Sok éves helyben járás után előrelépünk a kórházi infekciókontrollban?

Több mint egy hónapos késéssel, december 5-én délelőtt hozta nyilvánosságra  a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) tavalyi eredményeit összefoglaló jelentést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ebben bizonyára szerepe lehetett annak is, hogy a Direkt36 újságírói néhány napja hívták fel Takács Péter egészségügyi államtitkár figyelmét a miniszteri rendeletbe foglalt határidő elmulasztására.

A kórház veszélyes üzem, és bár a minimálinvazív ellátások térnyerése segít abban, hogy kevesebb legyen a nosocomiális infekció (NI), azok terjedésének belső (pl. obezitás) – és külső (eszközhasználat a kezelések során) rizikótényezői egyaránt vannak – vezette fel Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hangsúlyozta, az ápoló, az orvos, a szolgáltatók és a hatóságok együttműködése szükséges ahhoz, hogy mérsékelni tudjuk az NI-k számát. Az NNSR jelentésben közzétett számokat befolyásolja, hogy az intézmények törekszenek-e az esetek felismerésére és teljes körű jelentésükre, de az is, hogy az adott évben milyen betegpopulációt kezeltek az adott kórházban – jelezte.

Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multi-rezisztens kórokozók (MRK) okozta NI-ket, a Clostridium difficile fertőzéseket (CDI – Clostridium difficile infection), és a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis).

A multirezisztens kórokozók okozta járványok száma nőtt, míg a CDI és VÁF-járványoké csökkent – ismertette a tavalyi év adatait a tisztifőorvos. Megjegyezte azt is, ez az első év, hogy intézménytípusú bontásban közlik az adatokat, ennek alapján a VÁF esetek száma magasabb a specializált, aktív ellátást nyújtó, magasabb progresszivitási szintű intézményekben, míg a CDI a 2-es típusba sorolt szolgáltatóknál gyakoribb. A fertőzéses esetek száma a korábbi évekhez viszonyítva nőtt, de erre hatással volt az is, hogy azokat az eseteket külön kell jelenteni, ahol kolonizáció jelenik meg.

Tavaly 89 fekvőbeteg-ellátó intézmény 6610 MRK és 7058 CDI esetet jelentett, ami növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. Kevesebb lett viszont a VÁF 2023-hoz képest, 2024-ben 4910 fertőzés történt. A csökkenő tendenciát jelentős haemokultúra mintavételi szám mellett sikerült elérni – hangsúlyozta az NNGYK vezetője.

Valamennyi kormányhivatal népegészségügyi főosztályának IC-tevékenységét ellenőrizte tavaly az NNGYK, a megyei szerveknek pedig kéthetente kellett kontrollálni az intézményekben folyó IC-t – számolt be Surján Orsolya, aki két évvel ezelőtt tett ígéretet a célzott ellenőrzésekre. Az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ) közös szakmai útmutatókat adnak ki, és megújították a négy leggyakoribb, egészségügyi ellátás során fellépő fertőzés megelőzésére szolgáló (érkatéter használat, lélegeztetés, húgyúti fertőzés, sebfertőzés) módszertani levelet. A központ rendszeresen összehívja a kórházhigiénikusokat, hogy közösen határozzák meg azokat a beavatkozási pontokat, amelyek nyomán egyre több fertőzést fognak tudni felfedni – összegezte a tisztifőorvos az NI-k visszaszorítására tett intézkedéseket.

Paradigmaváltás készül?

A fenntartóként biztosítjuk a szakmai konzultációkat és egyeztetéseket annak érdekében, hogy az elméleti módszertani tudás a gyakorlatba implementálva fokozza az IC tevékenység. A feladatot az OKFŐ Ápolási és Betegbiztonsági Igazgatósága végzi – mondta Szondi Zita egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettes. Az OKFŐ elvégezte az intézmények teljesítmény és minőségértékelését is, amiben az NI-k alakulása is szerepelt, így ráirányítva a kórházi menedzsmentek figyelmét a betegbiztonságra és az IC fontosságára.

Beszámolt arról is, hogy tavaly valamennyi intézmény IC-kézikönyvét áttekintették, egységes szerkezetben jóváhagyták, biztosítva azokat a protokollokat, amelyeket a betegellátás során az intézményekben alkalmazni kell. Megújították az epidemiológiai szakápoló képzést, amelynek első évfolyama december 1-jén 126 fővel indult.

A két legnagyobb restanciának az IC tevékenységek kulcsmomentumait tartalmazó intézményi kézikönyvek megújításának elmaradását, és az epidemiológiai szakápoló képzés hiányát jelölte meg a Magyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán Kopcsóné Németh Irén, aki akkor az Ápolási és Betegbiztonsági Igazgatóság szakmai szakértőjeként az év elején újonnan létrehozott egység feladatait ismertette. Úgy fogalmazott, paradigmaváltásra és bizonyítékokon alapuló IC gyakorlat bevezetésére van szükség. Most úgy tűnik, ezen az úton indult el az OKFŐ és az NNGYK.

Surveillance, prevenció, intervenció

Németh Irén – aki kiemelkedő szakember az infekciókontroll területén, dolgozott az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályán, és aktívan részt vett az NNSR hazai adaptációjának szakmai előkészítésében, annak bevezetésében – a pénteki sajtóeseményen az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosaként az intézményi IC-tevékenység főbb feladatait ismertette.

Az NI-k 30 százaléka megelőzhető, ezért kiemelten fontos a kórházi IC-teamek munkája, ami három fő területre összpontosít: surveillance, prevenció és intervenció.

