Opera készült Semmelweisről
Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be, írja a Fidelio.
Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott, írja a Fidelio.
Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettista nem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni.
Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.
