2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Túlkezelik a pajzsmirigyrákot

Túl sok betegen végeznek olyan pajzsmirigyrák kezelést, amely elöli a pajzsmirigyszövetet, de kárt okozhat más szövetekben is – ezt mutatta ki egy új tanulmány.

A kutatás, melyet a Cancerben publikáltak, azt mutatta ki, hogy az orvosok a korai stádiumú, kis kockázatú pajzsmirigyrákot is radioaktív jóddal kezelik, ami nem javítja a betegek túlélését, viszont növeli a másodlagos rákok kialakulásának veszélyét.

„Vizsgálatunk szerint ezeknek a kis kockázatú betegeknek nincs szükségük radioaktív jódra, ezért nem szabad őket kitenni az ebből a kezelésből származó veszélyeknek” – jelentette ki dr. Ian Ganly, a New York-i Memorial Sloan-Kettering Rákközpont munkatársa, a közlemény egyik szerzője.

Az Amerikai Pajzsmirigy Szövetség irányelve szerint radioaktív jódot folyadékban vagy tabletta formájában csak azokban a betegekben ajánlott alkalmazni, akiknek közepes-nagy kockázatú pajzsmirigytumoruk van. Ezekben a betegekben a kezelés csökkenti az esélyét annak, hogy a műtét után kiújul a rák – mondta dr. Ganly. Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azonban, hogy a nagyon kis méretű, kis kockázatú tumorok esetén hasznos lenne a radioaktív jód, és ráadásul, ahogyan a rák felismerése fejlődik, egyre több ilyen pajzsmirigydaganatot mutatnak ki az Egyesült Államokban.

Az Amerikai Rák Társaság álláspontja szerint az ilyen betegekben a gyógyuláshoz elegendő műtétileg eltávolítani a pajzsmirigy egy részét vagy az egész pajzsmirigyet, más kezelésre nincs szükség.

A mostani vizsgálat során az országos adatbázis felhasználásával mintegy 37 000 olyan pajzsmirigyrákos beteg kezelését vizsgálták meg a szerzők, akikben 1973 és 2007 között diagnosztizálták a betegséget. Ezek közül összesen majdnem 15 000 személyt kezeltek radioaktív jóddal, és az átlagosan 11 éves követési idő alatt 3000-ben alakult ki másodlagos rák.

A vizsgált időszakban a radioaktív jód kezelés egyre népszerűbb lett. Míg az időszak kezdetén a kis tumoros betegeknek csak 3 százalékánál alkalmazták ezt a terápiát, az utóbbi években már 38 százalékuknál. A szerzők becslése szerint a vizsgált időszak kezdetén a radioaktív jód még egyetlen másodlagos tumor kialakulásáért sem volt felelős, de az időszak végére évente 10 000 személyben 14 plusz rákot okozott a kis tumoros betegek körében.

A radioaktív jód leggyakrabban a nyálmirigyekben okozott rákot, mivel ezek akkumulálják a jódot, és a másik gyakori tumor a leukémia volt.

Dr. Ganly fontosnak tartaná, hogy az orvosok ismerjék az irányelveket, amelyek csak az olyan betegeknél javasolják a radioaktív jód alkalmazását, akiknél a várható haszon egyértelműen meghaladja a kezeléssel járó kockázatot.

Dr. James Sisson, aki a Michigani Egyetemen tanulmányozza a pajzsmirigybetegségeket, és ebben a vizsgálatban nem vett részt, meglehetősen pesszimista: „Ha radioaktív jóddal kezdjük el kezelni a mikroszkópikus méretű pajzsmirigyrákokat, amiket egyre többször mutatnak ki, akkor nem tudni, hol áll meg ez a folyamat.” A mostani vizsgálat szerinte is valós problémára irányítja a figyelmet, de ez nem jelenti azt, hogy hamarosan meg is szűnik ez a gond. „Ez egy fontos közlemény, de szerintem csak szerény hatása lesz. A klinikusok nagyon nehezen változtatják meg kialakult gyakorlatukat” – mondta.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.