Brüsszeli diagnózis a magyar betegellátásról
Magyarország továbbra is jelentős egészségügyi lemaradással küzd az Európai Unió más országaihoz képest – figyelmeztet az Európai Bizottság friss országjelentése az Economx szerint.
Az Európai Bizottság frissen közzétett országjelentése szerint a magyarok egészségi állapota továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és az egészségügyi rendszer olyan kihívásokkal küzd, amelyek hosszú távon nemcsak a lakosság életkilátásait, hanem a gazdaság teljesítményét is befolyásolják, írja a lap.
Brüsszel szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel marad el az Európai Unió (EU) 81,7 éves átlagától. Az OECD és az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon százezer lakosra 249 megelőzhető haláleset jut, miközben az OECD-átlag 145. A kezelhető, vagyis megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás mutatója szintén kiugró: százezer lakosra 141 haláleset jut, szemben a 77-es OECD-átlaggal. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal többen halnak meg olyan betegségekben, amelyek megfelelő szűrővizsgálatokkal időben felismerhetők, illetve megfelelő kezeléssel elkerülhetők lennének.
A magyar lakosság egészségkockázati profilja az egyik legrosszabb Európában. A dohányzás továbbra is rendkívül elterjedt, a napi dohányzók aránya közel 25 százalék, miközben az OECD-átlag alig 15 százalék. A magyarországi légszennyezés miatt évente mintegy 9300-an halnak meg, ami az egyik legmagasabb egy főre jutó halálozási arányt jelenti az Európai Unióban. A magyar lakosság mintegy fele, vagyis 5,5 millió ember él súlytöbblettel.
A jelentés egy másik fontos problémára is rámutat: Magyarországon az egészségügyi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek. A bizottság szerint az egészségügyi rendszer előtt álló egyik legnagyobb kihívás továbbra is a humánerőforrás-hiány. Az ellátórendszer számos pontján a kapacitáshiány és a munkaerőhiány miatt hosszabb várakozási időkkel találkoznak a betegek.
A betegek ellátása továbbra is kórházközpontú, miközben az alapellátás és a megelőző ellátások alulfinanszírozottak. 2023-ban Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadások az egyik legalacsonyabbak voltak az Európai Unióban, és 2015 óta folyamatosan nagyon alacsony szinten maradtak az egészségügyi infrastruktúrába irányuló egy főre jutó beruházások.
A teljes információt ITT olvashatja
