900 milliót kapnak jövőre az egészségfejlesztési irodák

Az irodahálózat – amelynek szakmai koordinációját az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) biztosítja –, az országos egészségfejlesztési kapacitásbővítés első ütemeként indult el még az előző ciklusban. Az EFI-k az egészségügyi ellátórendszerhez integráltan jöttek létre azért, hogy összehangolják az adott kistérség egészségfejlesztési programjait, és összekötő kapocsként működjenek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg szakellátás, és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek között. Mint azt Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár korábban több ízben is jelezte, országszerte még 41 EFI létrehozását tervezik a jövőben. Azt firtató kérdésünkre, hogy ezek kialakítására honnan lesz forrás, az államtitkárság azt közölte, a hálózat bővítése az uniós források elérhetőségétől, illetve az EFI-k kórházakhoz történő esetleges integrációjától függ, az ezzel kapcsolatos döntéselőkészítés, beleértve a finanszírozást érintő kérdéseket, egyelőre folyamatban van.

Tisztázni kell a kompetenciákat és feladatokat

Az EFI hálózat szolgáltatási spektrumát nem határozták meg, jogállása, kapcsolatai nem tisztázottak, így kétséges a beágyazottsága az ellátórendszerben – foglalta össze lapunknak dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központjának igazgatója. Az EFI-k kialakítása, és a hálózat tervezett bővítése jó irány lehet, ám jogszabályban kellene rendezni, miként kell együttműködnie az egészségüggyel, a szociális ellátórendszerrel és az oktatással. Elsőként azonban az EFI-k feladatait és szolgáltatási portfólióját kellene pontosan meghatározni, a feladatok ellátására pedig megfelelő kompetenciájú specialistákat felvenni. Bár hazánkban kellő számban képeznek népegészségügyi szakembereket, akik kompetensen vezethetnék ezeket az irodákat, mégsem ők tevékenykednek a hálózatban.

Elsősorban a medikális szakmákból érkező embereket neveztek ki az irodák élére – orvos, diplomás szakápoló, pszichológus –, ami nem túl jó megoldás Szakács Ibolya szerint sem, aki 2013. július 1-je óta vezeti a Parádfürdői Állami Kórház egészségfejlesztési irodáját egészségfejlesztőként. Egyetért Ádány Rózával abban, hogy a munkatársi gárda tekintetében minimumfeltételeket kellene meghatározni, hogy olyan szakemberek lássák el ezt a speciális feladatot, akik értenek az egészségfejlesztéshez, ismerik annak rendszerét és módszertanát, ami egy OKJ-s ápolótól nem várható el. A vezetők kiválasztásánál a meglehetősen széles palettát egyébként korábban azzal indokolta az OEFI éléről azóta leváltott Léder László, hogy a helyi viszonyokat jól ismerő szakemberek kiválogatására törekedtek, akiket a kistérségben élők jól ismernek, hiszen tőlük jobban elfogadják a segítséget és a tanácsokat.

Ötezer kliensből száznak már hasznos volt

Meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek volna azok az önkormányzatok, vagy kisebb szakrendelők, amelyek két évvel ezelőtt projektgazdaként felelősséget vállaltak az irodák működtetéséért, ha az állam mégsem fizeti ki azok működési költségeit. Erről néhány nappal ezelőtt beszélt a MadicalOnline-nak dr. Kuntár Ágnes, az Első Magyar Ellátásszervező Zrt. (EMESZ) vezérigazgatója, akinek akkor még nem volt tudomása arról, hogy a hálózat fenntartására elkülönítették a szükséges összeget a jövő évi büdzsében. Az EMESZ annak idején részt vett a pályázat szakmai tervezésében, hat EFI létrehozásában pedig operatívan működött közre. Kuntár Ágnes egyébként nem tartja szükségesnek az EFI-k munkáját központilag meghatározó protokoll kidolgozását, mert meglehetősen részletes volt a pályázati kiírás, amely azt is tartalmazta, hogy főállásban egy, mellékállásban pedig két embert kell foglalkoztatni az irodákban, aki akár OKJ-s ápoló, védőnő, dietetikus, szakasszisztens is lehet. Kötelezően 28 tevékenységtípust határoztak meg valamennyi EFI számára, amelyek területenként legkevesebb 15 ezer embert látnak el, de a debreceni EFI például 220 ezer kliens ellátásáért felel. Hozzátette azt is, egy-egy iroda 15 ezer lakos esetében tud érdemi munkát végezni, bár a nagyvárosokban sem több EFI-re, inkább több munkatársra lenne szükség. A pályázati kiírás a feladatkörök tekintetében is meghatározott irányelveket, így ha az OEFI-ben kidolgozott kockázatbecslő kérdőív eredménye egy kliensnél magas értékeket mutat, önkéntes alapon lehetőség van bevonni a tanácsadásba, vagy szervezett programokba. A vezérigazgató úgy vélte egyébként, mivel az EFI-k egészségügyi intézmények szervezeti egységei, így azok esetében az ÁNTSZ szakmai felügyeletet gyakorolhat és ellenőrizheti a munkájukat. Az irodák éves működési költségét 30-35 millió forintra becsüli Kuntár Ágnes, és ezt támasztja alá Szakács Ibolya is, irodájuk a programokra, bérekre és egyéb költségekre ennyi pénzt fordított, amelynek köszönhetően 5000 klienselérést regisztráltak az elmúlt 17 hónapban. A parádfürdői EFI vezetője száz fölé becsüli azoknak a klienseknek a számát, aki lefogyott, vagy sikerült normalizálni megemelkedett vércukorszintjét.