Surveillance: a fertőzések adatainak szisztematikus gyűjtése, elemzése és értékelése, az NI-k azonosítása és nyilvántartása, az incidencia és a rezisztencia adatok értékelése, az eredmények visszacsatolása az osztályok felé.

Prevenció: a fertőzések kialakulásának megelőzését célzó protokollok kidolgozása és folyamatos frissítése az izolációs szabályokra, a műszerek sterilizálására, a tisztítás-fertőtlenítés és a katéterek behelyezésére vonatkozóan, a kézhigiénés gyakorlat felügyelete és oktatása az intézményben, a személyzet folyamatos képzése a kórházhigiénés szabályokról.

Intervenció: fertőzés vagy járvány gyanúja esetén azonnali beavatkozás és a terjedés megakadályozása. Nozokomiális járvány esetén a teamek azonnal megkezdik a kivizsgálást, felderítik a kórokozót, feltárják a terjedés okát, javaslatot tesznek az MRK-val kolonizált vagy fertőzött betegek izolációjára. A team részt vesz az antibiotikum stewardship programban, monitorozva az AB-felhasználást, és támogatják az orvosokat a a megfelelő AB-terápia kiválasztásában, csökkentve a rezisztencia kialakulását.

A kórházakban a fertőzések harmada behurcolt, harmada kolonizált, és harmada függ össze az egészségügyi ellátással. Bár csak ez utóbbi adatai kerülnek be az NNSR-be, de a teameknek mindhárom harmadra fókuszálniuk kell – foglalta össze Németh Irén.

A végeken vannak hiányosságok

Az NNGYK 2023-ban 103 fekvőbeteg szakellátónál vizsgálta, hogyan működnek az intézményi infekciókontroll és antibiotikum bizottságok (IIAB), hogyan tartják be módszertani levelek ajánlásait, az AB-felhasználás alapelveit. A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a munkaerőhiány, forráshiány, az informatikai háttér hiánya, gyógyszerellátási hiányosságok, a szolgáltató laboratórium hiánya akadályozza leginkább az IC feladatok végrehajtását.

Ha a személyi feltételek hiányosak, a hatóság azonnal intézkedik a helyettesítésről – válaszolta Surján Orsolya arra a kérdésünkre, hogy az általa említett kormányhivatali ellenőrzések során hány kórházban tapasztalták, hogy maradéktalanul megfelelnek az IC személyi és tárgyi minimumfeltételeinek. –  Kórházi IC tevékenységgel kapcsolatban egyetlen szolgáltatónál sem indult hatósági eljárás, sehol nem volt olyan fokú hiányosság, ami ezt indokolta volna – hangsúlyozta tisztifőorvos. Németh Irén korábbi, országos szakfelügyelő főorvosi tapasztalatait megosztva hozzátette, a megyei, és irányító kórházakban jellemzően nincs hiányosság, a városi, kisebb intézményekben adódnak nehézségek, előfordul, hogy nincs az infekciókontrollt irányító szakorvos.

Még mindig nem fogy elég fertőtlenítő

Az NI prevenció egyik legfontosabb eszköze a kézhigiéné, amiben bár előreléptünk, de a 2024-es NNSR jelentés szerint az alkoholos kézfertőtlenítőszer fogyás nálunk még mindig csak 16,5 liter 1000 ápolási naponként. Bár az egy ápolási napra jutó mennyiség 14 százalékkal több volt, mint 2023-ban, de még mindig nem érte el a WHO szakmai minimumát, a 20 litert. Az intézmények kézhigiénés gyakorlatát évente feltérképező KÖR felmérés tavalyi, kiegészítő ellenőrzése során kiderült, hogy a haladó fekvőbeteg-ellátók fele nem érte el a WHO szakmai minimumát. A kórházak szerint ennek az elkülönített pénzalap hiánya, a fertőtlenítőszerek minőségi problémái, és egyfázisú készítmények preferálása az oka. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Szondi Zita azt mondta, nincsen dedikált forrás nincs erre a célra.

Kormánydöntésre vár az AMR-stratégia

Év elején újraalakult az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) – jelentette be még áprilisban, a Magyar Kórházszövetség kongresszusán Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának akkori vezetője. Bár az OIAB-ot az országos tisztifőorvos működteti, elnökét az ágazatért felelős miniszter nevezi ki. Pintér Sándor Moizs Mariannát ez év elején jelölte a posztra, aki 2023 óta szakmai főtanácsadóként dolgozott a tárcavezető mellett. Az OIAB az újraalakulást követően munkatervet vázolt fel, amelynek legfőbb célkitűzése az AMR szakpolitikai program elfogadtatása és nyilvánossá tétele – mondta még tavasszal a főosztályvezető, aki 2025. november 15-e óta a tisztifőorvos helyettese.

Már a kormány előtt van az AMR stratégia – válaszolt lapunk kérdésére Surján Orsolya. Ez azért jelentős előrelépés, mert Magyarországnak – számos más európai országgal szemben – évek óta nincs nyilvános és elfogadott IC és AMR (antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem) szakpolitikai programja. Bár 2015-ben egy EFOP projekt keretében az egykori ÁNTSZ szakemberei kidolgozták az „Infekciókontroll és antibiotikum rezisztencia nemzeti programot”, azt stratégiai anyagként sem akkor, sem azóta nem hirdették ki. Az AMR célja azoknak a beavatkozási pontoknak a meghatározása, amelyek alkalmasak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és az antibiotikum rezisztencia visszaszorítására. Az OIAB egyik kiemelt feladata az AMR szakpolitikai program végrehajtása.

Úgy tűnik, hogy a sokéves helyben járást követően végre érdemi lépések is történnek Magyarországon az infekciókontroll területén.