Interjú az egészségügyért felelős államtitkárral
Szócska Miklós a fővárosi ramazuriról
A Medical Tribune, a héten megjelenő számában interjút olvashatnak Szócska Miklóssal, az egészségügyért felelős államtitkárral, aki többek között beszélt a fővárosi "ramazuriról", a kiszervezett osztályokról és arról, miben más Budapest. Ebből közlünk ízelítőt most.
Felforrósodtak az események az egészségügy átalakítása körül. Előbb úgy tűnt, Budapest keresztbe fekszik az államtitkárság terveinek. Ám végül Tarlós István rendreutasította helyettesét, és teljes mellszélességgel kiállt Szócska Miklós elképzelései mellett. Ezután kérdezte a Medical Tribune az egészségügyi államtitkárt az egészségügy aktuális problémáiról.
- Miért olyan fontos az államosítás? Egyszer azt mondja, hogy az állam nem szeretné roncsintézmények lerakóhelye lenni, máskor pedig azt: csak a problémás kórházak esetében folyamodnak az állami tulajdonba vétel eszközéhez. Nincs itt ellentmondás?
- Nincs. Egyébként az államosítás amúgy sem jó kifejezés, a köztulajdon egyik formájából a másik formájába zajlik az átmenet. Országjárásunk során mindenütt az az első kérdés, hogy hozzányúlunk-e Budapest ellátórendszeréhez. A válaszunk egyértelmű: igen, mert itt koncentrálódik az ellátórendszer 40 százaléka és az országos centrumok többsége, és mégsem jut megfelelő ellátáshoz a budapesti polgár. Ám ez egy nagyon speciális helyzet; amíg sok vidéki városban egy vagy esetleg két kézben vannak a gyógyhelyek, addig itt hét fenntartó van.
- Egy nap 2-3 megyébe látogatnak el. Erőltetett menetben rohan végig az országon; hogyan lesz ebből rendszerszerű átalakítás?
- Módszeresen haladunk. Tavaly megőriztük a működőképességet, kezelhetővé tettük a kórházi adósságállományt, és megteremtettük az átrendeződés jogszabályi kereteit. A Semmelweis Terv tavaly novemberi nyilvánosságra hozatala pedig azt jelezte, hogy a jogszabályalkotás erejével nem fogunk egyetlen agyament ötletet sem ráerőltetni az egészségügyre, éppen ellenkezőleg: a rendszer szereplőivel együtt szeretnénk felállítani a diagnózist, és megvitatni egy rendszerszintű javaslatot.
- A diagnózist ezer éve ismerjük.
- Ez nem így van, kényszermegoldásokat erőltettek. Mi most az összes fenntartóhoz, helyi politikushoz és minden intézményvezetőhöz elmegyünk. Ez egy nagyon speciális helyzet.
- Meggyőzni őket?
- Együtt dolgozunk a szakmával. A roadshow nem egy politikai kampánykörút, hanem nagyon komoly munka, engem szakértői csoportok követnek, akik a helyi erőkkel kiegészülve közösen fogják irányítani a változtatási folyamatot.
- Lassan az ország felét meglátogatta már. Azt mondta, vidéken másfajta elgondolásra van szükség, mint a fővárosban. Ha nem államosításra, akkor mire?
- Minden megye más. Van, ahol a "sok kórház" problematika vagy a funkcióváltás fel sem merül. Másutt az intézmények integrációjára lenne szükség, de előkészítés nélkül ez kiveri a biztosítékot a helyi politikában. Ám hiába várja, nem fogok kipellengérezni egyet sem. A látogatásnak éppen az a célja, hogy együttműködő partnernek nyerjem meg őket, és ne adjam ki a nehézségeiket.
- Mi követi az országjáró körutat?
- Szeptemberre szeretnénk kiírni az átalakítást támogató uniós projekteket. Sok mindenre lehet majd pályázni, például ha egy megyei kórház nem tudja biztosítani a tőle elvárt sürgősségi szintet, ennek teljesítésére, vagy egy gyógyítóhely funkcióváltására.
- És mi jön utána?
- A megvalósítás. Ám ez már most elkezdődik, a szakértőink felmérik, hogy mennyire hatékony az intézmények gyógyszerbeszerzése és energiaellátása, elsőként itt szeretnénk lépni.
A teljes interjút a Medical Tribune, a héten megjelenő számában olvashatja!
