azt pedzegette, hogy az EESZT-nek „semmi köze nincs” a NEAK-hoz, vagy az ágazat egészéhez, alkalmatlan a használatra, ugyanakkor a működtetése anyagi terhet ró a szakellátókra, amit kompenzálni kellene számukra. Érkezett még kérdés a műszaki-gazdasági dolgozók évek óta elmaradt béremelésével kapcsolatban, és a kiemelt kompetenciájú szakdolgozók képzéséről, alkalmazásáról is. Míg az előzőekre nem reflektált, az utóbbira a szakpolitikus kifejtette, a szakmai kihívásoknak megfelelően kell meghatározni a BSc és MSc ápolók arányát, hogy megfelelően tudják segíteni a betegek ellátást.

Összefoglalójában Csányi Endre ismét hangsúlyozta a lakosság hatékonyabb megszólításának fontosságát annak érdekében, hogy értsék az ágazati fejlesztéseket.

Ha van is terve az ágazatvezetésnek a járóbeteg-szakellátással kapcsolatban, azt ügyesen titkolták a járóbeteg-szakellátási konferencián, ami meglehetősen kínos másfél évvel azután, hogy hivatalba lépett a tárca új vezetése. Ha továbbra sem sikerül előrukkolni egy átfogó ágazati stratégiával, amelyet részleteiben is megismerhet a szakma, a tavalyi közepes, és az idei elégséges után joggal véshetik be az elégtelent a szakellátók (is) a szakpolitikai döntéshozóknak.

MOK nagygyűlés miniszterek nélkül?
Három érintett tárca közül kettő már jelezte, hogy a miniszter ugyan nem vesz részt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szeptember 21-ére meghirdetett nagygyűlésén, de „valamilyen szinten” képviseltetik magukat az eseményen – jelentette be Lengyel János a MOK elnökségének képviseletében a konferencián.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Kapcsolódó fájlok

Könyveink

  • learn more Szombathely belvárosának látványtérképe

    Több száz légi fotó és közel ezer földi felvétel segítségével készítette el Ferenc Tamás képzőművész a mai...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more Sürgősségi kardiológia

    A Kadix Press Kiadó új könyve az Oxford University Press méltán népszerű kézikönyv sorozatában nagy sikert aratott, akut kardiológiai eseteket...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia – Kutatás

    A pszichoszomatikus gyógyászat, csakúgy mint a pszichiátria, elképzelhetetlen pszichoanalízis nélkül. A pszichoanalízis több mint...

  • learn more Biológiai terápia a hazai reumatológiai gyakorlatban

    Az intercelluláris kommunikáció és ezen belül a citokinek szerepének és jelentőségének megismerése...

  • learn more Patikai emlékek. Kerámiaedények

    A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményei közül nem csupán számbeli nagyságával, és szakmailag...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Mi is emberek vagyunk

    A húsz interjút és egy szívinfarktus személyes történetét tartalmazó könyv orvosok nyilatkozatai alapján mutatja be a száz sebből vérző magyar...

  • learn more Clinical Pathology of Rheumatoid Arthritis - A rheumatoid arthritis klinikopatológiája

    A monográfiában Bély Miklós patológus és Apáthy Ágnes...

  • learn more Kreativitás - Az elme kerekei

    A kiadó most új köntösben, „Az elme kerekei" címmel induló sorozat első tagjaként ajánlja a világszerte nagy sikerű Kreativitást az...

  • learn more A pancreas betegségei

    Az internetről áradó legfrissebb tudományos információk birtokában jogos lehet a kérdés, hogy szükség van-e még magyar nyelvű, magyar szerzők...

  • learn more Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban

    Nagyszerű könyv mind a tapasztalt szakemberek, mind a kezdő klinikusok számára. Klinikusként gyakran kerülünk olyan...

  • learn more A gasztroenterológia története

    Az orvoslás önálló, sajátos arculattal rendelkező területe az egyetemes tudománynak, és szerves része az általános...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...