Roma asszonyok a "gyártósoron"
Mit tehet egy hátrányos helyzetű, cigány származású asszony a hazai szülészeti ellátásban? Imádkozik, hogy minél előbb szabaduljon, írja a life.hu.
A Születésház Egyesület a "Tedd meg az első lépést! Együtt a nőkkel a tiszteletteljes szülészeti ellátásért", illetve a "Szülési jogok és esélyegyenlőség" című projektjeinek keretében négy szegregált roma közösségben (Toldon, Szakácsiban, valamint a közigazgatásilag Pécshez tartozó Györgytelepen és István-aknán) összesen 20 mélyinterjút készítetett a közösség nő tagjaival. A kötetlen formájú interjúk az egyesület tagjainak arra adtak lehetőséget, hogy megértsék a roma nők szülészeti ellátással kapcsolatos helyzetét, preferenciáját és feltárják a problémákat, valamint azok gyökereit.
Az interjúkból egyebek mellett kiderült, hogy a mélyszegénységben, gyakran elszigetelve élő anyák esetében az egyik legnagyobb probléma, hogy alacsony arányban vesznek részt a várandósgondozásban, különösen a szakellátásban, hiszen már az ellátáshoz való fizikai hozzáférésük is komoly akadályba ütközik.
Mivel a szakrendelés 20-30 km-re van a lakóhelyüktől, amelynek időpontja nincs tekintettel a tömegközlekedési feltételekre, gyakran szinte kivitelezhetetlen, hogy időben odaérjenek és haza is tudjanak jutni. És mégha a logisztika megoldható is lenne, van, hogy egyszerűen nincs pénzük az utazási költségekre. Ha pedig szülésre kerül a sor, egyfajta "gyártósoron" találják magukat. Az orvosok célja, hogy minél gyorsabban, számukra minél egyszerűbben túlessenek a szüléseken, nem törődve azzal, hogy a nők nem élményként, hanem konkrét traumaként élik meg gyermekük világrajövetelét.
A Születésház Egyesület kutatása során a 20 interjúalany közül – a rohamszülés, valamint a nem tervezett otthonszülés kivételével – nem volt olyan nő, akinek a szülése során ne történt volna valamilyen orvosi beavatkozás. Ezeket a beavatkozásokat pedig a nők kivétel nélkül rosszul élték meg, ezáltal a szülést egy olyan eseménynek tekintették, amin túl kell esni, illetve túl kell élni. De egy roma asszony szülését nem csak a szükségtelen beavatkozások traumatizálják, az interjúk során általában megalázó bánásmódról és a kommunikáció hiányáról is beszámoltak.
A roma nők azt is elmesélték, hogy gyakran találkoztak a származásukra vonatkozó negatív kijelentésekkel, hátrányos megkülönböztetéssel, sőt három településből kettőnél arról is beszámoltak, hogy a kórházban a roma anyák számára külön kórtermet különítettek el.
