Tudomány
Téves következtetések agyi MRI-vel?
Hal Pashler, a kaliforniai San Diego egyetemének pszichológusa és munkatársai 50, a témával foglalkozó közleményt tanulmányoztak át, elsősorban a vizsgálati módszereket elemezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az emóciók MRI-vel való megjelenítése az agyban egyáltalán nem látszik bizonyítottnak. Az is kétséges, hogy az agyi területeken látható működési változás összefügg-e magával a lelki történésekkel. A viszontválasz sem késett, a kritizált kutatók azt állítják, Pashler félreértette eredményeiket.
A legtöbb ilyen típusú MRI során a vizsgált személyt olyan feladat elé állítják, amely érzelmi változásokat vált ki benne. Ennek során az agyról alkotott képet apró kockákra, ún. voxelekre osztják fel, ezek mindegyike kb. egymillió agyi idegsejtet (neuront) képvisel. A konkrét érzelmi esemény strukturális, funkcionális háttere az egyes voxelek változásaiban ismerhető fel.
Pashler fölveti, ha meghatározott neuroncsoportok és a lelki megnyilvánulások között tényleg van kapcsolat, kérdés, a jelenség nem véletlenszerű-e. Feltételezése szerint a képi értelmezések tévesek, ennek egyik oka, hogy a kutatók zöme ugyanazt a (hibás) vizsgálati módszert használta, és az is előfordult, hogy a vizsgálati technikából fakadó elektronikus zajjeleket kórosnak értékelték. Nikolaus Kriegeskorte, az Amerikai Országos Mentál-egészségügyi Intézet kutatója szerint a metódus valóban okot ad tévedésre. Ugyancsak ezt látszik igazolni, hogy 2007-ben egy kutatócsoport visszavonta a Nature Neurosience című szaklapban megjelent közleménye ide vonatkozó részeit.
A tudományos vita továbbgyűrűzik. Matthew Lieberman Los Angeles-i professzor szerint az MRI-n látható agyi változások és az érzelmi funkciók kapcsolata saját kutatásai alapján igenis bizonyítottnak vehető. Tania Singer zürichi pszichiáter egyenesen úgy foglal állást: Pashler áttekintő analízise nemcsak vitatható, de felületes is.
Forrás: Dr. Szenczi Tóth Károly, Népszabadság Online