Tudományos menü nemcsak húsvétra
A tojás és a hagyma csökkenti a vércukorszintet és a diabétesz-esélyt, a paradicsom távol tart egyes rákokat, a fokhagyma multirezisztens baktériumokat öl.
Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklap cikke szerint a tojásfogyasztás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét (Egg consumption and risk of incident type 2 diabetes in men: The Kuopio Ischaemic Heart Disease Risk Factor Study). Jyrki K. Virtanen és munkatársainak tanulmánya a finnországi Kuopio Ischaemic Heart Disease Risk Factor Study részeként készült: 2.332 finn férfi (42 és 60 éves kor közöttiek) táplálkozási szokásait mérték fel 1984 és 1989 között, majd átlagosan 19,3 évig követték őket. Az utánkövetés ideje alatt 432 2-es típusú cukorbetegség diagnózis született.
Mint a kutatók kifejtik: egyes tanulmányok korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a magas koleszterintartalmú táplálékok megzavarják a glükóz-metabolizmust és növelik a 2-es típusú diabétesz kialakulásának valószínűségét, ezzel ellentétben egyes kísérleti vizsgálatok arra utalnak, hogy a tojás-fogyasztás javítja a glükóz-egyensúlyt. Mindazonáltal, eddig nem rendelkeztünk kísérletes adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a tojásfogyasztásnak milyen hatása van a 2-es típusú diabétesz incidenciájára, és populációs vizsgálatok is ritkán foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
A finn kutatás eredményei most bebizonyították: a tojásfogyasztás alacsonyabb vércukorszinttel és csökkent diabétesz-kockázattal jár együtt. Azok a férfiak, akik hetente kb. 4 tojást fogyasztottak, 37%-kal kisebb eséllyel szenvedtek 2-es típusú cukorbajban azokhoz képest, akik heti fogyasztása mindössze 1 tojásnyi volt (az eredmény kiszámításánál a kutatók figyelembe vették az egyéb lehetséges közreműködő tényezőket – fizikai aktivitás, testtömeg index, dohányzás, zöldség- és gyümölcsfogyasztás – is). A 4-nél több tojás fogyasztása nem adott hozzá az előnyökhöz.
Mint a kutatók kifejtik: a tojásban nemcsak koleszterin van, hanem számos egyéb hasznos tápanyag is, és az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását nem lehet azok egyetlen összetevője alapján megítélni. Az elmúlt néhány évben ezért a táplálkozástudomány az egyes összetevők különálló vizsgálata helyett elkezdett egyre nagyobb mértékben a teljes étel egészségre gyakorolt hatásaira fókuszálni.
Az anyagcsere-serkentő hagyma
Egy nigériai orvos az USA Endokrin Társaságának éves tudományos találkozóján ismertette kutatásainak eredményét, miszerint a vöröshagyma-kivonat jelentősen csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet. A kutató - Anthony Ojieh - diabéteszes patkánymodellen végezte kísérleteit, és megállapította, hogy a 400, illetve 600 mg/kg/nap mennyiségű hagymakivonat 50, illetve 35%-kal csökkenti az éhomi glükózszintet. Mint Ojieh elmondja: „A hagyma olcsó és könnyen elérhető táplálék, és úgy tűnik, serkenti az anyagcserét. A továbbiakban vizsgálni akarjuk, hogy konkrétan milyen mechanizmussal éri el a vércukorszint csökkenését, mivel egyelőre nem rendelkezünk magyarázattal.”
A fokhagyma valóban fertőtlenít
Egy, a PLOS ONE című szaklapban megjelent tanulmány szerint a fokhagyma, annak vizes kivonata, illetve konkrétan az abban található allicin képes megakadályozni egy veszélyes, multirezisztens humán kórokozó növekedését, sőt nagyobb dózisban baktericid hatással is bír (Garlic Revisited: Antimicrobial Activity of Allicin-Containing Garlic Extracts against Burkholderia cepacia Complex).
A fokhagyma valószínűleg azért termeli a bakteriosztatikus, illetve baktericid hatású allicint, mert azzal tartja távol az embereket megtámadó baktérium növényi pathogén rokonát, ami a talajban és természetes vizekben élve veszélyezteti a fokhagymát is.
A Burkholderia cepacia complex (Bcc) elnevezésű baktériumcsalád az 1980-as években került a figyelem fókuszába, amikor kiderült, hogy annak tagjai súlyos, a legtöbb antibiotikumra rezisztens tüdőfertőzést képesek okozni cisztikus fibrózisban szenvedő embereknél. Mint John Govan, a tanulmány egyik vezető szerzője kifejti: napjainkban sürgősen szükség van arra, hogy új antimikrobiális ágenseket fedezzünk fel, és a növényekben igen sokféle komponenst érdemes kémiai és mikrobiológiai szempontokból megvizsgálni. A fokhagyma medicinális felhasználása több ezer évre tekint vissza, de az allicin kémiai struktúrája csak az 1940-es évek óta ismert, és hatásmechanizmusával kapcsolatosan egyelőre csak találgatni tudunk: mivel maga is egy thioszulfinát, elképzelhető, hogy a thiol-tartalmú proteinek működését befolyásolja.
Együnk sok paradicsomot!
A paradicsomban, görögdinnyében, rózsaszín grépfrútban, papajában és guajavában található likopén korábbi vizsgálatok szerint csökkenti az emlő- és prosztatarák kialakulásának kockázatát, most egy, a Cancer című szaklapban megjelent populációs szintű kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a likopén-fogyasztás posztmenopauzában lévő nők esetében 39%-kal csökkenti a vesekarcinóma előfordulási arányát is.
Cathryn Bock vezető szerző és munkatársai a Women's Health Initiative adatait elemezték, amelyben 96.196 amerikai nőt követtek 15-20 éven keresztül (Antioxidant micronutrients and the risk of renal cell carcinoma in the Women's Health Initiative cohort). Mint a kutatók elmondják, 2014-ben az új rákos esetek 3,8%-áért volt felelős vesekarcinóma, és a nagyobb hipertóniakockázatú nőknek az eddigi ajánlaton – alacsony sótartalmú diéta – felül érdemes több likopén tartalmú táplálékot is fogyasztaniuk (a hipertónia a veserák egyik legfőbb ismert kockázati tényezője). A kutatók jelenleg szélesebb populáción is vizsgálódnak, meg akarják állapítani, hogy a likopénfogyasztás hasonló előnyökkel jár-e a férfiak és a fiatalabb nők számára is.
