A tiszta kéz életet ment!

A politikának támogatnia kell a kézmosást, az egészségpolitikai döntéshozóknak is felelősségük van abban, hogy milyen az adott ország kórházaiban a kézhigiénés gyakorlat – mondta a MedicalOnline kérdésére válaszolva a svájcból érkező dr. Didier Pittet, a Genfi Egyetemi Kórház és Orvostudományi Kar professzora, aki önmagát a „kézhigiéné atyjának” nevezte azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen a mai Kézhigiénés Nap konferenciára is felhívták a figyelmet. Elsőként azt kell vizsgálni, van-e tudomása a döntéshozóknak a problémáról, elkötelezettek-e ebben a kérdésben, és tesznek-e valamit annak megoldására – folytatta a professzor, majd hozzátette, számos országban az egészségügyi minisztérium külön kézhigiénés teamet hoz létre, amelynek feladata, hogy a helyes kézmosási gyakorlatról országos kampányt indítson. Ehhez ingyen biztosítják a kórházaknak a kézhigiénét bemutató posztereket, felvilágosító anyagokat, az alkoholos kézfertőtlenítő szereket.

Ugyanakkor a fertőzés kontrollálásának első szintje az egyéni és szervezeti kultúra, ahol a napi rutin része a kézfertőtlenítő használata, amihez biztosítani kell, hogy a betegellátás helyszínén kézközelben legyen az alkoholos fertőtlenítő, és a dolgozókat megfelelően edukálják, ugyanakkor biztosítani kell az ellenőrzést, és az intézményekben a kézmosási gyakorlatról folyamatos visszacsatolást kell biztosítani. Az intézmény elkötelezettségét a WHO kézhigiénés önértékelő rendszerének (KÖR) segítségével lehet értékelni, amellyel többek között azt vizsgálták, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei a kórházban, milyen az oktatás, milyen a monitorozás és visszacsatolás, kint vannak-e a kézhigiéné lépéseit bemutató poszterek és mennyire elkötelezett a vezetés. Lapunkban már beszámoltunk a 2014-es KÖR felmérés meglehetősen lehangoló eredményeiről, a tavalyi adatokat egy mai konferencián ismerteti Szilágyi Emese, az OTH főosztályvezető-helyettese. 

A világon évente több százmillió kórházban ápolt beteget érintenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, azonban a megfelelő kézhigiéniai gyakorlat akár 50 százalékkal is csökkentheti a fertőzési rátákat – magyarázta a sajtóeseményen Didier Pittet, a WHO hatékony kézhigiéniai és fertőzés-megelőzési programjának megalkotója, aki elmondta azt is, munkájának inspirálója Semmelweis Ignác volt. Mint mondta, a nosocomiális infekciók megelőzésében, a biztonságos intézményi környezet kialakításában a politikának, a menedzsmentnek, és az egyes egészségügyi dolgozóknak egyaránt felelősségük van.

Láthatóvá tették a láthatatlant

Cáfolattal kezdte az intézményi menedzsmentfeladatokról szóló előadását dr. Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója, aki szerint a hazai kórházakban nem több a nosocomiális infekció, mint más európai országokban, saját kórházukban pedig – egy két éves programnak köszönhetően – még a kontinens átlagánál is sokkal jobb adatokat mérnek. A 800 ágyas, négy önálló szakrendelőt működtető, a szakmákat a legmagasabb progresszivitási szinten lefedő szolgáltatónál nagy hangsúlyt fektetnek a személyzet infekciókontroll-képzésére. A főigazgató szerint különösen fontos, hogy megfelelően működjön az intézményi infekciókontroll és antibiotikum bizottság, hiszen a kórházi fertőzések komoly gazdasági károkat is okozhat az intézménynek; egyetlen infekció kezelése lényegesen többe kerülhet, mint annak megelőzése.

Nem elég látni, hogy tiszta, ellenőrizni is kell – hangsúlyozta a főigazgató, aki arról számolt be, két évvel ezelőtt, az Encompass projekt kezdetén csak UV-fénynél látható tollal jelöltek meg bizonyos, nem frekventált, felületeket a kórházban, és a takarítást követően kontrollálták azokat. Elkeserítő tapasztalatokat szereztek, amelyről mind az intézmny dolgozóit, mind a külsős takarító céget tájékoztatták. Oktatást, új takarítási technológia bevezetését, és kézfertőtlenítő adagolók kihelyezését követően 20 százalékos javulást könyvelhettek el az ellenőrzési pontokon, és az MRSA, valamint a Clostridium difficile fertőzések (Clostridium difficile infection CDI) száma szignifikánsan csökkent.

A kórház vezetése egyébként 2013-ban detektálta, hogy a kézfertőtlenítéshez a megszokottnál lényegesen több fertőtlenítőszerre van szükség, ezért úgy döntöttek, hogy a mindenkori osztályos gyógyszerkeret 4 százalékát kizárólag fertőtlenítőszerekre lehet fordítani – tájékoztatta lapunkat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház gazdasági igazgatója, dr. Kiss Róbert. Így 2014-ben a korábbi nettó 1,8 millió forint helyett 6,6 millió forintot költöttek kézfertőtlenítőre. Az Encompass rendszer bevezetésével 2015-ben a fertőtlenítőszer-kiadás tovább emelkedett, csak a kézfertőtlenítőket 8,9 millió forintért (+ áfa) szereztek be. Ennek eredményeként a két leggyakoribb nozokomiális fertőzés, az MRSA és a CDI előfordulási gyakorisága minden Encompass rendszerben résztvevő osztályon 33–50 százalékkal csökkent, de volt olyan osztály, ahol teljesen megszűnt a fertőzések valamelyike. Hasonló arányban csökkent az intézet antibiotikum felhasználása a két kórképpel összefüggésben. A gazdasági vezető szerint a költségek megcsappanásánál nagyobb eredménynek számít az a tény, hogy a kórház betegei sokkal higiénikusabb körülmények között, nagyobb biztonságban, lényegesen kevesebb kockázattal gyógyulhatnak az intézetben, ami jelenleg havonta és ágyanként mintegy 2300 forintba kerül. Kiss Róbert megerősítette, az infekciókontroll hatékony működtetésén, ezen belül a megfelelő higiénés viszonyok kialakításán tapasztalatik szerint nem érdemes spórolni, hiszen a szakszerű ellátás egyben költséghatékonyabb is, a betegek gyógyulási esélyei pedig lényegesen jobbak.

Amikor kórházakat látogatok, mindig vannak olyan momentumok, amelyeket lehet fejleszteni – válaszolta lapunk kérdésére Didier Pittet, amikor arról faggattuk, milyen tapasztalatokat szerzett a szerdai intézménylátogatáson, amikor az MH Egészségügyi Központban, és a Heim Pál Gyermekkórházban körbevezették. Mint fogalmazott: jó a kezdés, de elkel a segítség.