Vonakodnak a háziorvosok

Az EFI-k elsődleges feladata a települési és járási egészségfejlesztés koordinációja, emellett egészségfejlesztési és prevenciós szolgáltatásokat nyújtanak – erősítette meg a MedicalOnline kérdésére az egészségügyért felelős államtitkárság is. Az 59 irodában 2014 szeptemberéig 50.780 táplálkozási, 51.449 testmozgás, 31.092 dohányzás, 44.304 alkohol, és 46.692 FINDRISK diabetes kérdőívet töltöttek ki a munkatársak. Az állapotfelmérés alapján életmódváltó táplálkozási programba 6.666, testmozgás programba 11.329 fő kapcsolódott be. Az államtitkárság hangsúlyozta, az EFI-k beutaló nélkül fogadhatják a klienseket, és a háziorvos is küldhet hozzájuk pácienseket.

Félévente egyszer jut el a területén lévő településekre a parádfürdői EFI, ahol többnyire a háziorvosi asszisztens dolgozik együtt velük. Mint azt Szakács Ibolya elmondta, 17 körzetből mindössze 3-4 háziorvos hajlandó az együttműködésre, annak ellenére, hogy nem akarnak feladatot adni nekik, inkább azt szeretnék, ha az orvosok is kihasználnák az EFI-k nyújtotta lehetőségeket. Ennek ellenére alig irányítják hozzájuk pácienseiket. Míg Kuntár Ágnes azt hangsúlyozza, hogy pályázati elvárás volt, hogy az EFI együttműködési szerződést kössön a területén dolgozó háziorvosokkal, addig Ádány Róza azt mondja, az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvóta alapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak. Szerencsésnek tartaná, ha egy-egy praxisközösséghez tartozna egy EFI, és ha mindehhez teljesítményfinanszírozás is társul, működőképes lehetne a rendszer.

Megjegyezte azt is, megfelelő beavatkozással – amelyre most úgy tűnik, az államtitkárság részéről is komoly elszánás van – az egészségi állapotmutatók javulása néhány éven belül már tapasztalható lenne, de ehhez népegészségügyi intervenció és program is szükséges. A kórházi, szakrendelői ellátásra várók 95 százaléka a helytelen életmód következtében betegszik meg – fűzi tovább Szakács Ibolya, aki azt is hangsúlyozza, Magyarországon húsz-harminc éve nem foglalkozik senki az egészségfejlesztéssel, ezért egy-két év alatt az EFI-k sem tudnak eredményt produkálni, de egészségfejlesztő szakemberként úgy véli, az ott folyó munka valódi prevenció.

Kérdésünkre, hogy hogyan ellenőrzik az EFI-kben végzett munka hatékonyságát, és milyen adatokkal támasztható alá annak eredményessége, az államtitkárság azt a választ adta, az adatok gyűjtése és azok elemzése, az irodák szakmai-módszertani támogatása és a velük való kapcsolattartás az OEFI feladata. Tevékenységük monitorozása három fő területére összpontosít, az adatszolgáltatási rendszer a kiépített partnerhálózatra, a járásokban megvalósuló közösségi egészségnevelési és egészségfejlesztési programokra, valamint az állapotfelmérésre és kockázatbecslésre érkezett kliensek számára vonatkozóan nyújt aggregált formában adatokat. Csak ezek feldolgozása után lehet bemutatni az irodákban folyó munka hatékonyságát és eredményességét. Az államtitkárság reméli, hogy az irodák folyamatos monitorozásával, a trendek elemzésével jó képet kapnak majd arról, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá egyéni vagy közösségi szinten az egészségi állapot, az egészségmagatartás és egészségtudatosság javításához.