Vezetésváltás az orvosi kamaránál

A módosított kamarai törvény vitájával kezdi meg tavaszi ülésszakát az Országgyűlés egészségügyi bizottsága február 14-én. A tanácskozást a rövidesen külföldi állomáshelyére utazó Mikola István immár utoljára vezeti elnökként. Utóda állítólag nem a bizottság tagjai közül kerül majd ki. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága elnökének tavaly ajánlották fel az OECD Tanácsában a magyar delegációt vezető nagyköveti tisztséget. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet székhelye Párizsban van, s itt működik Magyarország OECD nagykövetsége is. Mikola Istvánt információnk szerint február 15-én hallgatja meg az Országgyűlés külügyi bizottsága, egy nappal korábban azonban még utoljára vezeti az egészségügyi bizottság ülését.

Lassan véget ér egy álom

A Magyar Orvosi Kamara csaknem teljes vezérkara kicserélődhet még ebben az évben, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat ugyanis nem teszi lehetővé harmadszori újraválasztásukat. A kamarai tisztségviselőket hagyományosan két ciklusra lehet megválasztani, emiatt nyolc év után új elnök áll a kamara élére. A jelenleg hatályos törvény is így rendelkezik, eszerint "Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg".

A köztestület által nyáron elkészített törvénymódosító javaslat elhagyta volna ezt a pontot a törvényből. Az októberi államtitkársági változatban viszont újra szerepelt, ám olyan megfogalmazással, hogy annak alapján a 2003 óta elnöklő Éger István és minden vezetőtársa még két alkalommal újrajelölhető lett volna. Kivételt teremtettek ugyanis, "az adott tisztségre vonatkozóan az e törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani" – állt a javaslatban. Ám az államtitkársággal még nem ér véget a kodifikációs folyamat, a konkrét szövegtervezetet ugyanis a közigazgatási államtitkárságon fogalmazzák meg, majd az indítvány számos egyeztetési folyamaton megy keresztül a kormányon belül is. A parlament elé került változatból így tűnhetett el ez a sor, emiatt – ha így fogadja el a parlament – nemcsak Égert, hanem a kamara több tisztségviselőjét sem lehet a jelenlegi pozíciójában újrajelölni. A változtatás érinti például Gerle János alelnököt, Karlinger Kinga főtitkárt viszont nem, mert ő még csak első négyéves ciklusát tölti.

A törvény indoklásában az szerepel, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy a 2006. évi törvény szerinti Magyar Orvosi Kamara és a másik két egészségügyi köztestület működése jogfolytonos legyen a kötelező tagság újbóli elfogadása után is. A szakmai szervezetek egyébként sem véletlenül korlátozzák az újraválaszthatóságot – a kórházszövetségben például csak három év jut az elnöknek –, mivel a túl hosszú periódus meggátolja a szervezeten belüli, egészséges értelemben vett karrierépítést. Ha például Éger akár 16 évig is első ember lehetne, akkor akár egy teljes generáció is kimaradhatna a vezetésből. Nem véletlen, hogy a kamara eddigi hat elnöke közül egy sem kezdhette meg harmadik ciklusát.

Elmaradt a görögtűz 

Az elmúlt évek – meggondolatlan, és az orvoskar többségének érdekeivel szembe menő – egészségpolitikai döntéseinek megtorpedózásában, de legalábbis fékezésében jelentős szerepet vállaló Éger István egyébként is különös helyzetben érezheti magát. Pályafutása alatt összesen nem kapott annyi bírálatot a sajtótól, mint az elmúlt hetekben. S éppen akkor, amikor sikerként könyvelheti el, hogy az új kormány egyik első döntéseként jelentette be a kötelező kamarai tagság visszaállítását, amivel bizonyossá vált, hogy a kamara együtt marad. (Az elnök kivételes szervezőmunkájának köszönhetően, amikor 2007-ben megszűnt a kötelező tagság, Éger az önkéntes kamarában tudta tartani a tagok 80 százalékát.)

Nyáron tehát a kamara nekifogott az új törvényjavaslat kimunkálásának. Ám az akkori változat úgy módosította volna a Molnár-féle törvényt, hogy nem a szabaddemokrata miniszter idején elfogadott, hanem az 1994-es törvényt vette volna alapul, és ezért több száz módosítást hajtott volna végre a szövegen, hogy minél több ponton hasonlítson az eredeti szakmai rendszerváltó törvényhez. A parlament elé kerülő változatból viszont hiányzik az ilyen érzelmi-hagyományelvű megközelítés, ennek váza a 2006-os modernebb, sok helyen szikárabb törvényszöveg. Éger sokat tanult a 2006-os Molnár-féle törvény hatalomfelfogásából, az általa kimunkált tervezet sokkal több jogosítványt követelt magának, mint amivel a kamara valaha is rendelkezett.

Megbocsáthatatlan bűnök

A kormány számos ponton elfogadta a köztestület által kért módosításokat, de arra nem volt hajlandó, hogy egy második egészségügyi hatalmi centrumot hozzon létre. A kamara visszakapja a rendszerváltáskori jogosítványait, de annál többet nem. Az egészségügyi finanszírozási szerződéseknél a jövőben sem lesz vétójoga a kamarának, ahogy eddig sem volt soha.

