Jövőre juthat béremelésre és többlet az intézmények működésére is?
Még mindig nem dőlt el az OEP sorsa, jelentős változás várható a kórházak finanszírozásában, formálódik a kancelláriai rendszer, s lesz külön alapellátási laborkassza.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt külön struktúrában, bár egységes irányítás alatt tartaná, hangsúlyozta egy mai háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán, aki arra a felvetésre reagálva, miszerint Rogán Antal szerint már eldőlt az OEP sorsa, közölte: ő erről még nem hallott. Szeretnének a saját intézmények átalakítására koncentrálni, hangsúlyozta az egészségügyért felelős államtitkár, s ezt alaposan lassítaná, ha a háttérintézmények az idei végrehajtásra tervezett és ígért aktuális tennivalók helyett önmagukkal foglalkoznának. Elsősorban azt szeretnék elkerülni, hogy az OEP más minisztérium hatálya alá kerüljön, hiszen az egészségpolitika megvalósítása szempontjából fontos szervezet. Egyébként meglehetős zavar mutatkozik a „megszűnés” értelmezése körül is, tette hozzá, az elképzelések egyikeként például az egészségpénztár az egészségügyi államtitkársághoz kerülne.
A költségvetési vita zajlik, az esetleg megjelenő számokkal kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán mindenkit óvatosságra intett, mondván: nem biztos, hogy a kiszivárgó összegek lesznek a végső számok, mivel jelenleg is zajlik egy bértárgyalás, amelynek eredményét szeretnék viszontlátni a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő változatában. Azt azért elárulta, hogy a béremelés összegének megjelenése mellett reményt lát arra, hogy a korábbi évekkel ellentétben az intézmények működtetésére jelentős többlet jusson. A külföldi és hazai orvosbérek közötti különbséget firtató kérdésekkel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a száz százalékos béremelés 340–350 milliárd forintba kerülne, s ha angliai bérszintet szeretnénk elérni, akkor az a GDP plusz 4 százalékába kerülne, vagyis többe, mint ezer milliárd forint. A visegrádi négyekhez (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) képest 1,6 százalékos a lemaradásunk.
Lassan formálódik a bevezetni tervezett kancellári modell is. Ennek keretében 8–10 kórház elsősorban gazdasági irányítása kerülne az új szervezethez, míg az intézmények főigazgatói a szakmai munkáért tartoznának felelősséggel. Tekintettel az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) tartozó 104 kórházra, körülbelül 8–10, a betegáramlást is figyelembe vevő kancellária létrehozásával kalkulálnak, közölte Németh László, az ÁEEK főigazgatója.
Az egészségügyi struktúrával kapcsolatos szakmai gondolkodásban korábban nem szerepelt egy vadonatúj budapesti kórház megépítésének terve, amely ötlettel a Fidesz-frakció állt elő tavaly, miközben a fővárosban három térségben is komoly feszültségek, s ennek megfelelően, komoly fejlesztési igények vannak. A budai oldalon a Szent János Kórház, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje és városmajori szív- és érsebészete összesen 1500 ágyas kapacitása többek között széttagoltsága miatt egyértelműen fejlesztési feladatot jelent, sorolta Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi hálózat újra-instalálására kinevezett miniszteri biztos. A pesti oldalon a Honvédkórház fejlesztése meglehetősen furcsán fejeződött be 2007-ben, amelynek eredményeként nem a honvédség kórháza, hanem egy úgynevezett igényjogosultsági intézmény jött létre, amelynek a HM-alkalmazottak és katonák mellett jelentős számú MÁV- és BM-beteget kell fogadnia, hiszen ez utóbbiak egykori kórházai mind jogelődjei az új intézménynek. A kórház két telephelyen közel 1100 ágyon működik, miközben évek óta tudott egy második ütemű, körülbelül 1200 ágyas fejlesztés szükségessége. Hasonló a helyzet Dél-Pesten. A fenti problémák ellenére a korábbi egészségügyi uniós fejlesztéseknek mindössze 12,5 százaléka jutott Budapestnek és Pest megyének, miközben az itt zajló ellátások 46 százalékát nem fővárosi lakosok veszik igénybe.
A fejlesztési koncepció első változatával március végére elkészültek. Ebben több variációt felvázoltak, így nem hagyták figyelmen kívül egy új, 1500–1700 ágyas kórház zöldmezős beruházás keretében történő megépítés lehetőségét sem. Ez közel 200 milliárd forintba, míg a fenti három térség fejlesztése nagyjából ugyanennyibe kerülne.