Időközben azonban vállalkozó orvossá lett a tagság nagy része (Éger maga is az), és a kamarától nem pusztán az orvoskar tekintélyének növelését és a jogalkotással kapcsolatos véleményező-egyeztető munkát várja el, hanem azt is, hogy az egészségügy tulajdonosaival, tőkebefektetőivel és az egészségbiztosítóval szemben is képviselje érdekeiket.

A decemberben benyújtott törvényjavaslatból azonban bajos lenne kiolvasni, hogy mindez egy piacgazdasági körülmények között működő orvoskar szabályrendszerét foglalná össze, ezért azután benyújtásának gesztusértéke is jelentősen tompul. A tagság lágy kamara helyett betontestületet szeretne, s noha csak százas nagyságrendben sikerült aláírásokat gyűjteniük a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése ellen, Égernek észre kellett vennie, hogy belső front nyílt a kamarán belül, holott az évekig erős egységben működött.

A belső és a külső ütközetek is pénzről, finanszírozási ügyekről szólnak. Kívülről azért támadják Égert, mert a főállású elnök évek óta nem hajlandó nyilvánosságra hozni mekkora a keresete, így immáron ügyészségi vizsgálat is folyik ellene. Az egykor nyílt, egyszerű, szókimondó kommunikációjával tábort gyűjtő Éger most hibát hibára halmoz. Előbb hallgatott, majd a Magyar Hírlapnak nem egy számot mondott, hanem azt: a mindenkori minimálbér tizenhétszeresében állapították meg a járandóságát még 2003-ban, amikor munkaszerződést kötött a kamarával, s ezzel ő lett a testület első főállású elnöke. Vagyis januártól bruttó 1,3 millió forintot keres, nagyjából annyit, mint egy nagyobb fővárosi kórház igazgatója.

Ez aligha verhette volna ki önmagában a biztosítékot, még akkor sem, ha a főállásúságot úgy kell érteni, hogy továbbra is ő Pereszteg község háziorvosa, bár rendelni csak hétfőn szokott. Az már inkább, hogy a 2006-ban egységbe tömörült és mögé álló tagság egy részével is összetűzésbe került az elmúlt években. Időközben sokan szabadultak volna a kamarai tagság nyűgétől, s azt remélték, ha nem fizetik a tagdíjat, majd kizárják őket. Az elnök azonban másként értelmezte az ezzel kapcsolatos szabályt, és behajtatta rajtuk az elmaradt tagdíjakat.

Az anyagiasság bélyegét ekkor még lekapargathatta volna magáról, ám megint csak rossz fényt vetett rá, hogy kifogásolta, hogy az új javaslat maximálta volna az elnök bérét, vagyis nem lehetne több, mint a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeg.

Újabb pénzügyi pofon, hogy nem a kamara, hanem az államtitkárság javasolta a kamarai tagdíj csökkentését az eredetileg tervezetthez képest. A behajtások miatt erre ugyancsak érzékeny tagság úgy észlelhette, hogy Éger állhat a magas összegek mögött, pedig csak átemelték a korábbi tételeket az új javaslatba is.

Az egyetlen remény

Persze ez Égert személyében vélhetően csak néhány hónapig érinti, a decemberig megtartandó választáson ugyanis előre borítékolhatóan nem indulhat majd. Hacsak nem fogadják el a karácsony előtt beterjesztett törvényjavaslathoz érkező egyetlen módosító indítványt, Gyenes Gézáét, aki egy személyben a Jobbik képviselője és a MOK országos ügyviteli vezetője. Az ügyvezető, aki korábban a kamara főtitkára is volt, visszatenné a javaslatba az Égeréknek kedvező kivételt.

De vajon jogos-e, hogy Éger István és a kamara eddigi vezetői újra jelöltethessék magukat? Gyenes Géza szerint igen, mert az új szabályozás miatt Égerék és a többi érintett tisztségviselő hátrányt szenvedne. Égert utoljára 2007-ben választották meg elnöknek, vagyis éppen kitölti a négy éves ciklusát, a régi törvény alapján sem lehetne újraválasztani.

A kamarának van ideje végiggondolni, mit szeretne elérni a következő hónapokban. Június és szeptember között kell ugyanis megtartani az első új összetételű küldöttgyűlést és elfogadni az új kamarai alapszabályt. Az új tisztségviselőket pedig december 31-ig kell megválasztani; mindennek levezénylése a jelenlegi elnök feladata lesz.

Persze az is lehet, hogy a mostani vezetés ügyesen lobbizik, és sikerül elfogadtatnia Gyenes Géza javaslatát. Ám még ez sem biztosítaná automatikusan Éger újraválasztását, s ebben jelentős szerepe lehet annak is, hogy bár az orvoskar "plebejus" vonala emelte őt pajzsára, elnökké választása után eltávolodott tőlük.