A következő évek egyik legfontosabb feladata az alapellátás megerősítése lesz, fejtette ki a témáért felelős helyettes államtitkár. Ami a jelenlegi 7500 felnőtt, vegyes és gyermek háziorvosi praxisból álló struktúráját illeti, az elöregedés miatt 5–10 éven belül ezek száma várhatóan körülbelül 5 ezerre csökken. Ez azonban nem ellátatlanságot jelent, hangsúlyozta Beneda Attila, a váltás lényege, hogy több szakdolgozó segítse a háziorvos munkáját, lehetővé téve ezzel az emelkedő számú kliensek ellátását.
A tavaly elfogadott alapellátási törvény végrehajtási rendeletei készülnek, ezek megalapozását szolgálja az a felmérés, amelynek során felkeresnek minden egyes háziorvosi praxist. Van olyan, korábban ígért rendelet is – kedvezményes kamatozású praxisvásárlási hitel –, amelynek jelenlegi megfogalmazását feleslegessé teszi az e célra igénybe vehető vissza nem térítendő támogatás. Terítéken van továbbá a háziorvost segítő szakdolgozói kompetencia bővítése, a szűrővizsgálatok körének bővítése, valamint az alapellátás és az egészségfejlesztési irodák munkájának összehangolása.
A jövő évi háziorvosi kasszának már szerves része lesz – vagyis beépül – az idén még külön kiosztandó 10 milliárd forint. Ugyanakkor 2017-től külön válik a laborkassza alap- és járóbeteg kasszára, de már a jövő hónaptól értesítést kapnak arról, hogy az országos átlaghoz viszonyítva sok vagy kevés laboratóriumi vizsgálatot kérnek-e.
Nem ágyakat és feladatokat adunk át, hanem a szociális ágazatban megteremtjük annak lehetőségét, hogy ott létrejöhessen egy emelt szintű ápolási ellátási forma, fejtette ki Mészáros János helyettes államtitkár, aki azt is hangsúlyozta: a két ágazat közötti feladatátadás nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan történik majd. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a lakossági igények fokozatos növekedése azt jelzi, hogy egy-másfél éven belül a szociális rendszerben lényegesen nagyobb ápolási kapacitás jön majd létre, mint amilyennel jelenleg az egészségügy rendelkezik.
Ami a meglehetősen hosszú és viharos múltú minimumrendeletet illeti, a jövőben személyi, szervezeti egység és intézményi szinten is szeretnék a kompetenciákat meghatározni, vázolta Szentes Tamás. Újdonság, hogy a minimumrendelethez intézményi tipológiát is rendelnének. Az országos tisztifőorvos szerint ezzel rendezhetők lennének a jelenlegi intézményhálózat elemei. Vagyis, az egyes intézmények nem önálló entitásként, hanem egy rendszer elemeként jelennek meg, pontosan definiálva helyüket az ellátórendszerben, egyúttal meghatározva egymáshoz való viszonyukat, valamint a közöttük lévő feladatmegosztást. Ez nem csak a kapacitásukat befolyásolná, hanem például az elvárt rendelkezésre állás időtartamát is.
A szervezeti egység szintű kompetenciával kapcsolatban példaként említette, hogy Franciaországban azt nevezik sebészetnek, ahol éves szinten 1500 narkózisban végrehajtott műtétet végeznek. Ugyanakkor meghatároznák azokat a személyi kompetenciákat, amelyekkel rendelkezni kell egy-egy adott területen. A keretrendszer megfogalmazásával végeztek, most kezdenek a szakmákkal egyeztetni, az új rendszert szeptemberben szeretnék életbe léptetni.
Strukturális változásokra két okból is szükség van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízott vezetője szerint. Egyrészt azért, mert a nemzetközi adatokat figyelembe véve nálunk igen magas az elkerülhető kórházi esetek kórházi megjelenése, miközben paradox módon több az úgynevezett nehezebb esetek száma is, ami azt jelzi: a betegek nem mindig a megfelelő időben érkeznek a kórházba. Mindkét jelenség az alap- valamint a járóbeteg ellátás megerősítését teszi szükségessé. A várólisták sikeres kezelése arra ösztönözte az egészségpénztárat, hogy a járóbeteg szakellátás betegfogadási listáinak online figyelő rendszerét is létrehozza. Ez a munka Kiss Zsolt szerint elkezdődött.
Megkezdődik a 2012-es béremelés beépítése az elszámolási rendszerbe (az alapdíjba), ugyanakkor a fenti problémák kezelésére úgy alakítanák át a finanszírozást – hbcs-t –, hogy az a magasabb progresszivitási szintű ellátásokat, többek között a műtéti beavatkozásokat preferálja, szemben az elkerülhető kórházi kezelésekkel. Az előkészületek megtörténtek, s nyár végére bevezethető lenne a rendszer, ami kódkarbantartással is párosulna.
